A második világháború utáni nemzetközi összefogáshoz mérhető globális együttműködést kezdeményeznek a világ több vezető újságjában kedden megjelent közös cikkükben 24 ország és nemzetközi szervezet vezetői a koronavírus-világjárványhoz hasonló veszélyhelyzetek intézményes megelőzése végett.
A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban, valamint több más sajtóorgánum mellett a Le Monde című francia, az El País című spanyol és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német újságban megjelent felhívást Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol kormányfő, Klaus Iohannis román elnök, Aleksandar Vucic szerb államfő, Charles Michel, az EU állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója és sok más vezető írta alá.
A közös levél szerzői leszögezik, hogy a koronavírus-világjárvány az 1940-es évek óta a legnagyobb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie.
Azokban az időkben, két világháború pusztításai után a politikai vezetők összefogtak a multilaterális világrendszer megteremtése végett. Ennek világos célja volt: az elszigetelődés és nacionalizmus kísértésének elhessegetése, a kihívások kezelése olyan módon, ahogy arra csak a szolidaritás és az együttműködés, a béke, a jólét, az egészség és a biztonság szellemében van mód – fogalmaz a vezetők közös felhívása.
A cikk szerint ma ugyanilyen remény kínálkozik arra, hogy a koronavírus-járvány elleni közös küzdelem során kiépülhet egy robusztusabb nemzetközi egészségügyi szerveződés a jövőbeni nemzedékek védelmére.
Világjárványok és más egészségügyi veszélyhelyzetek a jövőben is lesznek, és ezekkel egyedül egyetlen kormány vagy szervezet sem tud szembeszállni.
A világnak közösen, magas fokú összehangoltsággal kell felkészülnie a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére, észlelésére, felmérésére és a hatékony válaszlépésekre – áll a felhívásban.
Az aláírók szerint ennek érdekében új nemzetközi megállapodásra van szükség, amely a WHO alapokmányára támaszkodna és más nemzetközi szervezeteket is bevonna az együttműködésbe.
E szerződés fő céljai közé tartozna a nemzetközi együttműködés jelentős megerősítése annak érdekében, hogy javítani lehessen a riasztási rendszerek működését, az adatmegosztást, a kutatási tevékenységet, és létrejöhessen az oltóanyagok, a gyógyszerek, a diagnosztikai eszközök és a személyi védőfelszerelések helyi, regionális és globális gyártásának és elosztásának rendszere.
E megállapodás erősítené a kölcsönös elszámoltathatóságot és a közös felelősségvállalást, az átláthatóságot, valamint az együttműködést a nemzetközi szabályozások és normák keretrendszerén belül – áll a kéttucatnyi vezető által aláírt keddi felhívásban.
Az aláírók leszögezik: ennek érdekében közös munkába kezdenek a világ többi állam- és kormányfőjével, a civil társadalom szervezeteivel és a magánszektorral, mivel minden vezető együttes felelőssége, hogy a világ levonja a koronavírus-járvány tanulságait.
Az immunizáció a globális közjót szolgálja, és szükség van egy olyan kapacitás megteremtésére, amely lehetővé teszi az oltóanyagok minél gyorsabb kifejlesztését, gyártását és alkalmazását – áll a felhívásban.
Boris Johnson brit miniszterelnök már a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) London által rendezett múlt havi virtuális csúcstalálkozóján meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.
Johnson az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni.
Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.
***
A fertőzöttek száma 127,6 millió, a halálos áldozatoké 2,79 millió a világon
A világon 127 587 110 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 791 718, meggyógyultak 72 401 543-an a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd, március 30-i reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 127 116 891 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 783 509 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol eddig 30 331 025 fertőzöttet és 550 003 halálos áldozatot regisztráltak.
Brazíliában 12 573 615 fertőzöttről és 313 866 halálos áldozatról tudni, 11 022 192-en meggyógyultak.
Indiában 12 039 644 fertőzöttet és 162 114 halálos áldozatot jegyeztek fel, 11 393 021-en felépültek a betegségből.
Franciaországban 4 615 295 fertőzöttet és 95 114 halálos áldozatot regisztráltak.
Oroszországban 4 477 916-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 96 413-ra, a gyógyultaké pedig 4 099 263-ra emelkedett.
Az Egyesült Királyságban 4 351 796 a fertőzöttek száma, és 126 857-en haltak meg a betegségben.
Olaszországban 3 544 957 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 108 350, és 2 870 614-en gyógyultak fel a Covid-19-ből.
Spanyolországban 3 270 825 fertőzöttet és 75 199 halálos áldozatot regisztráltak.
Törökországban 3 240 577 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 31 230.
Németországban 2 794 949 a fertőzöttek száma, 76 139 a halottaké, 2 511 417-en meggyógyultak.
Kolumbiában 2 389 779 fertőzöttet és 63 079 halálos áldozatot tartanak nyilván.
Argentínában 2 322 611 a fertőzöttek és 55 611 a halottak száma.
Lengyelországban 2 267 964 fertőzöttet, 51 932 halálesetet és 1 824 431 gyógyultat tartanak nyilván.
Mexikóban 2 227 843 az igazolt vírusbetegek és 201 832 a halottak száma.
Iránban 1 864 984 fertőzöttet, 62 478 halálesetet és 1 600 488 gyógyultat regisztráltak.
Ukrajnában 1 703 036 fertőzöttet és 33 752 halálos áldozatot tartanak számon, 1 350 645-en meggyógyultak.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 101 692 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4841 halálos áldozatot és 96 504 gyógyultat.
Magyarországon meghalt 274, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 4609 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu kedden, kiemelve: „ezekben az órákban” haladhatja meg a kétmillió főt a beoltottak száma Magyarországon.
A kormányzati portálon azt írták: 645 733-ra nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 20 435-re emelkedett, a gyógyultak száma 402 964. Az aktív fertőzöttek száma 222 334-re nőtt. Kórházban 12 553 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1529-en vannak lélegeztetőgépen.
Szlovákiában összesen 2 340 533 PCR-tesztelést végeztek el ez idáig, ebből az elmúlt napon 8 705 embert teszteltek. Összesen 359 330 fertőzöttet mutattak ki, új eset 1 215. Meggyógyult 553 104 fő. Antigénes tesztet eddig 22 792 219 alkalommal végzetek, ebből 348 445 fő fertőzöttet szűrtek ki.
Szlovákiában 284 pácienst ápolnak kórházban intenzív osztályon, ezen felül 355-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre. Elhunyt 9 624 fő, ebből az elmúlt napon 82 halálesetről számoltak be. Szlovákiában a COVID-19 elleni vakcinával 16 702 személyt oltottak be, így a beoltott személyek száma 680 983 főre nőtt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
(mti/Felvidék.ma)
