Háború, veszteségek, életösztön – Megjelent a MAGYAR7 kilencedik száma.
A háborút nehéz egzakt fogalmakkal leírni. Amennyire durva, annyira irreális. Olyan, mint amikor meghal egy szerettünk, vagy valaki, aki közel állt hozzánk. Most egy időre meghalt a béke. Annyira szürreális ez, hiszen Európában generációk nőttek fel úgy, hogy háborúról csak a történelemkönyvekben olvastak, vagy a nagyszülők elbeszéléseiből hallottak – írja vezércikkében főmunkatársunk Kövesdi Károly. S nyilván ezzel a hosszú békeidőszakkal függ össze az is, hogy talán immunisak lettünk a téma iránt. De vajon győz az életösztön? Ez a címe legfrissebb számunk vezércikkének.
A szomszédunkban kitört háború minden belpolitikai „játszmát” zárójelbe tett. Mintha a szlovák politikát háborús pszichózis kerítette volna hatalmába, a szolidaritástól néhány nap alatt eljutottunk 12 ezer lövedékig. És hol van még a vége… így kezdődik Közélet rovatunkban Pomichal Krisztián összefoglalója, amelynek címe: Reagálás és túlreagálás. S ma már látni lehet, hogy hosszabb válságos időszakra kell felkészülnünk, ami azt is jelenti, hogy a röhejesen semmitmondó nyilatkozatoknál több kell, az ukrán nép segítségre szorul. „Két-három napba telt, mire az üres gesztusoktól eljutottunk az értékelhető cselekedetekig. Döcögve, akadozva, de beindult az ilyenkor elvárható munka. Kollégáink helyszíni riportjaiból tudjuk, a kormány végül annyira belefáradt az erényfitogtatásba, hogy a szlovák–ukrán határ mentén fekvő települések vezetőit pár napig elfelejtették értesíteni arról, mit is várnak tőlük.“
Franciaországban hamarosan választásokat tartanak. Ez nemcsak bel-, hanem külpolitikai szempontból, sőt az egész Európai Unió jövője szempontjából is érdekes változások nyitánya lehet. Realitássá válhat az a forgatókönyv, hogy Franciaország átveszi Németországtól a hegemón, a hatalmi fölényben lévő szerepét? Ez egyelőre kérdőjeles mondat, de érdemes a kérdéssel foglalkozni, írja Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetében.
Ukrajnának nem a magyarok az ellenségei, jelentette ki legfrissebb lapszámunkban Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. És azt is állítja, ez nem az ő háborújuk. „Sokkszerűen ért minket, ahogy egyetlen nap alatt elrendelték a hadiállapotot, az általános mozgósítást, mindazt, amitől a legjobban féltünk. Sokakat ennek veszélye a háború első óráiban arra sarkallt, hogy menekülőre fogják Magyarország vagy Szlovákia irányába. De ez nem csak bennünket érintett, a határokon azt láttuk, hogy Ukrajna belső területeiről érkezett autók is nagy számban sorakoztak: felpakolva, családostól.” A kárpátaljai újságíró kollégával Kolek Zsolt beszélgetett.
Rajkovics Péter kérdése, hogy a pénztárcánkra is hatással lesz-e a háború, sajnos már nem kérdés, hanem beigazolódott valóság. Miközben az ország népe az elszálló inflációra is hiába várja a kormányzati megoldásokat, azt láthatja, hogy „Szlovákia jelenlegi kormánya képtelen átfogó megoldásokat találni a kihívásokra, csak tolja maga előtt a problémákat, s azzal védekezik a szavak szintjén, ami éppen adódik. A koronavírus után most az orosz–ukrán konfliktus okozta kiszámíthatatlanság lesz a kommunikációs panelek fő alkotóeleme, miközben a belső problémák megoldásának keresése elmarad”.
