A Lengyelországban jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,61 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak pedig 30,51 százalékos a vasárnapi parlamenti választásokon szerzett támogatottsága az országos választási bizottság által hétfőn este közreadott eredmények szerint.
A szavazatok közel 100 százalékos feldolgozottságán alapuló eredményeket az országos választási bizottság (PKW) honlapján ismertették.
A harmadik helyen a szavazatok 14,42 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) végzett.
Átlépte még a parlamenti bejutási küszöböt a voksok 8,56 százalékával az Új Baloldal (Nowa Lewica), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is, amely 7,15 százalékon áll.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság csak kínnal és keservvel, vagy tán még úgy sem tud kormányt alakítani, mivel még a Konföderációval együtt sem lenne meg az ehhez szükséges többség.
A PKW várhatóan kedden közli a hivatalos végeredményeket, amelyek alapján megosztják majd a mandátumokat a 460 fős alsóházban (szejm). Andrzej Duda elnök múlt héten megerősítette:
az eddigi lengyel parlamenti választási szokásjognak megfelelően, a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. Ez a folyamat várhatóan még hosszú heteket, akár hónapokat is igénybe vehet.
A szavazás keretében a felsőház (szenátus) 100 tagját is megválasztották. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választották. Az ellenzéknek 67, a PiS pártnak 33 mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint.
A 74 százalékos részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében.
Nem véletlenül nevezték európai „haladók” a kontinens legfontosabb választásának az idei lengyel parlamenti választást, és ennek megfelelően még a látszatára sem igazán adtak, hogy ne avatkozzanak bele. Már rég belengették a lengyeleknek, hogy esetleg az európai pénzek elindulhatnak, ha Donald Tuskék jutnak hatalomra, aminek minden esélye megvan most már.
A lengyel választások végeredménye egyúttal azt is jelenti, hogy a Visegrádi Négyek jó esetben is visegrádi másfelekre csökken, hiszen a hamarosan felálló Fico-kormányban mint hű szövetségesben nagyon finoman szólva is csak fenntartásokkal lehet megbízni.
(szd/MTI/Felvidék.ma)
