A rövid válasz az, hogy bőven elegendővel ahhoz, hogy rövid úton megoldja a Föld népesedési problémáit – egészen a mikroorganizmus szintig. Még komolyabbra fordítva az amúgyis súlyos kérdést: mióta az ukrajnai inváziót megindító Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy magasabb szintre emelik az orosz nukleáris készültséget, joggal foglalkoztatja a világot, hogy ez pontosan mit is jelent. Íme a szemléletes válasz…
Amikor ma Joe Biden amerikai elnöknek egy újságíró nekiszegezte a kérdést, hogy kell-e tartania Amerika népének a nukleáris katasztrófától, a rövid válasz az volt: „No” – azaz nem. Ugyanakkor az USA egyik legfelkapottabb Oroszország-szakértője, Fiona Hill úgy fogalmazott: „Minden alkalommal, amikor arra gondolsz, hogy „Nem, ugye nem tenné, ugye? Nos, de igen, megtenné. És persze azt akarja, hogy ezt tudjuk.”
A BBC utánajárt, hogy pontosan mit is takar ez a bizonyos orosz nukleáris fegyverarzenál és hogy áll e téren a többi állam, különösen az Oroszországgal szemben álló NATO katonai szövetség.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint tehát Oroszországnak jelenleg 5977 nukleáris robbanófeje van – ezek a nukleáris robbanást kiváltó eszközök -, de ez a szám tartalmazza azt a mintegy 1500 halálhozó eszközt is, amelyet már „nyugdíjaztak” és leszerelésre várnak.
Az orosz nukleáris csapásmérő robbanófejek megoszlása a következő:
Interkontinentális ballisztikus rakéta: 1185
Tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta: 800
Repülőgépekről ledobható atombomba: 580
Ezen kívül rendelkeznek még több kisebb, kevésbé romboló hatású nukleáris fegyverrel, amelyeket rövid hatótávolságú harctéri vagy tengeri bevetésre használnak.
Szakértők becslése szerint jelenleg mintegy 1500 orosz robbanófej van telepítve, azaz rakéta- és bombázóbázisokon vagy tengeralattjárókon a tengeren – tehát ennyi azonnal bevethető. A többi élesítéséhez sem kell azonban sok idő.
Oroszország 5977 nukleáris robbanófejéhez képest a többi atomhatalom a következő arzenállal rendelkezik:
NATO: 5943 (ebből USA 5428, Franciaország 290, Nagy-Britannia 225)
Kína: 350
Pakisztán: 165
India: 160
Izrael: 90 (feltételezett – Izrael sosem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik atomfegyverekkel)
Észak-Korea: 20
Fontos, hogy minden számadat csupán becslés.
Milyen pusztítást végez egy atomcsapás?
Száz kilotonnás nukleáris fegyverrel számolva a pokol négy bugyra a következő:
1,8 kilométeren belül totális megsemmisülés
3 kilométerig rendkívül súlyos megsemmisülés (lényegében ugyanaz, mint az előbbi)
5 kilométerig súlyos károk
8 kilométeres zónáig károk
Természetesen ehhez jön még a robbanáshullám, a sugárzás, az elektromágneses impulzus, valamint a radioaktív porfelhő és földre hulló törmelék.
Csupán referenciaként: a szabad világ vezető demokráciája által ártatlan civilekre ledobott atombomba (Hirosima) 15 kilotonnás volt, s 146 ezer embert pusztított el. A mai nukleáris robbanófejek ezer kilotonnánál is nagyobbak lehetnek…
Mennyire kell aggódnunk?
A BBC elemzője szerint bár a nukleáris konfliktus valószínűsége kissé emelkedett, de továbbra is alacsony. Még ha Putyin a bejelentést inkább csak elrettentő figyelmeztetésnek szánta is, azért benne van a pakliban, a „félrekalkuláció” veszélye, azaz, hogy az egyik fél félreértelmezi a másikat, vagy ha az események irányítása kicsúszik a kezünkből…
(szd/Felvidék.ma/bbc.com)
