Március 31-én ünnepi megemlékezés keretében emlékeztek meg Nagykapos reformkori szülöttéről, Erdélyi Jánosról.
Erdélyi János (1814. április 1. – 1868) költő, kritikus, esztéta, filozófus és népköltési gyűjtő volt, aki az egykori Kiskaposon született jobbágysorban. Tehetségének és szorgalmának köszönhetően már 25 évesen a Magyar Tudós Társaság tagja lett, majd a Kisfaludy Társaság választotta tagjai közé.
Az irodalmi népiesség egyik úttörője volt, aki a magyar népköltészet kincseit a Népdalok és mondák három kötetében gyűjtötte össze.
Az ünnepi megemlékezés a Nagykaposi Városi Művelődési Központban kezdődött. A megemlékezésen a helyi kulturális és közéleti személyiségek mellett jelen voltak a XXX. Tompa Mihály szavalóverseny országos elődöntőjének résztvevői, akik a városban aznap zajló megmérettetésre érkeztek Kassa, Rozsnyó, Szepsi, Királyhelmec és Nagykapos környéki magyar iskolákból.
A meghívott vendégek között volt Nagykapos díszpolgára, Herczeghné Petneházy Melinda és fia, Herczegh Károly, valamint a szavalóversenyen tevékenykedő magyarországi és felvidéki zsűritagok: Petneházy Attila, Herczegh Péter, Czapáry-Martincsevics András, Germán Júlia Zille, Tomojka Tünde és Pankovics Andrea.
A megemlékezést az Erdélyi János Alapiskola tanulóinak műsora nyitotta meg, előadásukban Erdélyi János 1857-es szerelmi dalok című gyűjtéséből hallhattak néhány dalt. Ünnepi beszédet Urbán Emőke, az Erdélyi János Alapiskola igazgatója mondott, beszédében méltatta az iskola névadóját.
A megemlékezés Erdélyi János iskolaudvarban elhelyezett szobrának koszorúzásával zárult.
(Vályi Edit/Felvidék.ma)