Hiába nyilvánították műemlékké – miáltal elővásárlási joghoz jutott a szlovák állam –, az épület iránt nem mutatott érdeklődést a Natália Milanová (OĽANO) vezette kulturális minisztérium. Mostantól bárki megveheti, aki megfelel a komáromiak által szigorúan szabályozott versenytárgyalás feltételeinek a Komárom belvárosát meghatározó épületet illetően.
Ahogy azt korábban megírtuk, a legutóbbi komáromi testületi ülésen döntöttek a volt rendelőintézet, köznapi nevén „poliklinika” épületének és telkének eladási szándékáról. A kereskedelmi versenytárgyalást december elsejével írták kiꓼ a vásárlási szándékkal benyújtott pályázatokat jövő év január 17-ig lehet leadni a városi hivatalban.
A műemlékvédelem alatt álló ingatlan kikiáltási ára 268 ezer euró.
A versenytárgyalás részletes kiírását itt találják az érdeklődők.
Kaszinó biztos nem lesz az épületben
Szabó Ingrid hivatalvezető portálunknak megerősítette, a kulturális minisztérium hivatalosan is lemondott az elővásárlási jogáról, „nem érdekli őket az épület”, nyilatkozta. Szabó Ingrid a kereskedelmi versenytárgyalás kiírásáról elmondta, standard eljárás szerint tették közre. A kiírás értelmében az épületet megvásárolhatják szlovákiai jogi személyek, külföldi részvétellel rendelkező szlovákiai jogi személyek, Szlovákiában üzleti tevékenységet folytatni jogosult külföldi jogi személyek, vállalkozói tevékenységet folytató természetes személyek és más nagykorú természetes személyek. Tehát gyakorlatilag bárki. Hozzátette azonban, hogy a kiírás annyiban tér el egy átlagos esettől, hogy szigorú feltételekhez szabták az eladást, amely komoly kötelezettségekkel jár a vevőre nézve.
A kiírásban (és majd a leendő szerződésben is) szerepel, hogy az épületben szerencsejátékkal összefüggő tevékenységet nem folytathat a leendő tulajdonos.
De azt is feltételül szabták – a képviselő-testület jóváhagyásával –, hogy az új tulajdonosnak a vásárlást követő három éven belül el kell kezdenie az építési munkálatokat, amelyeket két éven belül be kell fejeznie, de legkésőbb 2027. december 31-ig. E kötelezettség elmulasztása esetén a vevő kötbért köteles fizetni a városnak, amely – ha nem teljesülnek a kiírásban rögzített feltételek, kártérítésre is jogosult lehet, sőt akár fel is mondhatja a szerződést, magyarázta a hivatalvezető.
Nemes célra kell használni, nem nyereségorientált befektető lenne jó
A Szlovákiai Ingatlanirodák Nemzeti Szövetségének (NARKS) elnökségi tagja, Szabó Zsolt ingatlanszakértő megkeresésünkre elmondta, a kiírásban szereplő feltételeket teljesen korrektnek tartja, vállalható időpontokkal. Családi ingatlanirodájuk számos történelmi értékkel bíró épületet értékesített már, sőt, az 1845-ben átadott Komáromi Első Takarékpénztár épületét is próbálták már értékesíteni, amint azt visszavásárolta a komáromi önkormányzat az addigi tulajdonostól, Nyitra Megye Önkormányzatától. Mint fogalmazott, 2010 után jól kidolgozott koncepcióval tárgyalásokat folytattak a magyar kormánnyal, amely tárgyalások állítása szerint a helyi, komáromi politika „hibájából” hiúsultak meg. „A mai napig nagyon sajnálom, mert azok a tárgyalások sikeresek voltak. Arról is szó volt, hogy az akkori köztársasági elnöknek, Schmitt Pálnak is lett volna irodája az épületben” – fogalmazott. Elmondta, az épületet reprezentatív célokra használták volna, komáromi és felvidéki intézmények székhelyeként. Szabó Zsolt most is úgy gondolja, az épület funkcióját tekintve az lenne a kívánatos, ha a helyi közösségek képviseletét, a felvidéki magyarságot szolgálná. „Meggyőződésem, hogy az egyik legszebb önkormányzati tulajdonban lévő belvárosi épület az egész Felvidéken” – nyilatkozta, hangsúlyozva, egy ilyen épületnek a Felvidéken élő összmagyarság érdekeit kell szolgálnia.
Kinek fáj, ha a magyar állam veszi meg?
„Szlovákiában másfél millió eladásra kínált ingatlan van, ebből Magyarország megvett tizenötöt. Most kérdem én, mekkora probléma ez? Nevetséges történet”
– ezt már Andruskó Imre komáromi képviselő mondta a legutóbbi testületi ülésen, amikor felmerült, hogy a magyar állam egy szlovákiai leányvállalatán keresztül mutat érdeklődést az ingatlan iránt. Ezt annak fényében mondta, hogy Ivan Korčok külügyminiszter (az SaS jelöltje) aggályait fejezte ki a magyar kormány szlovákiai ingatlan- és földvásárlási „szokásai” miatt.
Érdekes, hogy a kulturális minisztérium semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a magyar kormány támogatja a határon túli épített örökség felújításaitꓼ bár „célszerűnek tartaná, ha az ilyen határon átnyúló támogatásokról előzetesen egyeztetnének” – nyilatkozta korábban Milanová.
Komárom számos történelmi épülettel rendelkezik, köztük egy erődrendszerrel is, amely épített örökség egykoron egy birodalmat szolgált kiꓼ ezeket az épületeket önerőből képtelen a 30 ezer lakosú város felújítani. A város főterén álló volt rendelőintézet állaga folyamatosan romlik, a Klapka teret meghatározó épület mára szomorú mementója a régi dicsőségnek. Az elmúlt száz évben sem az állam, sem a megye nem volt jó gazdája, de sajnos a város sem bírt vele. A komáromi képviselők, függetlenül attól, hogy szlovák vagy magyar nemzetiségűek, egyértelműen annak a véleményüknek adtak hangot, bárki megveheti az ingatlant, aki a versenytárgyalás kiírásának megfelel, legyen az a magyar, vagy a szlovák állam. Ez utóbbi már biztosan nem lesz.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)