Október 29-én polgármestereket, helyi önkormányzati és megyei képviselőket, valamint megyeelnököket választunk – az ország történetében először egyszerre. Ennek kapcsán Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártja egykori elnökével, Nagyszombat megyei képviselőjelölttel beszélgettünk tettekről, eredményekről, kihívásokról – és persze a mindannyiunk életét meghatározó háborús helyzetről.
Az talán a „hírfogyasztók” többségéhez eljutott, hogy az előttünk álló hétvége a választásokról szól. A korábbi részvételi arányokat tekintve azonban sokak számára mintha nem igazán lenne teljesen világos, hogy egyáltalán mire is valók ezek a megyék. Lehet, hogy jó ötlet együtt tartani a megyei választásokat a helyhatóságival, csak hogy javítsunk valamit ezen a részvételi arányon – de mégis, hogy lehetne meggyőzni a polgárokat arról, hogy mi is a tétje a megyei választásnak, miért is fontos azon részt venni?
A megyék békeidőben is fontosak, hiszen az oktatásügy, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a közúthálózat, az autóbusz-közlekedés, a civilvédelem, a kultúra, a régiófejlesztés és az idegenforgalom területén is kiemelt szerepet töltenek be, de rendkívüli helyzetben még inkább felértékelődik a szerepük. Ezen a választáson esély van arra is, hogy magyar jelölt kerüljön a megyeelnöki székbe:
mivel nyolc szlovák jelölt indul a megyeelnöki pozícióért, a szlovák szavazatok szétszóródása miatt a Szövetség magyar jelöltjének, Berényi Józsefnek valós esélye van megnyerni a választást.
A Szövetség párt tapasztalt, a megyei és a helyi önkormányzati munkát alaposan ismerő jelölteket indít a megyei választáson: az erős magyar megyei képviselet létrejötte viszont csakis közös összefogással valósulhat meg!
Milyen eredményeket tud felmutatni Nagyszombat megyében a magyar képviselőcsoport?
A 2017-től 2022-ig terjedő választási ciklus alatt az egykori Magyar Közösség Pártja színeiben mandátumot nyert nyolc magyar képviselő munkájának köszönhetően
több mint 25 566 904 eurót sikerült a megyei költségvetésből, továbbá a megyén keresztül európai támogatásból a Dunaszerdahelyi járásba hozni.
A képviselőcsoport jelentősen megnövelte a kispályázati támogatások összegét: a Dunaszerdahelyi járásban ez 576 000 eurót jelentett – nagyon sok kulturális rendezvényt és polgári aktivitást ennek köszönhetően lehetett megrendezni. Ha távirati stílusban foglalnám pontokba az elért eredményeket, akkor a következőket emelném ki:
- folytattuk Nagyszombat megye másod- és harmadrendű útjainak felújítását,
- támogattuk a sportklubokat és az ifjúsági szervezeteket,
- megújult a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola uszodája,
- új tornateremmel és sportpályákkal gazdagodott a dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola és a Vámbéry Ármin Gimnázium,
- Nagymegyeren új kollégium épül,
- megújult a somorjai tájház,
- Dunaszerdahelyen nagykapacitású oltóközpont létesült, ahol a magyar emberek anyanyelvükön kaptak méltó egészségügyi ellátást és információkat,
- támogattuk a megye szociális intézményeinek fejlődését, szorosan együttműködve az intézmények vezetőivel és dolgozóival,
- és nem utolsósorban támogattuk az autóbuszjáratok működését.
Fotó: Menyhárt József FB-oldala
Hogyan értékeli ezek fényében az elmúlt választási ciklust, sikeres volt, lehetett volna benne több, mi maradt el, amit szerettek volna megvalósítani?
Az elmúlt választási ciklusban a Galántai járás magyar képviselőivel közösen tizennégy fős magyar frakció dolgozott a negyven tagú megyegyűlésen: ebben a tiszteletet parancsoló egységben sikerült létrehozni két új fejlesztési alapot, folytatni a megyéhez tartozó iskolák, szociális és kulturális intézmények épületeinek modernizációját, továbbá az útfelújításokat.
Termékeny időszakot tudhatunk magunk mögött. Viszont mindig lehet többet akarni, hiszen a megyei munkának folyamatosnak kell lennie a déli régiókban élő magyarság számára.
Ez viszont a mindenkori megválasztott képviselők számától és egységes működésétől függ. Ezért fontos most (is), hogy egységesen gondolkodó és cselekvő képviselői csoport jusson be a nagyszombati megyegyűlésbe.
Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnának bele a következő választási ciklusba?
A megyék szerepe a kibontakozó válság idején ismét felerősödik. Normál esetben a megyei képviselők dolga, hogy a lehető legtöbb forrást biztosítsák az általuk képviselt települések, járások számára. Szűkösebb időkben a kérdés nem az lesz, mennyi jut, hanem jut-e egyáltalán a magyar régiókba a megyei költségvetésből. Erős magyar megyei képviselet nélkül a források zöme várhatóan másutt landol, beleértve a megye által felügyelt Kisprojekt Alap pályázatait is.
Az előttünk álló választások nyilvánvalóan az új, egységes párt megmérettetéséről is szólnak. Volt pártelnökként ön miként látja a Szövetséget? Lát benne fantáziát, van jövője ennek a formációnak, amikor tapasztalható, hogy komoly ellentétek és feszültségek vannak a párton belül, nem beszélve a közösségi médiában megmutatkozó véleményekről, de a közvélemény-kutatási adatok sem azt mutatják, hogy az összeadásban az egyenlőségjel után 5-nél magasabb szám szerepel, ami a választási küszöböt illeti…
A Szövetség hosszú vajúdás után született meg, torzsalkodások és kicsinyes egóharcok közepette:
valójában ez a választás mutatja majd meg életrevalóságát…
Mi a véleménye a munkácsi turul-szobor eltávolításáról, hogyan látja kárpátaljai nemzettársaink helyzetét?
A szobor jelkép volt: jelképezte a kárpátaljai magyarságot, ugyanakkor a békés egymás mellett élés szimbóluma is volt. A turul szobor eltávolítása egyértelmű provokáció: döbbenetes, hogy a háború kellős közepén egy városi tanácsnak ez a cselekedet volt a legfontosabb…
HA/Felvidék.ma
