Böhm Ferenc bányamérnök, a legkiválóbb magyar kőolaj- és földgázkutatók egyike több szállal is kötődött tájainkhoz, illetve a Felvidékhez. Selmecbányán diplomázott, szerzett bányamérnöki oklevelet az egykori híres akadémián. Aztán jelentős feltárásokat végzett a Morva-mezőn és Egbellen (Gbely) is. Tekintsük most át röviden életútját, munkásságát!
Böhm 1881. január 23-án Pécsett született német eredetű, jómódú iparoscsaládban. A ciszterciták gimnáziumában érettségizett,
majd ő is a selmecbányai akadémián tanult tovább, olyan kitűnő tanároknál, mint Boleman Géza, Cséti Ottó, Herrmann Emil és Böckh Hugó.
1905-ben Óradnán volt bányamérnök, de rövid időn belül a Magyar Királyi Földtani Intézethez osztották be.
1907-ben a Mezőségben – Lóczy Lajos egyetemi tanár helyeslésével – már kijelölte az első kálisó-kutatófúrás helyét. 1911-ben Kolozsvárott megszervezte a kutató-bányaintézetet, melynek egyben a vezetője is lett. 1916-ban a pénzügyminisztériumba került, ahol szintén ismertté vált eredményes szervezőmunkájáról. 1921-ben őt választották a Magyarországon megalapított Hungarian Oil Syndicate vezetőjévé. 1925-től a kincstári fém- és szénbányászat, a földgáz- és olajkutatás, valamint a soproni bányászati és erdészeti főiskola ügyeit intézte.
Az olajkutatás terén elért eredményei különösen a XX. század első évtizedeiben voltak jelentősek.
„Életének legkiemelkedőbb szakasza az 1907 és 1918-as évek közé esik, amikor mint a magyarországi gáz- és olajkutatások legfőbb irányítója szép eredményeket ért el Erdélyben, a Mezőségben, Morvamezőn, Egbellen és a horvátországi Bujevicén” – olvassuk a róla szóló egyik megemlékezésben. (Dr. Papp S., 1941. 12–22. l.)
Eredményes kutatásait elősegítették külföldi tanulmányútjai is. Már 1909-ben Észak-Amerikában járt, ahol a földgáz-előfordulások bányászati és geológiai viszonyait vizsgálta Herrmann Miksa selmeci főiskolai tanárral és Katona Lajos bányamérnökkel.
A Magyar Földgáz Szindikátus Erdélyben végzett munkájáról Clapp G. Friderich neves amerikai geológus is elismerően nyilatkozott, méltányolva többek között Böhm Ferenc munkáját is: „Böhm Ferenc úr és munkatársai kitűnően vezették a gázkutatást mindmáig. E mezőknek bármely távolabbi földtani kutatását dr. Böckh-re, a gázfeltárás folytatását Böhm úrra kellene bízni, tekintve, hogy e két úr vezetése alatt a kutatások mindeddig kiváló módon folytak.” (Földtani Közlöny, 1941. 19. l.)
Böhm Ferencnek nagy szerepe volt az 1911. évi VI. törvénycikk előkészítésében is, amely szabályozta Magyarországon a földgáz és a kőolaj bányajogi helyzetét. Ugyancsak közreműködött Böhm az erdélyi gázmezők egy részének kihasználására 1916-ban alakult Magyar Földgáz Részvénytársaság szervezésében. Az ő irányításával készültek az olyan mélyfúrások is, mint a bajai, a hortobágyi, a debreceni, a szolnoki és a tiszabereki.
1933-ban ugyancsak Böhm érdeme volt az European Gas and Electric Company megalakulása Magyarországon.
Tevékenységének további eredménye a selmeci főiskola Sopronba helyezése, a budapesti pénzverő megépítése, a recski réz- és ezüstbánya üzembe helyezése, a komlói szénbányászat jövedelmezővé fejlesztése stb.
Szakirodalmi munkássága is jelentős volt: A királyi kincstár által Nagysármás és Kissármás községek határán végzett mélyfúrások leírása 1914-ben jelent meg Budapesten. Az Ásványolaj-, földgáz- és sóbányászat című munkája szintén Budapesten jelent meg 1928-ban a Technika fejlődésének története 1867–1927 című kiadványban. 1940. július 1-jén halt meg Budapesten.
