Október 13-ra tűzte ki az önkormányzati választásokat Áder János államfő. Az erről szóló nyilatkozatot pénteken tették közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
„Demokráciánk erejét, stabilitását a nemzet választójoggal rendelkező polgárainak szabad és felelős akaratnyilvánítása biztosítja. Az 1990-ben megtartott első szabad választások óta minden alkotmányos feltétel adott ahhoz, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról, a jelenünket és jövőnket meghatározó kérdésekről” – fogalmazott Áder János.
Jelezte,
2019 őszén a rendszerváltoztatás óta nyolcadik alkalommal nyílik lehetőségünk, hogy önkormányzatainkról döntsünk.
Köztársasági elnökként – írta – „arra biztatom minden honfitársamat, hogy állampolgári jogával élve vegyen részt az idei önkormányzati választáson”, melynek időpontját az alaptörvény előírásaival összhangban október 13-ára tűzte ki.
Október 13-án lesz a nemzetiségi választás is
A jogszabály szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A választást a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tűzi ki a szavazás előtt legalább 75 nappal, azaz legkésőbb július 30-áig.
A törvény szerint azonban
nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: azt ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.
A voksolásra a választópolgárok szeptember 27-éig vetethetik fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki ezt nem teszi meg, nem szavazhat, és nem is indulhat jelöltként.
Az NVB-nek a 2011-es népszámlálás alapján 2715 települési nemzetiségi önkormányzati választást kell kiírnia, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy öt jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.
A legtöbb települési választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, az ukránok 47, míg
a szlovákok 158 választást tarthatnak szerte az országban.
Az októberi nemzetiségi választáson egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kitűzni.
Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból csak 2146 volt megtartható, 569 elmaradt, mert vagy nem indult legalább annyi jelölt, ahány tagból állt volna a nemzetiségi önkormányzat, vagy pedig egyetlen választópolgár sem szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben.
Fidesz: a párt felkészült az őszi önkormányzati választásra
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országos Választmánya pénteken összegezte az önkormányzati választásra való felkészüléshez szükséges feladatokat és minden ezzel kapcsolatos döntést meghozott – közölte a párt pénteken az MTI-vel.
A pártnak csaknem ezer településen van fideszes vagy Fidesz által támogatott polgármesterjelöltje. Ezeken a településeken mintegy 8 millió ember él.
Budapesten Tarlós István főpolgármester a kormánypártok jelöltje, aki 2010 óta sikeresen vezeti a fővárost – írták, kiemelve: „Budapest minden téren fejlődik, Európa egyik legbiztonságosabb, legszebb és legdinamikusabban fejlődő városává vált”.
Közölték: a választmány megállapította, hogy a magyar települések jövőjét is veszélyezteti az ellenzék alkalmatlansága. Úgy fogalmaztak: „a közösnek hazudott alkalmatlan ellenzéki jelöltek mögött színlelt, álságos, hazug politikai paktumok állnak, amelyeknek legnagyobb áldozatai a magyar falvak és városok lennének”.
