A Környezetpolitikai Intézet (IEP) közösségi oldalán közzétett elemzése szerint a települések közelében található legális hulladéklerakatok közel 11 ezer ember egészségét veszélyeztetik. Arra is felhívják figyelmet, hogy Szlovákia-szerte összesen 111 legális hulladéklerakat üzemel és csaknem 6 ezer illegálisat tartanak számon. A hulladéklerakatok főleg a tartósan közelükben élők egészségére vannak negatív hatással.
A környezetükben lejátszódó vegyi folyamatok még a telepek bezárását követően is hosszú időn át kifejtik hatásukat és továbbra is negatívan hatnak a környezetre. Az itt keletkező metán és szén-dioxid hozzájárul a globális felmelegedéshez. A keletkező káros anyagok gondatlan bánásmód esetén szennyezik a földet, a talajvizet és a levegőt, ami káros hatással van az emberi egészségre.
A hulladéklerakatok környezetében élő embereknél kimutatták a daganatos, szív- és érrendszeri, légúti és különböző allergiás betegségek nagyobb számban való előfordulását.
Egy 2016-ban végzett felmérés a légúti megbetegedések nagyobb számban való előfordulását mutatta ki a hulladéklerakatoktól számított 5 kilométeres körzetben élőknél.
A szemétlerakatokon történő hulladéktárolás Szlovákiában a hulladékkezelés leggyakoribb módja. Országszerte 101 telepen összesen 111 legális hulladéklerakat működik egészében véve évi 1,2 millió tonna hulladékkal. A lerakatok száma és a tárolás mértéke folyamatosan csökken. Míg 2010-ben még a kommunális hulladék 81 százaléka került ide, 2018-ban már „csak” 55 százaléka.
A hulladéktárolásra vonatkozó szabályok szerint a lerakat nem lehet 500 méternél közelebb a lakott településekhez, s ezer méternél közelebb iskolai létesítményekhez. A Környezetpolitikai Intézet szerint azonban a problémás 42 lerakat közül 38 közelebb van 500 méternél valamely településhez és további 12 pedig ezer méternél közelebb esik iskolai létesítményekhez. A hulladéklerakatok egyikéhez ráadásul 500 méternél közelebb esik egy egészségügyi létesítmény is.
A TrashOut alkalmazás az összesen 6 ezer aktív illegális lerakat közül 2 700-at a legnagyobb kiterjedésűek között tart számon. Ezek környezetében 100 méterig terjedő körzetben 7 400 állandó lakóhely, 50 méterig pedig 2 700 állandó lakóhely található, 25 méterig terjedő körzetben pedig 400 ott élőt becsülnek.
A legproblematikusabb legális hulladéklerakat a Kassa melletti Miszlókán van, ahol az 500 méteres körzeten belül élő nagy számú lakosság mellett hat iskola található a lerakattól számított ezer méteres távolságon belül.
Ugyancsak hat iskola található a zólyombrézói lerakat környezetében is. Csacán a hulladékteleptől számított százméteres körzetben több mint 200 ember él. A Környezetpolitikai Intézet megítélése szerint a legrosszabb potenciális hatással rendelkezőnek a miszlókai, a csacai, a túrócszentmártoni, a nemeskosztolányi, zólyombrézói, valamint a kassai-sacai lerakatok minősülnek.
A Környezetpolitikai Intézet a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium független szervezete, melynek feladata elemzések, előrejelzések készítése a környezetvédelem területén a kormány, a környezetvédelmi tárca és a lakosság számára.
De ha már a környezetet veszélyeztető hulladéklerakatokról esett szó, nem mehetünk el említés nélkül a Közép-Európa legnagyobb ivóvízkincsét súlyosan fenyegető pozsonyvereknyei veszélyeshulladék-lerakat mellett sem. Ugyan már engedélyezték a vereknyei szemétlerakat szanálását, A Vízünkért (Za našu vodu) Polgári Társulás környezetvédelmi specialistája, Lucia Olívia Ďurčová szerint nem történik valódi kármentesítés, csupán annak falakkal való körbevétele.
Ezzel kapcsolatban több kockázatra hívta fel a figyelmet.
A veszélyes hulladék továbbra is a föld alatt marad, az ivóvízforrások közelében, ami komoly egészségi kockázatot jelent utódaink számára. A fal nem zár tökéletesen, hogy teljes mértékben megakadályozza a szennyeződések vízbe jutását a lerakatból, a lerakat közepéből folyamatosan ki kell majd szivattyúzni a különböző vegyi anyagokból álló keveréket. Nem világos az sem, hogy a mérgezett vizet sikerül-e kellően megtisztítani. Amennyiben nem, akkor a szennyeződés tovább terjed a fal mögött. A szennyeződés hatósugara a tervezett kapszulázástól 5-7 kilométerre húzódik.
2018-ban Csáky Pál (MKP) és Monika Beňová (Smer) EP-képviselők felszólították a minisztert, készítsenek komplex tervezetet nemcsak a lerakat elszigetelésére, hanem a likvidálására is. A környezetvédelmi minisztérium azonban korábban közölte, hogy a vereknyei lerakat teljes likvidálása négyszer-ötször annyiba kerülne, mint az elszigetelése, s ezt anyagi okok miatt elutasította.
Ráadásul a vereknyei szemétlerakat nem az egyetlen veszélyforrás, mely a Csallóköz ivóvízkincsét fenyegeti. A víz védelmét szorgalmazó társulás utolsó elemzései azt mutatják, hogy Pozsony egy másik városrészében, Récsén található lerakat is időzített bomba, s ennek alapján is joggal merül fel bennünk a kérdés, vajon hány ilyen ketyeg még a közvetlen környezetünkben…
(Felvidék.ma/SITA/topky.sk)