Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését – emelte ki Áder János köztársasági elnök a Mádl Ferenc néhai államfő halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen szombaton Budapesten.
Mádl Ferenc sosem vágyott a látványos sikerekkel elérhető halhatatlanságra. Nem az örökkévalóságnak, hanem az örökkévalónak dolgozott. „Ezért az ő értékrendjében tökéletes rend volt. Pontosan tudta, csak sziklára érdemes építeni. Ezzel az erkölcsi szilárdsággal, ezzel a hivalkodástól mentes helytállással vívta ki az emberek szeretetét, tiszteletét” – mondta az államfő.
A Fiumei úti sírkertben, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök sírjánál, a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett rendezvényen Áder János azt hangsúlyozta:
„Mádl Ferenc úgy tudta szolgálni a közjót, mint a reformkor, vagy a kiegyezést követő időszak legnagyobbjai. Ezért vállalta, amire mások alkalmasnak gondolták, „köztársasági elnökként ő lett a nemzet lelkiismerete.”
„Mádl Ferenc tudta, mi a fontos, mi a lényeges”, hol a hangsúly, minek kell a középpontba kerülnie. Az ő válasza: „legelőször is talpig embernek lenni.” Egyenesnek, hitelesnek. „Csak így lesz belőle jó diák, jó tanár, jó jogász, hiteles tudós, hiteles miniszter vagy éppen jó és hiteles köztársasági elnök” – fogalmazott.
„Mádl Ferenc tudta, hogy a látszatnál fontosabb az igazság, hogy az embert csak tettei igazolják. Mindenek előtt a morális tartás” – folytatta Áder János, hozzátéve: „és egyáltalán nem kell megfelelni a gyorsan változó közízlésnek.”
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita megkoszorúzza Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök síremlékét (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Az államfő szerint Mádl Ferenc alkalmas és alkalmatlan időben is ugyanaz maradt, aki mindig is volt:
„művelt polgár, megbecsült tanár, szilárd jellem. Akkor is, amikor a jog nem az embert és a közösséget védelmezte, hanem egy velejéig romlott, igazságtalan rendszert, és később is, amikor meg kellett küzdeni a nagy átalakulás keserveivel, és újrateremteni a jogbiztonságot, és akkor is, amikor vállalni kellett a nyilvánvaló vereséget, mert ez akkor fontosabb volt, mint a kívülállás kényelmét választani”
– fejtette ki. Megjegyezve: az egyetemi tudósi munkára hivatkozva könnyebb lett volna a köz szolgálatát elhárítania, mint elfogadni, vállalni azt.
Áder János kiemelte: Mádl Ferencnek a tudományos pálya minden sikert, minden személyes jót megadott, amit alkotó ember csak kívánhat magának. Neki nem volt szüksége arra, nem neki volt szüksége arra, hogy politikusnak álljon, hogy vállalja a közélet gyakran durva nyilvánosságát is. Mádl Ferenc bölcs ember volt, jó és nemes lélek, a legnagyobbak közül való – jelentette ki az államfő.
Áder János felidézte, Mádl Ferenc mindig büszkén mesélt arról, hogy mit kapott a családjától és csak nagyon szerényen szólt arról, amit önmaga tett hozzá. „A jellem szilárdságát, az életszervező elveket nem csak örökli az ember” – jelentette ki az államfő, hozzátéve: „hivatástudatot, emberszeretetet, jóakaratot Mádl Ferenc is maga gyűjtött hozzá.”
Áder János köztársasági elnök (j), balról Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) kezet fog Mádl Dalmával
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
„Így lett a kétkezi munka erejét ismerő, falun született emberként a tudományban világpolgár. Magyarként európai. Erős közösségben szabad ember. A törvényben az erkölcsöt érvényre juttató jogász. Politikusként is a lényeghez hű tudós. Elnökként is udvarias, figyelmes ember” – méltatta Mádl Ferencet az államfő.
Áder János emlékeztetett, hogy 21 évvel ezelőtt, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnök lett, beiktatási beszédében olyan, látszólag egyszerű dolgokat kívánt a magyaroknak, mint „mosoly, nagyobb és jobb kenyér, könnyű álom”
„Mádl Ferencből elnökké avatása emelkedett pillanataiban is az örök tanárember szólt hozzánk” – fogalmazott Áder János, kifejtve: „meg akarta mutatni, hogy van remény, hogy minden új nemzedék joggal bízik a saját erejében, hogy csodát tenni nem is olyan lehetetlen. Mert ha magunkon segítünk, Isten is megsegít minket.”
Sütő András író szavait idézve Áder János azt mondta: „A történelem, bármennyire is a tömegek műve, – mégis – egy-egy kiemelkedő személyiség karján sétál be az emlékezet házába.” Mádl Ferenc épp ilyen kiemelkedő személyiség volt – jelentette ki az államfő, hozzáfűzve: „tíz éve már, hogy nélkülözzük megtisztelő jelenlétét, de szeretett személyének örök helye van emlékezetünk házában.”
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója beszédet mond ,,A megjelenés és a gondolkodás eleganciája” című Mádl Ferenc-emlékkiállítás megnyitóján a Nemzeti Emlékezet Múzeumában 2021. május 29-én. A tárlatot – az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával – augusztus 20-ig lehet megtekinteni. Az első sorban Áder János köztársasági elnök (j2) és felesége, Herczegh Anita (j), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b), Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök özvegye (b3), Mádl András, a néhai államfő fia (b2) és Mádlné Szőnyi Judit egyetemi docens (b4). (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A Fiumei úti sírkertben tartott koszorúzási ünnepségen mások mellett részt vett Herczegh Anita, Áder János felesége és Mádl Dalma, Mádl Ferenc özvegye, továbbá Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Boross Péter volt miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Vízkelety Mariann miniszterelnöki biztos, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója. Az emlékezőket Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára köszöntette.
Az ünnepség után a Nemzeti Emlékezet Múzeumában szűk körű rendezvényen megnyitották A megjelenés és a gondolkodás eleganciája című Mádl Ferenc-emlékkiállítást.
A tárlatot – az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával – augusztus 20-ig lehet megtekinteni.
Mádl Ferenc 1931-ben született. A Széchenyi-díjas jogász, akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország rendszerváltás utáni második államfője volt. Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el Budapesten.
(MTI/Felvidék.ma)
