A Gömör-Kishonti Múzeum alapjait 1882. szeptember 3-án rakták le, amikor a mai Tompa Mihály téren álló egykori tüzérségi laktanya épületében a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium biológiaprofesszorának (és a későbbi múzeum első igazgatójának), Fábry Jánosnak (1830–1907) szervezésében megnyitotta kapuit Gömör megye művészeti és régészeti kiállítása.
Azon a tárlaton összesen 1244 műtárgy került bemutatásra, melyek a kiállítás befejeztével visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. A múzeumi gyűjtemény alapját az az 568 tárgy képezte, amelyeket a kiállítás befejezte után különböző személyek, intézmények helyeztek itt letétbe, esetleg adományoztak az újonnan alakult múzeumnak.
Az intézmény alapítói Fábry János, Groó Vilmos és Terray István voltak.
A művészeti és régészeti kiállítás végeztével a laktanya egyes helyiségei visszakerültek a hadsereg szolgálatába, s így a gyűjteményi tárgyaknak csaknem 3 évtizeden át ideiglenes otthonokban kellett átvészelniük a viszontagságokat. Műtárgyait az intézmény még az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatta a közönségnek, s a kiállításon való részvételéért oklevelet is szerzett.
A világkiállításon bemutatásra került például a mai napig a múzeumban található és kiállított Huszárok táborozása című olajfestmény is.
Huszárok táborozása (Fotó: HE/Felvidék.ma)
A múzeum még az új század elején sem rendelkezett állandó kiállítóhelyiségekkel, a gyűjteményről pedig maga a múzeum alapítója és igazgatója, egyben az intézmény egyetlen alkalmazottja, Fábry János gondoskodott.
1902–1910 között a múzeum intézménye a mai Matej Hrebenda Könyvtár öt termét bérelte gyűjteménye számára. Az új kiállítótereket illetően maga Fábry 93 koronányi önrésszel vette ki a részét az anyagi terhekből, amely összeg a múzeum kiadásainak nagyjából negyedét jelentette.
Miután Fábry 1907 decemberében váratlanul elhunyt, helyét az igazgatói székben a helyi gimnázium tanára és későbbi igazgatója, Loysch Ödön vette át, aki 1935-ig töltötte be e funkciót, és akinek 1910-ben 100 ezer aranyért sikerült megvásárolnia a városvezetéstől az egykori tüzérségi laktanya épületét, azt az építményt, ahol 28 évvel korábban az első, „Gömör megye művészeti és régészeti kiállítása” is helyet kapott.
Az egyiptomi Abusir el-Melekből származó múmia (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Ugyanebben az évben került az intézmény gyűjteményébe egy igazi különlegesség is, az egyiptomi Abusir el-Melekből származó múmia, melyet a helyi ügyvéd és világutazó, Munkácsi Süteő István hozott a Nílus országában tett utazásáról.
1913. május 18-án pedig 31 évnyi működés után megnyílott végre a múzeum első állandó kiállítása.
Csehszlovákia létrejöttét követően a Múzeumegyesület tevékenységét beszüntették, és csak évekkel később, 1925-ben újították meg. A második világháború aztán a múzeum tevékenységére is kedvezőtlenül hatott. 1944. december 19-én a múzeum épületétől mintegy 40–50 méteres távolságban több légibomba is felrobbant. A robbanás során az épületben keletkezett károk mellett több gyűjteményi tárgyat és a történelmi könyvtár 363 könyvét is eltulajdonították.
Holéczy Miklós, az intézmény háború utáni első igazgatója a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeummal karöltve nekiállt egy új állandó kiállítás létrehozásának, mely kiállítás végül 1960-ban nyílott meg, immáron az új igazgató, Eugen Wágner vezetésével.
