Mára elmondhatjuk, hogy a műanyag az ember számára áldás és átok is egyben. Számtalan bennünket körülvevő tárgy készül műanyagból, melyek egy része szinte pillanatokon belül hulladékká válik, s itt lép életbe az átokjelleg, a műanyag környezetkárosító hatása.
Érdekes tény, hogy a műanyagok korai történetében az egyik legkomolyabb probléma éppen a stabilizálásuk volt, vagyis hogy ne bomoljanak el az UV-sugárzás hatására. Ezt napjainkra különböző adalékanyagokkal megfelelő módon oldották meg, ennek „köszönhető“, hogy az eldobott műanyagok hosszú évtizedekig nem bomlanak le, kíméletlenül károsítva a környezetet.
Évente több millió tonnányi le nem bomló műanyag kerül az óceánokba és a természetbe szemétként. A világ tudósai aggasztó következtetésekre jutottak: a műanyagok szintetikus hormonvegyületei kioldódnak a természeti elemek, a napfény, a hullámzás hatására, és bekerülnek a táplálékláncba. Milliárd darabkára törve vagy hatalmas szemétszigetekbe gyűlve egyaránt veszélyt jelentenek. A helyzet aggasztó és haladéktalanul cselekvésre ösztönzi a kormányokat.
A szlovák környezetvédelmi tárca is cselekvésre szánta el magát, javaslatot tett a műanyagból és pléhből készült palackok betétdíjas göngyöleggé tételére. Ez olyan csomagolási eszköz, amely a rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható, továbbá a kibocsátónak, a forgalmazónak erre vonatkozóan visszaváltási (betétdíj) kötelezettsége van. A betétdíj-visszatérítéses rendszer kidolgozásakor egyben javaslatot tett a betétdíj minimális összegére, melyet kormányközi egyeztetésre bocsát.
Eszerint az egyszer használatos, 0,1-3 literig terjedő űrtartalmú PET-palack után a javasolt betétdíj összege 12 cent lenne, a hasonló űrtartalmú pléhpalacké pedig 10 cent. A rendelet életbe léptetését 2020 január elsejére javasolja a minisztérium.
A visszaváltható, betétdíjjal terhelt csomagolást a javaslat szerint egyértelmű megkülönböztető jelzéssel, vonalkóddal, szöveggel és rajzzal kell ellátni, s ugyanakkor szerepelnie kell rajta a visszaváltható, egyszer használatos csomagolás feliratnak is.
A pille- és pléhpalackokért fizetendő betétdíj ötlete nem most merült fel, a minisztérium még tavaly ősszel indítványozta, a Környezetpolitikai Intézet elemzéséből kiindulva, mely más országok ide vonatkozó tapasztalatait és a várható költségeket mérte fel. A bevezető költségeket, például az automaták beszerzésére fordítandó összeget 80 millió euróra becsülték, az üzemelési költségeket pedig évi 5 millióra.
Szlovákiában a gyártók felelnek az általuk forgalomba hozott termékek csomagolásának begyűjtéséért, környezetkímélő likvidálásáért vagy újrafelhasználásáért. Ez a filozófia a PET-palackok betétdíjassá tétele esetén sem változik, ezt is a gyártóknak kellene állniuk, melyek azonban már most is azt nehezményezik, hogy túl sokat fizetnek.
Szlovákiában évente 1,1 milliárd műanyagból készült palack kerül fogalomba, ezek közel 60 százalékát gyűjtik be és hasznosítják újra. A betétdíjas rendszer bevezetése után ennek a mennyiségnek 90 százalékra kéne emelkednie.
A rendszer ezidáig már tíz európai országban működik, nevezetesen Izlandon, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában, Németországban, Litvániában, Észtországban, Horvátországban és Szerbiában. A rendszer ellenzői, többségükben a gyártók szerint a PET-palackok betétdíjas rendszerének bevezetése veszélyezteti az egyéb műanyagokfajtákra vonatkozó célkitűzések teljesítését. Mindez szerintük a fogyasztókra nézve bonyolultabbá teszi a szelektálást. Külön kell osztályozniuk a PET-palackokat, ami a motiváció elvesztéséhez és az általános osztályozási kedv visszaeséséhez vezet.
A szlovákiai lakosság zöme viszont támogatja a betétdíjas rendszert. Az erre vonatkozó közvélemény-kutatás eredménye szerint, melyet februárban tettek közzé, a lakosság több mint 86 százaléka helyesli, 10 százaléka pedig ellenzi a betétdíjas rendszert.
A megkérdezettek 96 százalékát nem zavarja, ha a vásárlásnál betétdíjat kell fizetnie, melyet aztán az üres palack leadásakor visszakap, derült ki az AKO januárban végzett felméréséből, melyhez 1 030 válaszadót kérdeztek meg. A megkérdezettek több mind negyede úgy vélekedett, mindez nem befolyásolja majd az eddigi osztályozási szokásaikat, a fennmaradó egyéb hulladékot, beleértve a műanyagot és a pléhet is ugyanúgy fogják osztályozni, mint eddig tették. A válaszadók 80 százaléka hajlandó lenne többet fizetni az újrahasznosított műanyagból készült termékekért, 15 százalékuk nem. A közvélemény-kutatást a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség rendelte meg, mely a környezetvédelmi tárca alá tartozik.
A PET-palackok és pléhdobozok visszaváltását, illetve betétdíjassá tételét tehát 2022. január elsejétől vezetnék be, bár a törvény már 2020-ban életbe lépne, ezzel szemben a gyártók és a forgalmazók számára a környezetvédelmi tárca még két évet hagyna a műszaki feltételek biztosítására és a rendszer bevezetésére.
(Felvidék.ma/WebNoviny.sk)
