A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának – közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását követően a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában.
„Kész vagyok mindent megtenni, ami szükséges. Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem” – mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről.
„Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján” – fogalmazott a pápa.
Mint mondta, megbeszélte az ukrajnai helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hilarion metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzójával.
„A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban” – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Az ukrajnai orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta a katolikus egyházfő szinte heti rendszerességgel sürget békét és ismételten kifejezte azon szándékát, hogy hajlandó közvetítőként fellépni Kijev és Moszkva között.
Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön tárgyalt a Vatikánban a béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról Ferenc pápával. Smihal egyben látogatásra hívta a katolikus egyházfőt az ukrán fővárosba.
A 86 éves Ferenc pápa már korábban beszélt arról, hogy egy békemisszió keretében ellátogatna Kijevbe, de Moszkvába is.
Ferenc pápa az interjúban beszélt egészségi állapotáról is március végi kórházi kezelésével összefüggésben, amikor hörghurut miatt szorult orvosi ellátásra. „Nem vesztettem el az eszméletem, de magas lázam volt és délután háromkor az orvos egyenesen a kórházba kísért” – ismertette Ferenc pápa a március 29-én történteket.
„Erős és akut tüdőgyulladás volt a tüdő alsó részében. Hála Istennek beszámolhatok erről. A testem jól vette a kezelést, hála az Úrnak” – tette hozzá Ferenc pápa, aki huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, s életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni.
Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs változás a Portugáliába, Franciaországba és Mongóliába tervezett útjait illetően.
Ferenc pápa a Rómába tartó visszaúton a sajtókíséret tagjainak megköszönve az újságírók munkáját magyarországi látogatásáról azt mondta, hogy „három intenzív, de jó nap volt”.
Kérdésre Ferenc pápa felidézte, hogy a hatvanas években került kapcsolatba először a magyarokkal, amikor Chilében folytatta tanulmányait, ahol többek között magyar jezsuitákkal találkozott, akiket elüldöztek hazájukból, valamint magyar szerzetesnővérekkel, akik Buenos Airestől nem messze iskolát tartottak fenn, ahova Jorge Mario Bergoglio különleges káplánként havonta kétszer járt. Megemlítette az argentin fővárosban működött magyar világi hívők társaságát is. Hozzátette, két magyar szót jegyzett meg, a gulyást és tokajit, de nem felejti, mennyire megérintette a menekülésre kényszerült magyarok fájdalma, akik hazatérésre vágytak.
Említette a Boldogságos Szűz Mária Intézete nevű rend alapítójaként ismert Ward Mária szerzetesnővéreit, és azt az általa hallott történetet, miszerint meg akarták győzni Mindszenty bíborost, hogy menjen Rómába. Ferenc pápa kijelentette, értesült 1956 lelkesedéssel teli hangulatáról, mely rövid ideig tartott, és az azt követő csalódottságról.
Azt mondta, nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok, még az egyszerűbb emberek is, nagy műveltséggel bírtak.
Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához”.
A magyarokról nem változott a véleményem, ugyanazt a stílust tapasztaltam, amit korábban is ismertem – jelentette ki.
(MTI/Felvidék.ma)
