Január közepén mutatta be az oktatásügyi minisztérium azt a javaslatát, melynek értelmében 2024-ig fokozatosan, 40 központban 400 mentor segíti majd a pedagógusok munkáját. A program finanszírozása a Helyreállítási Alapból valósul meg, mint az alapiskolai reform része. Szándéka szerint a 21. századra készíti fel a tanárokat – ennek fontos eleme a mentorközpontok létrehozása. Az idén 16, jövőre újabb 16, 2024-ben pedig további 8 központ létesül az ország régióit lefedve. Komáromban az elsők között nyílt Regionális Mentorközpont Tanároknak (RCPU) – Dél-Szlovákiában egyetlenként –, amelynek hivatalos megnyitójára szerdán délután került sor a Központi Erőd Lőporraktárában.
Az érdeklődőket Keszegh Béla, Komárom polgármestere köszöntötte, aki hosszú évekig dolgozott maga is tanárként. Üdvözölte a programot és örömét fejezte ki, amiért Komáromban az elsők között létesült tanárokat segítő mentorközpont. A mentorokról és a programról szólva megjegyezte, fontos, hogy gyakorlati segítséget nyújt olyan szakemberek révén, akik maguk is tanárok és naponta foglalkoznak gyerekekkel.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere
Az oktatásügyi tárca kétéves előkészítés során kidolgozott koncepciójának egyik felelős szakembere, a rimaszombati születésű, Komáromban élő Urbán Péter is jelen volt az ünnepélyes megnyitón. Az oktatásügyi minisztérium képviseletében vázolta a mentorközpontok alapvetéseit, legfőbb elveit, amelyekről a vele készített interjúnkban már részletesen beszámolt.
Mint mondta, a mentorálás egy nagyon hatékony eszköz a pedagógusok támogatására, mert így a képzéseken elsajátított tudás hatékonyabban beépül a gyakorlatba, a pedagógusok módszereibe, oktatási stílusába.
Urbán Péter az oktatásügyi minisztérium képviseletében egyike azon szakembereknek, akik kidolgozták a programot (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Olyan konkrét, hatékony módja ez a segítségnyújtásnak, amelynek köszönhetően a gyakorlatban rögtön megnyilvánul és segíti a konkrét diákot, hiszen, mint rámutatott, a végső és egyben legfontosabb cél, hogy a tanulókat, a tanulás folyamatát segítsék.
A mentorközpontok kidolgozásánál a következő alapelvek érvényesültek: regionális legyen, tehát helyben, a kollégáik segítsék pedagógustársaikat, akik jól ismerik a szükségleteiket, illetve, hogy aktív, dolgozó pedagógusok mentoráljanak, akiknek valós idejű, helyi tapasztalataik vannak, rugalmasak és a változtatásokra érzékenyek. Urbán Péter szerint a legfontosabb szempont, hogy hasznos segítségnyújtást kapjanak a mentorált tanárok.
Berta Tünde, a központ vezetője (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Berta Tünde, az Innovatív Oktatásért Intézet vezetője a megnyitón elmondta, szervezetük a Regionális Mentorközpont Tanároknak létrehozásával partnerévé vált az oktatásügyi minisztériumnak. „Célunk, hogy minden pedagógust támogassunk és segítsünk a szakmai fejlődésében” – mondta, hozzáfűzve, a legfontosabb, hogy a tanároknak köszönhetően a diákok szeressenek tanulni és jól teljesítsenek.
Workshopokon, mentoráláson, hálózatépítésen keresztül szeretnék támogatni a pedagógusokat a változás és a folyamatos fejlődés útján, magyarázta. Megjegyezte, a mentorálás által célzott, személyre szabott támogatást tudnak nyújtani a tanárok igényeinek és szükségleteinek megfelelően.
Berta Tünde mutatta be a komáromi mentorközpontot (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Elsősorban a kezdő, fiatal tanároknak szeretnének támogató segítséget nyújtani, de olyan pedagógusoknak is, akik nyitottnak érzik magukat a fejlesztésre. A tanárok munkáját és fejlődését gyakorlati workshopokkal, szakmai képzésekkel szeretnék biztosítani.
Mint bemutatta, a workshopok közül a tanárok saját preferenciáik szerint választhatnak és az iskolák egyedi igényeit is szeretnék kielégíteni, attól függetlenül, hogy az oktatási minisztérium követelményei alapján vannak preferált képzések.
A központ vezetője hangsúlyozta, a hatékonyság kedvéért arra is van lehetőség, hogy a workshopokat elvigyék különböző helyszínekre, ahol szükség van rá, tehát nem centralizált, helyhez szigorúan kötött mentorálásról van szó. Mint mondta, a workshopokon a résztvevők a lehető legtöbb gyakorlati tudást és készséget sajátíthatják el, amelyeket azonnal hasznosítani tudnak az oktatási-nevelési munkájuk során.
A komáromi Központi Erőd Lőporraktárában mutatkoztak be a mentorok (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Megjegyezte, a gyakorlati képzéseket már meghirdették, a központ oldalán várják a jelentkezőket. Kiemelte továbbá, hogy a központ fontos szerepet tölt majd be a hálózatépítésben is, hiszen összekötik a pedagógusokat, iskolákat, fenntartókat és különböző intézményeket, hogy inspirálják egymást jó gyakorlatokkal, lehetőségekkel, vagy épp segítsék egymást a kihívásokkal szemben.
A komáromi regionális mentorközpontban szeptemberben tíz mentor kezdte meg a munkát, akik közül hatan magyar iskolákban tanítanak – a kétnyelvűség hangsúlyos szerepet kapott ebben a régióban, hangzott el a megnyitón.
Fontos szempont az is, hogy gyakorló pedagógusok mentoráljanak, akik a régió különböző iskoláiból érkeztek. A komáromi mentorközpont vezetője Berta Tünde, a mentorok pedig a következők: Brath Ágnes (a komáromi Rozmaring Utcai Általános Iskolában tanít angol nyelvet és zenei nevelést), Lánczos Andrea (gyógypedagógus-logopédus), Lelkes Ágnes (a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatóhelyettese és angoltanára), Makovník Ján (a komáromi Komenský Utcai Alapiskola volt igazgatóhelyettese), Nagy Andrea ( a gútai Corvin Mátyás Alapiskola alsó tagozatos tanára), Nyitrai Tímea (a komáromi Munka Utcai Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa), Szabó Csilla (a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola pedagógusa), Szabóová Silvia (a komáromi Rozmaring Utcai Alapiskola igazgatóhelyettese), Szabó Szilvia (a komáromi Munka Utcai Alapiskola magyar nyelv és irodalom – angol nyelv szakos pedagógusa), Zachoreczová Ingrid (a Szentpéteri Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónője).
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