Van-e recept az orvoshiány enyhítésére? A fiatal medikusok szeme előtt leginkább a nagyobb kórházakban való boldogulás reménye, vagy a külföldi karrier lebeg, ennek érdekében szakvizsgáznak. Kevésbé vonzó számukra, hogy vidékre vonuljanak, s akár egy falusi, kis rendelőben több száz vagy ezer ember egészsége felett őrködjenek. Az orvosok érdekvédelmi szervezetei nem hiába kongatják a vészharangot: valamit tenni kell, különben egész régiók maradhatnak egészségügyi alapellátás nélkül, írja B. Vida Júlia.
Fülöp Antal Liberális áfium elleni orvosság című jegyzetét azzal kezdi, hogy Illyés Gyulától hallotta, hogy a kertészkedés, a gyümölcsfák, az egresbokrok gondozása, a palántázás serkenti az anyaföld szeretetét. „Sok évvel később mintha Gyula bátyánk gondolatébresztő megállapítása köszönne vissza, amikor Takács Sándor Bajvívó magyarok című könyvét olvasgatom. „Minél odaadóbban foglalkozik az ember a földjével, annál jobban megszereti. (…) S ha ezt teszi, ősei rögéhez ragaszkodik, a hazaszeretet is lépést tart vele.” A hazaszeretet gondolata motoszkál a fejemben, miközben a parlamenti felszólalások közben a magyar ellenzék (ügynökhálózat?) elképesztő kirohanásait követem a pesti tévében. Hallatlanul arrogáns szóhasználat a magyar kormány, valójában a magyar nemzeti gondolat ellen!“
Míg keleti szomszédunknál, tőlünk úgymond egy hajításnyira, az eurázsiai pusztán a fegyverek durva erejével, a nyugati kultúrkörben a jogvédő ideológia lopakodó, ravasz módszereivel igyekeznek elfoglalni és uralmuk alá hajtani a nagyok és a még nagyobbak a nemzeteket. Aki ellenáll, vagy más véleményen van, megbélyegzik és kirekesztik a „kirekesztésellenesek”. Lehet, hogy a párhuzam meredeknek tűnik, de a putyini Oroszországban éppen a kommunizmus és a birodalmi eszme vetette el azt a sárkányfogat, amelyet nyugaton most ásnak elő az elhülyült genderpaleontológusok. További részletek Kövesdi Károly: Ordas eszmék báránybőrben című írásában olvashatók.
Márciussal már a hatodik hónap kezdődik azóta, hogy az úgynevezett Csemadok-törvényt beterjesztették. A még mindig a pozsonyi törvényhozás érdemi vitájára váró javaslat afféle parlamenti „Nemecsek Ernőként” kezd funkcionálni, hiszen aki csak kapcsolatba kerül vele, kifogást emel ellene, vagy elvárásokat fogalmaz meg vele szemben. A kulturális szervezet 300 ezer eurójának, vagyis az elakadt Csemadok-törvénynek nézett utána Somogyi Szilárd
A Leporolt históriákban a felvidéki Szomolnokon született Czimmermann István izgalmas életútját ismerhetik meg Lacza Tihamér jóvoltából. 1884-ben egy portugál misszionáriussal találkozva határozta el, hogy Afrikában vállal hittérítő szolgálatot, s amellett, hogy szépre és jóra tanította a bennszülötteket, nyelvtanukat is megalkotta. De miért magyart?
2022. február 24-én, négy nappal 79. születésnapját követően elhunyt M. Nagy László, a felvidéki magyar közösség legendás fotóriportere, a szociofotók nagymestere, aki minden téren pótolhatatlan űrt hagy maga után. Szívünkbe zárva – M. Nagy László emlékére címmel olvashatják Virsinszky Tamás írását arról a nagy formátumú fotósról, aki megfordult csaknem az összes magyarlakta településen, s fényképezőgépével megannyi feledhetetlen pillanatot örökített meg, és most búcsúzunk tőle.
