Megjelent a Bécsi Napló idei 3. májusi-júniusi száma. Éppen a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulóján postázták az előfizetőknek, és hogy a lapban túlsúlyban vannak a békeszerződéshez és annak következményeihez kapcsolódó írások, egészen természetes. A kéthavonta megjelenő folyóirat ugyanis megjelenésétől kezdve odafigyelt a Magyarország határain túlra kényszerített magyarság történéseire, eseményeire, sorsára, harcukra a megmaradásért.
A címoldal vezércikke Duray Miklós tollából Az alagút bejárata a múlt…, a kijárat a jövő címmel a Trianoni Békeszerződés következményeit elemzi. Kiemelve, hogy egyetlen történelmi országot sem daraboltak fel úgy, mint a történelmi Magyar Királyságot, létrehozva ezzel egy olyan furcsa egyveleget Európa közepén, ahol a modern békecsinálók kényük-kedvük szerint alakították az új államhatárokat és hoztak létre olyan fogalmakat és alakulatokat, mint a csehszlovák nemzet, jugoszláv nemzet. A szerző a címben jelzett „a kijárat a jövő” értelmében megfogalmazza, hogy Trianon felülírása a Visegrádi Együttműködésben rejlik, amely 1335, majd Antall József általi újragondolása óta a térség népeinek és nemzeteinek egyetlen járható útja a megmaradás, a fejlődés és a gyarapodás érdekében.
Martos Péter Koronavírus után, világnézetek között című írásában a koronavírus-járvány következményeit elemzi. Főleg a környezetvédelemre, a mezőgazdaságra, az egészségre gyakorolt hatásokat tárgyalja. A járvány levonulását követő időszak feladatait pedig a habzsoló gazdasági fejlődés logikája helyett a gazdaság kiegyensúlyozott működésének gyakorlatában jelöli meg, idézve mindezt Hörcher Ferenctől, a Magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorától, aki az egyik internetes portálnak adott interjúban szólt minderről.
Ugyancsak Trianonnal foglalkozik Nagymihály Zoltán Legyünk határtalanul magyar! című cikkében, arra biztatva bennünket, hogy ne fogadjuk el a ránk kényszerített rossz beidegződéseket és ne hagyjuk, hogy a határok gondolatban is elválasszanak egymástól. Közlik a Nyugat-Európában Működő Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) memorandumát az I. világháborút lezáró békekötések 100., valamint a II. világháború befejezésének 75. évfordulójára.
Bordás Sándor Velünk (bennünk) élő Trianon című cikke a Történelmi traumáink, adatok mai vélemények tükrében című tanulmány alapján íródott és a Trianonnal kapcsolatos felmérés eredményeit, tanulságait ismerteti. Magyar-román társasjáték című cikkében Kató Zoltán ugyancsak Trianon kihatásait taglalja Erdély vonatkozásában. A második résszel folytatódik Jeszenszky Géza tanulmánya A Trianonhoz vezető út és kiút II. címmel, Tanulságok és orvosságok alcímmel. A tanulmány végére pedig jutott egy megszívlelendő biztatás a nemzeti kisebbségek felé, hogy akarjunk megmaradni és külön a szülők felé, hogy gyermekeiket a magyar iskolákba irányítsák.
Sir Bryan Cartledge angol diplomata egyik előadásának fordított változata azt elemzi, hogy milyen volt a brit politika megítélése Közép-Európáról az I. világháború idején.
Terjedelmes interjú készült Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége elnökével, aki részletesen beszámolt a svédországi magyarok életéről, tevékenységéről és arról, hogy miként teremtettek önerőből otthont, tanyát maguknak. Figyelemfelkeltő az a grafikon, amely a főbb nemzetiségek alakulását mutatja meg Erdélyben 1910 és 2011 között. A vajdasági és ukrajnai tudósítók országuk aktuális politikai helyzetét veszik górcső alá. Fehér Márta a koronavírus-járvány utáni kilábalásról ír a Vajdaságban, Paládi Renáta pedig az ukrán elnöknek Zelenszkijnek a hivatalba lépése utáni első évét értékeli.
Fetes Kata fordításában arról olvashatunk, miként viszonyul Johann Ladislaus Pyrker irodalmár Magyarországhoz. A lap búcsúzik a közelmúltban elhunyt Harsay Györgytől, Elek Lászlótól, Szentkereszty Györgytől, az ausztriai magyarság jeles képviselőitől valamint Oplatka Andrástól, a kiváló történésztől, újságírótól, fordítótól, a Neue Zürcher Zeitung munkatársától, a budapesti Andrássy Gyula Egyetem professzorától.
Molnár Ottó, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok történetét részletezi, kitérve arra, hogy idén kénytelenek elhalasztani a budapesti rendezvényt, de 2021-ben remélhetően sor kerülhet rá. A folyóirat közli Böröndi Lajos két színvonalas versét is, melyek címe Mert nem győzhet illetve Széttárt kézzel. Ismertetik Erős Kinga interjúkötetének anyagát is, amely írók vallomásait tartalmazza az 1956-os forradalomról. A Bécsi Napló 3. számát Metykó Géza filmes, grafikus, festőművész alkotásaival illusztrálták. A felsorolt írásokon kívül a lap további tartalmas és értékes olvasmányokat is kínál az olvasóknak. Elektronikus változata pedig a www.becsinaplo.eu portálon található.
