Túri Török Tibor keszthelyi szobrász felajánlására gróf Esterházy János asztali szobrával gazdagodott a zselízi közösségi Magyar Ház (a szobrász munkáját dicséri Zselízen továbbá Fischer-Colbrie Ágoston szobra, illetve Franz Sacheré a Sacher-házban. A mártírsorsú felvidéki politikus a ’30-as években többször is megfordult a városban. Néhány itteni tartózkodásáról kordokumentum is maradt fenn.
Először 1933. április 27-én járt Zselízen a helyi alapszervezet gyűlésén, mint az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke (később Egyesület Magyar Párt). A gyűlésre az ipartársulat helyiségében került sor, a helyi elnöki posztot akkor Váray Lajos töltötte be.
Legközelebb két évvel később, 1935. április 3-án járt a Garam mentén, amikor a helyi pártszervezet zászlaját avatták fel.
A Prágai Magyar Hírlap beszámolója szerint a vendégek Léva felől érkeztek, a község határában lovas bandérium fogadta őket.
A gyűlés közönsége a lévainál is hatalmasabb volt, ezért azt a szabad ég alatt kellett megtartani Heringer Ferencné vendéglője előtt, ami már nem létezik, a mai evangélikus imaház mellett volt található, éppen attól a helytől nem messze, ahol 1919-ben a cseh legionáriusok a tömegbe lőttek és 5 fiatal zselízit megöltek a Csehszlovákia elleni tüntetésen. Az erre emlékező márványtáblát 2019-ben helyezték át egy hatalmas sziklára, e sorok szerzőjének javaslatára pedig indítvány született a hely Zselízi mártírok tere átnevezésére.
A pártszervezet fehér selyem zászlaját – amely a következő aranyhímes jelmondatot viseli: „Isten dicsőségére keresztény magyarok egyesüljetek” – dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, országos pártvezetőségi tag, parlamenti képviselő a gyűlés előtt magas szárnyalású beszéd kíséretében áldotta meg. A zászlóanyai tisztet Nagy Béláné töltötte be. A templom előtt felszentelt lobogót az érsekújvári szervezet és az ipolyvölgyi szervezetek zászlói kíséretében hozták a gyűlés színhelyére.
Itt Szüllő Gézát és Esterházy Jánost virágcsokrokkal üdvözölték a zselízi magyar nők, majd Komzsik József, a helyi pártszervezet elnöke nagy hatású szavakkal megnyitotta a gyűlést.
Mind dr. Szüllő Géza, mind Esterházy János itt is hosszabb beszédet mondott páratlanul lelkes visszhang mellett. A közönség a szónokokat ismételten meleg ünneplésben részesítette.
Mély hatást váltott ki dr. Porubszky Géza, a messze földön híres szónok beszéde, továbbá dr. Aixinger László felszólalása is. A gyűlés után társasvacsora volt, amelyen az első pohárköszöntőt Komzsik József mondotta a pártvezérekre és a vendégekre. Nagy hatás mellett beszélt még Esterházy János, Kalita Lukács (Lekér), Szüllő Géza, Majthényi László és Schmidt Károly (Ipolyság).
A zselizi pártszervezet hatalmas fejlődésének érdeme elsősorban Nagy Bélát és Varga Józsefet illeti. Az erről készült fotóról sokáig azt hitték, hogy Ipolyságon készült, mivel egy ipolysági zászló felirata jól kivehető rajta, a háttérben lévő felirat viszont segít a lokalizálásban.
Képek a Prágai Magyar Hírlapból (hungaricana.hu/Molnár Imre)
Majd ismét két év múlva tért vissza Zselízre 1937. március 7-én a körzeti-járási közgyűlésre, melyet a Mészáros-féle vendéglő nagytermében rendeztek (a mai Líška drogéria). A gyűlést dr. Gyapay Ede zselízi ügyvéd, korelnök vezette. A Zselízi járás valamennyi településéről mintegy félezer küldött jelent meg.
1935. április 3-án Zselízen elmondott beszédének összefoglalója (Prágai Magyar Hírlap): „Esterházy János lelkes visszhangú beszédében utalt arra, hogy a keresztényszocialista párt népünk érdekében mindig az ellenzéki politika útját járta, azonban a törvények határát sohasem lépte át. Azt, hogy a kormány és a kormánypártok tevékenységét és politikáját kritizáljuk és hogy törvényes jogainkért küzdünk, nem lehet államellenesnek minősíteni. Kifejtette, hogy a magyarság miért ragaszkodik Szlovenszkó autonómiájához. Részletezte a szlovenszkói magyarság sérelmeit és követeléseit s lelkes visszhang mellett leszegezte a tételt: amíg sérelmeinket nem orvosolják, addig nem támogathatjuk a kormányt. Beszédében foglalkozott továbbá a földreform szlovenszkói végrehajtásával, továbbá a gabonaárak különbözőségének kérdésével. Ahhoz, hogy megelégedettek legyünk, főkép az kell, hogy a mindennapi kenyerünk meglegyen és gyermekeink nemzeti szellemben való nevelését tökéletesen biztosíthassuk. Kitért a szociáldemokrata párt és a betegsegélyzők viszonyára is (közben a hatósági kiküldött háromszor figyelmeztetésben részesítette a szónokot). Hatásos szavakkal mutatott rá a magyar szülő kötelességére, hogy gyermekeiket nemzeti szellemben neveljék. Végül általános helyeslés mellett a választásokkal kapcsolatos magyar kötelességekre figyelmeztette a magyar választópolgárokat. Beszéde legvégén röviden szlovákul szólott a jelenlevő szlovák hívekhez. Lelkes helyeslés és frenetikus éljenzés fogadta Esterházy János beszédét.”