Kassa bombázása – adalékok a rejtély megértéséhez. A kassai provokáció és ami utána következett. Lapunk január 18-i és január 25-i számában két részben közöltük Baucsek Csaba fiatal történelemtanár és kutató tanulmányát Kassa 1941. június 26-i bombázásának rejtelmeiről. A témával kapcsolatban Popély Gyula, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem emeritusz professzora is papírra vetette gondolatait, amelyeket lapunk szívesen megoszt kedves érdeklődő olvasóinkkal.
Február 24-én csütörtök hajnalban megszólalt katonatiszt férjem telefonja. Két órát kapott arra, hogy beérjen a laktanyába, bizonytalan idejű háborús szolgálatra. A katonafeleség pedig nem tudja, hogy mit mondjon a gyermekének. Az apa pár nap múlva újra itthon lesz, vagy csak az ukrán határról fog hazatelefonálni? Egyik pillanatról a másikra minden megváltozott. Alighogy fellélegeztünk volna a koronavírus szorítása után, egy csütörtök reggel arra ébredtünk, hogy a szomszédunkban kitört a háború, írja Szomolai Andrea, aki szakemberrel járja körül a kérdést, kell-e beszélni a gyerekekkel a háborúról, és ha igen, hogyan. A háborúban is fontos a gyermekkor szentsége
Márciusban nyit a füleki vár. A turistaszezon idén már a megszokott időpontban és módon indul a füleki várban. Március 15-én, a Bebek-torony ötödik szintjén a könyvnyomtatás történetéről nyílik új időszaki kiállítás. A Defensores helyi történelmi csoport által összeállított tárlat a témát érintő, nagyrészt eredeti eszközök és termékek segítségével mutatja be a könyvnyomtatás fejlődését a 17. századtól a 19. századig, tudjuk meg Agócs Szvorák Emese beszámolójából.
Amióta február elején megnyitotta kapuját a nagymegyeri Thermal Corvinus fürdő, az egész Csallóköz arról beszél, hogy eltűntek a fürdőből a magyar feliratok. Az új információs táblákra már csak a szlovák és az angol nyelvű szöveg került fel. Forrong a nagymegyeri közösség, és lassan a Dunaszerdahelyi járáson túl is téma a magyar feliratok hiánya. Senki sem érti a magyar nyelv száműzésének az okát az egyik legismertebb és legkedveltebb csallóközi fürdőből. Nagymegyeren járt Reczai Lilla és kérdezett.
Tanúhegyek címmel Kárpát-medencei zenészportrékat bemutató fotókiállítás nyílt Farkas József, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetőjének alkotásaiból Szepsiben, Kassa Megye Kulturális Központjának galériájában. Fábián Gergely írt a kiállításról.
A hűséges Rigele. Rigele Alajos szobrászművész ízig-vérig pozsonyi volt. Itt élt és alkotott élete végéig, így szinte minden sarkon találkozunk egy-egy Rigele-alkotással. Pozsony utcáit, tereit, temetőit és parkjait több helyütt az általa készített szobrok, mellszobrok, emlékművek, síremlékek, kerti szobrok és szökőkutak díszítik. Hogy hol mindenhol, megtudják Dunajszky Éva cikkéből.
Szabadidőparkot nyert Rimaszombat és Rozsnyó. Ez annak az az internetes szavazásnak köszönhető, amelyet az egyik áruházlánc hirdetett meg, és amelyen mindkét gömöri város sikeresen szerepelt. Az összefogásról Virsinszky Tamás tudósított.
A papírnak ezer arca van, tudjuk meg Molnár Gabriella riportjából. A Magyar7 megjelenésének napja egyben az újrapapír világnapja is volt. A Magyarországról indult nemzetközi kezdeményezés fő célja, hogy felhívja a figyelmet a túlfogyasztásra, a pazarló életmódra és arra, hogy még mindig kevés papír kerül vissza az újrahasznosítási láncba. A Bodrogközben élő Reho Gabriella otthonába látogatott el munkatársunk.
