A múlt hét folyamán regionális szakmai konferencia zajlott Muzslán, amelyen részt vettek a párkányi régió polgármesterei és önkormányzati képviselők. A témái pedig a regionális fejlesztésre szánt források a 2021-2027 közötti uniós időszakban és azok megpályázása, a párkányi régióban feltűnően hiányos vízgazdálkodási infrastruktúra – szennyvíz-hálózatok, víztisztítók, ivóvíz-hálózat fejlesztésének, a beruházás előkészítésének, finanszírozásának és megvalósításának lehetőségei voltak.
A szakmai konferenciát Farkas Iván, Muzsla polgármestere, Nyitra megyei képviselő vezette, előadói prof. Dušan Velič, az SzK Beruházási és Régiófejlesztési Minisztériumának államtitkára, valamint a minisztérium vezérigazgatói voltak, akik hatáskörébe a regionális fejlesztés és az EU forrásainak felhasználása tartozik.
A konferencia célja volt ismertetni a déli régió tragikus helyzetét a fenti témakörökben, felhívás és a megoldás keresése az illetékes központi szervekkel karöltve a 2021-2027. évi időszakra.
Ezt követően e hét első napján december 20-án, szintén Muzslán a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása ( ZMOS) központi irodája sajtótájékoztatót tartott a következő témákkal:
– a vízgazdálkodási infrastruktúra – szennyvízhálózat, víztisztítók, ivóvízhálózat – hiánya a párkányi régióban és Szlovákia egyes térségeiben,
– regionális áttekintés,
– a megoldás, a beruházások lehetőségei.
A sajtó képviselői (Fotó: Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
A sajtótájékoztatót PhDr. Michal Kaliňák a központi iroda igazgatója nyitotta meg.
Farkas Iván megyei képviselő, a Nyitrai Partnerség Tanácsának tagja felvázolta a párkányi régió és Szlovákia egyes térségeinek ivóvíz-, és szennyvíz-hálózati problémáit, mely szerint az ország keleti térségén kívül a párkányi régió küzd a legnagyobb problémákkal a vízgazdálkodási infrastruktúra területén.
Videó bemutatójában tájékoztatást adott a szlovákiai helyzetről, mely szerint a szennyvíz-,és víztisztító hálózat rendszerhez Szlovákia lakossága 51%-nak van hozzáférhetősége, 49 %-nak nincs. Ez azt jelenti, hogy a vidéki lakosság 26%-ának van hozzáférése a kanalizációhoz.
A szennyvíztisztító és a víztisztító hiányát, járásonként felvázolta Nyitra megyében. A megyében a lakosság 57,86 %-nak van, és 42,14 %-nak nincs megoldva a hozzáférhetősége. A legjobb helyzetben a Vágsellyei járás van 85,02 %-kal, legrosszabb a helyzet a déli régió falvaiban, vagyis az Érsekújvári járásban (42,03%) és a Komáromi járásban (38,07%), ahol a járási székhelyek a leginkább ellátottak, s a vidék, a falvak szenvedik kárát a hiányosságoknak. Ezek miatt a megoldatlan problémák miatt itt a legtöbb a daganatos megbetegedések száma, és a legnagyobb mértékű az elhalálozás is.
Ezt az információt Milan Belica megyei elnök továbbította az illetékes minisztérium felé is.
2004-ben az EU-ba való belépésünk idején Szlovákia a következő kötelezettséget vállalta 2020-ra:
– a 2000 lakosnál nagyobb települések 100 %-a rendelkezik majd ivóvíz-hálózattal és szennyvíz-hálózattal.
– a 2000 lakos alattiaknak 100 %-ban lesz ivóvízhálózat, 50 %-nak pedig szennyvíz-hálózata.
Messze nem teljesült, emiatt Brüsszelben Szlovákiával szemben kötelezettség-szegési eljárás folyik, komoly büntetés várható.
2020. szeptembere és 2021. májusa között javasoltuk, hogy az EU Felújítási Alapból származó (Fond obnovy EU) 6,3 milliárd euró felét használják fel az összes község ivóvízzel és kanalizációval való ellátására. Nem lett elfogadva, amiért kötelezettség-szegés miatt szintén büntetés várható.
3 település polgármestere (Fotó: Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
Ezután Farkas Iván kitért még a párkányi problémákra, és a körzetében lévő falvak egyre nagyobb gondjaira.
A megjelent három település polgármestere: Köbölkút – Szőcs Ferenc (2100 lakos), Méri Szabolcs – Szőgyén község (2450 lakos), és Góra Mónika – Garampáld (200 lakos) községekből ismertették problémáikat, melyeket részben örököltek, részben már a korszerűtlen technikai berendezések miatt kell felújítást végezni a meglévő hálózaton.
Garampáldon egyáltalán nincs sem vízhálózat, sem szennyvízhálózat, amely a község lassú elnéptelenedéséhez vezethet. A másik két faluban folyamatban vannak a kiépítések, illetve a felújítások, de egyik faluban sincsenek meg a kiadáshoz szükséges anyagiak.
Ezekben a községekben tarthatatlanná válnak a lakosság szennyvíz-tisztításának problémái, mivel 80- 110 € az egyszeri tisztítás, ami miatt a lakosok egy része kénytelen illegális módszerekhez folyamodni, amivel további problémákat okoznak a lakosságnak.
Farkas Iván tájékoztatója végén még megemlítette az Ipoly-menti 20 községet, ahol az ivóvízhálózat hiányzik, főleg a Lévai járásban. Majd felvázolta a Kelet-szlovákiai helyzetet, ahol még súlyosabb problémákat mutatnak a statisztikai adatok ebben a témában.
S végül azt az aggódó kérdést tette fel: miközben az EU Kohézió Alapjához – amelyből bőven támogatják az utak, hidak, vasutak, szennyvíz-hálózatok, víztisztítók, vízvezetékek építését – a Közép-európai térség számára, mint Magyarország, Szlovákia, Csehország és a többi – a hozzáférhetőség csupán a 2021-2027 időszak végéig biztosított.
Mi lesz ezután? Miből fogják itt a kellő infrastrukturális beruházásokat fedezni?
A sajtótájékoztatón a sajtóorgánumoktól jelen voltak: az STV köztelevízió, a Markíza, a JOJ TV, a Párkányi TV, az ÚJ SZÓ és a www.felvidék.ma tudósítói, valamint Szabó Eugen a déli régió elnöke, Párkány város polgármestere is.
A sajtótájékoztatóra az érvényes közegészségügyi előírások alapján került sor.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
