A Lévai járás déli részén, az Alsó-Garam és az Ipoly mentén 13 olyan település van, mely nem része a közvízellátó-hálózatnak. Ezek: Fegyvernek, Nemesoroszi, Peszektergenye, Garamsalló, Kisölved, Zalaba, Ipolypásztó, Ipolybél, Ipolyszakállos, Lontó, Százd, Szete, Deménd. A régió többi települése pedig bár részesei, de közvetlenül a bősi vízierőműre vannak csatlakoztatva, ami azt jelenti, hogy kiesés, meghibásodás esetén megszűnik az állandó vízellátás.
Nyitra Megye Önkormányzatának magyar alelnöke, Csenger Tibor (MKP) ezért egy tanácskozást hívott össze Zselízre, melyen szakemberek és az érintett falvak polgármesterei vitathatták meg a helyzetet és a lehetséges megoldásokat.
A szakma részéről a Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társaság munkatársai adtak tájékoztatást, így a vállalat beruházási igazgatója, Štefan Štefek, valamint a lévai üzemük igazgatója, Zuzana Trnková. Jelen volt továbbá az igazgatótanács alelnöke, Ján Krtík, aki egyben Léva város polgármestere is, valamint Juhász András, az ellenőrző bizottság tagja, aki a rendezvény házigazdája is volt egyben Zselíz város polgármestereként.
A találkozót Fekete Zoltán, az Alsó-Garam mente Falvai Társulásának elnöke (Nyírágó polgármestere) nyitotta meg, majd a két szakember vázolta fel a probléma okait és a rájuk vonatkozó lehetséges megoldási terveket.
Štefek elmondta, hogy létfontosságú ügyről van szó, mert a kutak vizei egyre szennyezettebbek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok, ivóvízként nem felelnek meg az előírásoknak. A szennyezettség legfőbb oka a talajból beszivárgó mérgező vegyi anyagok, melyek permetszerekből, műtrágyákból származnak.
Mint mondta, a megoldás az lenne, ha Peszektergenyén mihamarabb megépülne egy akkumulációs telephely, melyre csatlakozva ellátnák a hiányzó vízellátást a szóban forgó településekben, illetve azokban is, melyek közvetlenül a bősi vízellátóra vannak csatlakoztatva. Ennek előkészítése már folyamatban van, jelenleg az építési engedélyek eljárása folyik. A tervezett beruházás összköltsége mintegy 5,6 millió euró. Az építkezés várhatóan 3-4 éven belül kezdődhet el, amennyiben a forrás rendelkezésre áll majd.
„A víz a legalapvetőbb emberi szükséglet, ami az élet alapja. Amennyiben nincs vezetékes ivóvíz ezeken a településeken, ne csodálkozzunk, hogy elnéptelenednek és innen a legnagyobb az elvándorlás” – mondta a megye alelnöke.
Majd így folytatta: „Az Ipoly mentén ugyanakkor nem csak a közvízellátással van gond, de sajnos a gáz- és szennyvízhálózat sincs kiépítve. Ez épp elegendő ok arra, hogy meggátolja a régió természetes fejlődését. Ez egyértelműen a térség cserbenhagyása, sőt mostohán kezelése az állam részéről, pedig ugyanolyan adófizető állampolgárok élnek itt is.”
A megyei alelnök javasolta, hogy amennyiben a vízügyi társaság ezt a vízügyi beruházást saját költségvetéséből nem tudja fedezni és az állam sem fordít rá, úgy oldják meg hitelből.
A megbeszélés második fő témája pedig a szennyvíztisztítás kérdésköre volt, mely ugyancsak elmaradott állapotban van ebben a régióban. Csupán Lekéren, Oroszkán, Csatán van teljesen kiépítve, Zselízen pedig 60%-ra. Emellett a víztisztító hálózat kiépítésére is nagy szükség lenne.
Juhász András zselízi polgármester arra mutatott rá, hogy hiába rendelkeznek érvényes, nyertes pályázattal, az mégsem valósulhat meg, mert a Környezetvédelmi Minisztérium által erre elkülönített keret kimerült. Abban pedig végképp nem talál logikát a polgármester, hogy ha a nyertes pályázatokra nincs pénz, miért van betervezve új felhívás kiírása a 2000 lakosnál kisebb települések részére…
Továbbá a szakemberek részéről elhangzott, hogy jelenleg három víztisztító állomás üzemel a régióban, a csatai, a sárói és zselízi, ám utóbbi korszerűsítésre szorul már. Hamarosan elkészülhet viszont egy újabb telep Farnadon, mely némileg orvosolni tudja majd a probléma súlyosságát. Ennek építése már 2004-től húzódik, s a szakértők reményei szerint 2021-re befejeződhet.
A tanácskozás végén az egyes felek megegyeztek, hogy a megkezdett párbeszédet a tavasz folyamán folytatják.