Ipolyi Arnold, az Ipoly mente büszkesége mondta, „Csak kis nép utánoz és vesz át mindig”. A szakszerű magyar műemlékvédelem egyik úttörője gyermekkorát Ipolykeszin töltötte, s ezek az évek meghatározóak voltak élete további szakaszaiban. Hogy mennyire, kiderül Kaszmán Zoltán írásából.
Szlovákiában elsőként nyomtat 3D házakat az andódi vállalkozó, Jóba Zsolt. Ezzel a technikával le tudják rövidíteni a házépítés idejét, miközben a minőség még jobb is, mint a téglaházak esetében. Egy 100 négyzetméteres ház falait 30 óra alatt nyomtatják ki és 12 óra alatt szerelik össze. Bár még vannak kételkedők, szépen nő a kereslet a nyomtatott házak iránt, olvashatjuk Bokor Klára riportjában.
Nagy-Miskó Ildikó egy különös hobbi művelőjével beszélgetett könyve megjelenése kapcsán. Galambkémek – katonák, hírességek címmel jelent meg a ma már nyugdíjas komáromi Saláth János könyve, aki 1962-ben kapta élete első postagalambját.
Zupko Mária folytatja a leggyakoribb beszédhibák ismertetését. Ezúttal a selypítés került terítékre. Sok kisgyerek selypít, főleg azokban a hónapokban, amikor még beszélni tanul. Ezt a legtöbb kicsi „kinövi”, de akad olyan is, akinél állandósul ez a beszédhiba. Leggyakoribb oka, hogy a nyelv a fogsorok közé csúszik, de lehetnek más okai is. A hangok kiesése ritkább, mint a torz ejtése.
Felvidéken jártunkban-keltünkben gyakran akadt már meg a szemünk egy trapéz alakú hegyen, amely formájával egyfajta igazodási pontként is szolgál a túrázó számára. Azt azonban sosem értettük, hogy a helyiek által fekvő vaddisznóhoz hasonlított Vepor-hegy miért van mindig másutt. A Hazajáróban A Veportól a Veporig járhatják be a csodaszép tájakat.
Hobbi rovatunkban arról olvashatnak, hogy készül a babakelengye házilag. Agócs Szvorák Emese a füleki Koós Dominikával beszélgetett arról, hogy a varrás sosem állt távol tőle, sőt, amikor várandós lett és szembesült a magas árakkal, leült a varrógép mögé és mindent megvarrt, amire a születendő gyermekének szüksége volt.
Itt a böjt, és a böjti ételek ideje. Vass Laura fokhagymalevest főzött krumpligombóccal és krumplis pogácsát sütött.
Vas Gyula tesztelte a Škoda Scala Monte Carlo 1.5 TSI autót, a legattraktívabb családtagnak számító járgányt.
Újabb két fordulóval folytatódnak a női kézilabda Európa-bajnoki selejtezők. A magyar válogatott az 5. csoportban a spanyolokkal találkozik március 2-án, Tatabányán, három nappal később pedig Santanderben is összecsap egymással a két csapat. A csoport másik párosát a szlovákok és a portugálok alkotják. A 2022-es kontinenstornát novemberben rendezik meg. További részletek Rajkovics György Eb-selejtezők a spanyolok ellen című írásában.
Szőnyi Ferenc még visszafutna a Himalájába, írja Kocur László arról a sportolóról, aki 43 éves koráig a „hétköznapi emberek szorgalmas életét” élte, aztán teljesített egy kétszeres Ironman versenyt. Az ultrafutók közt csak Racemachine-nek nevezett, 57 éves komáromi világbajnok a világon elsőként teljesítette két alkalommal a húszszoros Ironmant, és a Himalájában zajló Hell Race-t, amely a maga 480 kilométerével a világ leghosszabb futóversenye.
A Magyar7 idei kilencedik számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, hátoldalán pedig a Zólyom városrészének számító Zolna Szent István-temploma látható.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
