Két település testvéri kapcsolatának megerősítése céljából, Szent Jakab napjához közel, ünnepi szentmisével egybekötve avatták fel a templom udvarán felállított székelykaput.
Csallóközcsütörtök első írásos említése először 1217-ben található. Fennállásának 800. évfordulója alkalmából, 2017-ben testvértelepülési együttműködést kötöttek a romániai Csíkkozmás városával.
A közös találkozók alkalmával, már a járványidőszak alatt felmerült az ötlet, hogy egy emlékművet avatnának, amely összeköti a két települést és közelebb hozza őket egymáshoz, mintegy megpecsételve azok testvériségének kifejezését, testvértelepülési megállapodását.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A székelykapu felszentelésére a közeli július 25-i Szent Jakab, az utazók védőszentjének napja apropóján került sor, és ez egyben látványosabbá teszi a templomot és az előtte levő teret.
Az ünnepi szentmisét Mgr. Masicza Róbert, csallóközcsütörtöki esperes-plébános és Molnár Tamás atya mutatta be a Szent Jakab-templomban, majd megáldották a székelykaput.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
Őry Péter polgármester hírportálunknak elmondta, hogy a tetővel együtt 2,7 méter magas és 4 méter széles székelykapu a két község közös támogatásával valósult meg, elkészítésével pedig Sass Attila székely fafaragó művészt bízták meg, azzal a céllal,
hogy visszahozzák a köztudatba a feledésbe merülni látszó hagyományokat és motívumokat.
A templom szép külalakkal büszkélkedhet, már parkolóval is rendelkezik és ugyancsak folyamatban van a parkosítása, így a székelykapunak, amely alatt a templomba vezető járda halad át, méltó helye van a 800 éves románkori templom mellett.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
A mester elmondta, hogy az elemek megmunkálása negyven napig tartott, pontosan annyi ideig, ameddig az őseinknek is. A kapu két lábát, a tető alatti részt egy kontyfa köti össze, a lábakból és a hónaljkötésekből pedig egy patkóívet alakított ki. Ezekre helyezte a galambdúcot, amely fenyőfából, míg a többi része egy száz éves tölgyfából készült. A födém pattintott zsindely, amin két kereszt is látható.
Az alsó rész egy nagy kerek rozettával kezdődik, ami a Földünket, s benne a Nagy Magyarországot jelképezi, majd az életfákon, amely vastagabb, mint a láb, található egy fél rozetta, ami az életünk felére, az élet körforgására és a közös találkozásokra emlékeztet. Ettől felfelé egy csigaszerű motívumból kibontakozik a virágminta, amelyben megtalálhatóak a szeretet, a fiatalság és a termékenység szimbólumai, azaz a tulipán. Az említett hónaljkötéseken pedig a stilizált Nap és Hold látható.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
Ahogy a szivárványnak sincs vége, de összeköti a Föld két pontját, úgy köti össze a székelykapu a két települést egymással, aminek az egyik vége Csíkkozmáson, míg a másik Csallóközcsütörtökben van.
(Fotó: Németh Tímea/Felvidék.ma)
(Németh Tímea/Felvidék.ma)