Részlet az állandó Fábry János-tárlatból (Fotó: HE/Felvidék.ma)
„1975-től, Jaroslav Svoreň igazgató kinevezésétől kezdődően a kiállítótevékenység intenzitása is megnőtt, megindult továbbá az állandó, összefüggő jellegű tudományos kutatótevékenység, felújításra került a múzeum teljes belső tere, és 1979-ben felépült az új, adminisztratív funkciót betöltő épületszárny és megnyitotta kapuit az új, állandó kiállítás, mely mindmáig megtekinthető a látogatók számára. Az új évtized elején a múzeum megvásárolta a már említett, Miks Ferenc tervei alapján készült, Jánosiban található klasszicista kúriát, amely azóta a múzeum egyfajta raktáraként funkcionál. 1977-től állandósult az ideiglenes kiállítások rendszere. A legelső kiállítás a „Fazekasság Gömörben” című tárlat volt” – tudtuk meg Oľga Bodorová igazgatótól, akik 1999. június 1-től az intézmény vezetője.
Előtte 1990-ben a múzeum régésze, B. Kovács István került az igazgatói székbe, aki funkcióját 4 éven át töltötte be, majd Svetlana Bornayová látta el a vezetői teendőket.
1996-tól kezdődően a múzeum a romák tárgyi és szellemi kultúrájának dokumentálására specializálódott.
Oláh cigány viselet (HE/Felvidék.ma)
A múzeum alapításának 140. évfordulója alkalmából A Gömör-Kishonti Múzeum legújabb és restaurált műtárgyai című tárlattal olyan kiállítással készültek a múzeum munkatársai, amelyen az egyes gyűjteményalapokba az elmúlt egy évtizedben bekerült gyűjteményi tárgyakat mutatják be a látogatóknak.
A tárlaton számos olyan tárggyal is találkozhatunk, amelyek először kerülnek kiállításra a múzeum történetében.
A jubileumi kiállítás részét képezi még a múzeum udvarán elhelyezett ún. POP-UP-kiállítás, mely az intézmény történetéről, az egyes gyűjteményi alapok kialakulásáról ad átfogó képet. A kiállítás a Besztercebányai Megyei Önkormányzati anyagi támogatása mellett valósul meg.
Kiállítás az udvaron (HE/Felvidék.ma)
Az új kiállítás szerzői Ján Aláč, Alexander Botoš, Gálffy Mónika, Kerényi Éva, Angelika Kolár, Iveta Krnáčová és Ľudmila Pulišová. A grafikai tervet Nikoleta Nixie Strapková készítette, a képzőművészeti és technikai kivitelezés pedig Nagy Erzsébet, Fülöp Péter, Ján Aláč és Kerepesi Igor nevéhez kötődik.
„A kiállításon bemutatjuk azokat a gyűjteményi tárgyakat, amelyek restauráláson és állagmegóvási beavatkozásokon estek át. A kiállítás célja, hogy a gyűjteményi tárgyakon keresztül rámutasson a gyűjteményteremtési és gyűjtőtevékenységre, amely a múzeum egyik alapvető feladata és küldetése. A Gömör-Kishonti Múzeum maga is immáron 140 éve e gyűjtőtevékenység jegyében folytatja munkáját, ugyanis csakis ezáltal tudja betölteni alapvető küldetését, vagyis a tárgyi és kulturális örökség megszakításmentes megőrzését” – mondta Alexander Botoš, a 2022. szeptember 8-i kiállításmegnyitón.
Mint megtudtuk, a kiállítás az egyes gyűjteményalapok tükrében több, egymástól jól elkülöníthető részlegre osztható. A múzeum természettudományi, régészeti, történelmi, néprajzi, művészettörténeti gyűjteményalapja és történelmi könyvtára kerül bemutatásra.
Gömör-Kishont rendkívül változatos természeti adottságokkal bír, a terület geológiai adottságaitól kezdve egészen az élő természetig. A kiállításon megtekinthetők például a Ladislav Oravec által begyűjtött értékes ajnácskői zafírok is.
Leletek egy kútból (Fotó: HE/Felvidék.ma)
A régészeti alapba a leendő gyűjteményi tárgyak csak régészeti kutatással vagy felszíni gyűjtéssel szerezhetők be. A kiállításon a Gömör-Kishonti Múzeum önálló régészeti kutatásaiból származó leletek gyűjteménye látható.
Figyelmet érdemelnek azok az újkori kerámialeletek, melyek 2009-ben a rimaszombati Mikszáth Kálmán utcai egykori kút feltárása során kerültek elő.
A kiállított tárgyak sorában más egyebek mellett figyelmet érdemel a 2018-ban, az egykori szalóc-gombaszögi pálos kolostor régészeti kutatása során előkerült egyedülálló, figurális díszítésű, középkori zárókő is.
