Július 31-én, a délutáni rekkenő hőségben lengyel nemesi családok érkeztek Párkányba, hogy megemlékezzenek királyukról és leróják kegyeletüket III. Sobieski János lengyel király lovas szobra előtt.
A szobrot 2008-ban a LIMES-ANAVUM Regionális Honismereti Társulás állította a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából. Az emlékműnél a Memoriae Patrum Honismereti Társulás tagjai fogadták a lengyel hagyományőrzőket. A lengyel huszár hagyományok őrzői Bartusz Siedlar vezetésével érkeztek Párkányba.
A lengyel és a magyar himnusz eléneklése után Vecserka Péter tárogatójának kíséretében elhelyezték az emlékezés koszorúját és magasba emelt szablyákkal tisztelegtek királyuk szobra előtt.
A koszorúzást és a tiszteletadást követően a hagyományőrzőket az öreg Duna partján, mely még talán emlékszik a párkányi csatára és a királyra, a Honismereti Társulás tagjai látták vendégül. A bográcsban készült pikáns gulyás elfogyasztása közben Bartusz Siedlar elmesélte, hogy ő maga is egy huszár dinasztia leszármazottja. Elmondása szerint a lengyel lovasság krémje volt a huszárság. Gyökerei a magyar huszárságig vezethetők vissza, mégis eltérő fejlődési pályát jártak be, s rövid időn belül a lengyel hadsereg ütőerejévé váltak. Nem véletlen, hogy ez a lovasság nem közemberekből, hanem a lengyel nemességből állt össze, mivel ők voltak azok, akik meg tudták vásárolni a drágább fegyverzetet.
Megalakulásuk 1500-ra tehető az első írásos feljegyzések szerint, és majd 200 évig a lengyel hadsereg csatákat eldöntő erejét képviselték. Az utolsó huszár alakulatokat 1776-ban oszlatták fel a Szejm (parlament) döntése alapján 273 évvel azt követően, hogy döntöttek a megalakulásukról. A lengyel nemesi hagyományok szerint, a huszárokat a családjuk is elkísérte a csatákba, az utódok így már gyerekkorban elsajátították a harcművészet csínját-bínját.
Az emléktúra célja, hogy megemlékezzenek III. Sobieski Jánosról és tisztelegjenek a felszabadító király emléke előtt. Ő volt az, aki 1863-ban a párkányi csatával megindította az akkori Magyarország felszabadítását a török uralom alól.
A lengyel huszárok következő állomása Esztergomban, szintén a Duna partján található Sobieski-emlékműnél volt, majd innen indultak Székesfehérvárra, ahol felállítják korabeli sátraikat és különböző bemutatókkal szórakoztatják az oda látogatókat.
