Az oktatási minisztérium égisze alatt működő Tudományos és Műszaki Információs Központ az év első heteiben hozta nyilvánosságra a 2019/20-as tanévre vonatkozó adatainak halmazát. Ezeket áttanulmányozva a felvidéki magyar iskolák és oktatás helyzete is kirajzolódik. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője a napokban összesítette a tanintézményeinkre vonatkozó adatokat.
Az adatokkal kapcsolatban kifejtette: a minisztérium háttérintézménye szolgáltatja a hivatalos adatokat, az oktatási minisztérium jegyzi, s ennek alapján határozza meg a pénzforrások elosztását. Hozzátette, hatalmas adathalmazt ad közre az intézet, ugyanakkor a nemzetiségi oktatásról nincs adatbázis. Csupán szűréssel érhetők el a magyarokra vonatkozó adatok, ez a bázis legnagyobb hátránya – magyarázta az igazgató.
Az adathalmaz és ami mögötte van
A Comenius Intézet a kikeresett adatok alapján átláthatóbb grafikonokba rendezte az egyes oktatási szintek, az óvodák, az alap- és a középiskolák létszámára vonatkozó adatokat.
(Fotó: Fodor Attila, Facebook)
Mint elmondta, a felvidéki magyar óvodákba járók száma emelkedett az elmúlt években. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó pontos adatunk, hogy mennyi a magyar óvodákba járó magyar gyermekek létszáma. Erről korábbi cikkünkben számoltunk be ITT.
Az elmúlt tanévben hat alapiskolánk szűnt meg, jelenleg országszerte 244 tanintézményben folyik magyar nyelvű oktatás. A tanulók száma kis mértékben emelkedett, elérve a 29 284-es létszámot. Tíz évvel ezelőtt több mint ezerötszáz tanulóval többen jártak magyar iskolákba. „Számarányilag az ország összes alapiskolásának 6,45 százalékát teszik ki a felvidéki magyar gyerekek. Ilyen alacsony arány nem volt az elmúlt évtizedben, ez történelmi mélypont” – folytatta az elemzést.
(Fotó: Fodor Attila, Facebook)
A magyar iskolák diáklétszáma stagnál, ezzel szemben a szlovák iskolák diáklétszáma radikálisan növekszik. Ezt mutatja meg a számarány csökkenése. A szlovák iskolák létszámának növekedéséhez sajnos hozzájárul az oda beíratott magyar nemzetiségű tanulok száma is – szögezte le Fodor Attila.
A kétszáznegyvennégy iskolából száznegyven a teljes szervezettségű és száznégy az alsó tagozatos kisiskola. „A kisiskolák fenntartása sok esetben többletterhet jelent a fenntartóknak. De nemzetstratégiai szempontból is fontos a megtartásuk” – hangsúlyozta.
(Fotó: Fodor Attila, Facebook)
Számunkra a bázist a teljes szervezettségű magyar igazgatású iskolák jelentik, ide jár a felvidéki magyar gyermekek túlnyomó többsége – jegyezte meg. Kisebb részük jár a kisiskolákba, illetve közös igazgatású tanintézménybe.
Hol tartanak a középiskoláink?
Sajnos nem rózsás a helyzet a gimnáziumok tekintetében sem. A Felvidéken jelenleg 23 magyar gimnázium működik. Országos viszonylatban az utolsó évtizedben mintegy húszezer fővel csökkent a gimnazisták száma. Az idei évben 70 298 fő jár gimnáziumba, köztük 3 043-an magyar tanintézménybe. Mint elmondta, az elmúlt tizenöt évben közel ötven százalékkal csökkent a magyar gimnazisták száma. Ennek köszönhetően az idei tanévben az eltelt harminc év legrosszabb átlagát értük el, az összlétszám 4,33 százalékát teszik ki a magyar gimnazisták.
(Fotó: Fodor Attila, Facebook)
A létszám csökkenéséhez hozzájárul az a tény is, miszerint az oktatási minisztérium előre meghatározza a felvehető keretlétszámokat, melyeket a középiskolák fenntartójaként a megye oszt szét az egyes iskolák között.
A 23 gimnázium közül tizenkét tanintézményben kevesebb mint száz diák tanul, ugyanakkor kétszáz főnél több diák csupán öt felvidéki magyar gimnáziumba jár. Fenntartásuk egyre nehezebb.
(Fotó: Fodor Attila, Facebook)
A középfokú oktatást erősíteni kellene, ez részben optimalizációval érhető el – véli a szakember. Az iskolák összevonása, a szakképzés lehetőségének bővítése kínál racionális megoldást.
A szakközépiskolák helyzetét tekintve elmondható, szűkül a magyar nyelven elérhető kínálat. Sajnos egyre kevesebb helyen lehet magyar nyelven tanulni szakirányú oktatást. Mint elmondta: a szakemberképzés területén fokozatosan szűkül az anyanyelvű kínálat.
(Fotó: Fodor Attila, Facebook)
Stratégiaváltás szükséges az iskolahálózatunkban, főleg a középiskolánk tekintetében – summázta gondolatait Fodor Attila.