A gombaszögi pálos monostornál feltárt zárókő (Fotó: HE/Felvidék.ma)
A kiállítás történeti részlegében a látogatók a következő érdekességeket vehetik szemügyre: honvéd egyenruhák az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc korából, egy optikai illúzión alapuló kép Masaryk, Beneš és Štefánik portréival, Heine tiltott könyvei a terezíni koncentrációs táborból, egy ún. magyar típusú, bőr lovaglónyereg, a 20. század közepéről származó katolikus papi ruha, Ferenczy István szobrászművész klasszicista ágya vagy épp a Luzsénszky család osgyáni kastélyából származó aranyozott, neorokokó tükör a 19. század végéről.
A kiállítás néprajzi részében megtekinthető egy figyelemre méltó válogatás Eugen Wágner (a múzeum igazgatója 1960–1965 között) hagyatékából, a rozsnyói kőedénymanufaktúra termékei, valamint a Magyarországról hazatelepültek életét dokumentáló tárgyak az 1947-es évből, amelyek pedig bizonyítékai annak a ténynek, hogy a történelmi események milyen hatást gyakorolnak egy adott térség hagyományos kultúrájának fejlődésére.
A fazekasságot, mint Gömör-Kishont egyik legjelentősebb mesterségét a Szuha-völgy területéről származó kerámiák példáján mutatja be.
A művészettörténeti gyűjtemény 2115 műtárgyat foglal magába. Az itt bemutatásra került tárgyak közül a császári és királyi párt (I. Ferenc József és felesége) ábrázoló nagyméretű portrék dominálnak, melyeket Mgr. Andrea Ševčíková restaurált. Az Erzsébet királynét (Sisi) ábrázoló portré Spányik Kornél, míg az I. Ferenc József császárt ábrázoló kép Ábrányi Lajos munkája.
A kiállítás részlete (Fotó: HE/Felvidék.ma)
A kiállításon bemutatásra kerülnek az intézmény olyan, kevésbé ismert szakmai tevékenységei és gyűjteményalapjai is, mint például a levéltár, fényképarchívumok, valamint a gyűjteménykezelési dokumentáció. Bemutatásra kerülnek azon dokumentumok is, melyek az elmúlt 1 évtizedben kerültek a levéltárba.
Érdekes például a rimaszombati székhelyű „Gömör” névre hallgató szabadkőműves páholy alapító okirata. A dokumentumot 1936. február 29-én Prágában a Csehszlovák Köztársaság szabadkőműves páholyának nagymestere állította ki.
A kiállítás részét képezi az a gyűjteményegyüttes is, mely az elmúlt egy évtized legjelentősebb és legkiterjedtebb begyűjtéseként ismert. Nem más ez, mint a rőcei Peter Ferdinandy történelmi búvárfelszereléseinek egyedülálló gyűjteménye, amelyet a múzeum a 2016 és 2017-es években szerzett be. A múzeum ezért a gyűjteményért 2017-ben megkapta a Műemlékek és múzeumok 2016-os évre szóló díját, az év beszerzése kategóriában.
Kiállításmegnyitó (Fotó: HE/Felvidék.ma)
A könyvkultúra, ezen belül a könyvgyűjtemények és a nyomdászat története általában véve jól tükrözi a régió kulturális és oktatási színvonalát, Gömör-Kishont könyvkultúrája pedig igencsak jól dokumentált a múzeum történelmi könyvtárának köszönhetően.
A könyvalap 32 854 történelmi nyomtatványt és kéziratot tartalmaz a 16. századtól egészen a 20. század első feléig terjedő időszakból.
Bemutatásra kerül például az ókori szerző, Arisztophanész 12 vígjátékának restaurált gyűjteménye, amely kötetet 1532-ben adták ki Bázelben: az Aristophanis facetissimi Comoediae.
„Elődeink 140 éven át végezték ezt a tevékenységet, ezért erkölcsi kötelességünk, hogy művüket folytassuk, továbbra is törekedve arra, hogy Gömör–Kishont kulturális és természeti örökségét megőrizzük a jövő generációi számára” – szögezte le Alexander Botoš.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
