Az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepi megemlékezést a Széchenyi Polgári Társulás Komáromban október 18-án a Selye Gimnázium dísztermében, ahol annak diákjai ’56 októberében bátor magatartásukkal védték a magyar forradalmat. A rendezvény ünnepi szónoka Varga Judit, Magyarország volt igazságügyi minisztere volt, aki szerint 1956 nem egyszeri harc volt, hanem egy hősies pillanat a magyar szuverenitásért folytatott évezredes küzdelemben, ami a mai napig tart.
A Himnusz közös eléneklését követően a megjelenteket Tarics Péter, a társulás elnöke üdvözölte, köztük Varga Judit volt igazságügyminisztert, Balogh Csabát, Magyarország pozsonyi nagykövetét és Komárom polgármesterét, Keszegh Bélát. Az eseményen többek között részt vett Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, Juhász György, a Selye János Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke, valamint Csenger Tibor, Nyitra megye alispánja.
Juhász György az SJE rektora és Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Tarics Péter emlékeztetett, idén 33. alkalommal rendezik meg Komáromban az 1956-os emlékünnepséget, a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegve és áldozataira emlékezve.
Keszegh Béla polgármester köszöntőjében aláhúzta, kevés olyan hely van a Felvidéken, amely szorosan kapcsolódik az ’56-os forradalomhoz. Komáromba azonban 67 évvel ezelőtt elért a híre a magyarországi forradalomnak.
Az akkor végzős gimnazistákat összeterelték az aulába, ahol a kommunista párt vezetői arra akarták kényszeríteni a diákokat, hogy a felolvasott nyilatkozattal egyetértően kézfeltartással ítéljék el a magyarországi eseményeket. „Senki sem emelte fel a kezét. Ez a bátorság és ez a hit az, amiből az utókor meríthet”
– fogalmazott. Véleménye szerint ez a bátor magatartás Európa-szerte összekovácsolhatja a magyarokat ma is. „Tisztelet a bátraknak! Küzdelmük nem volt felesleges, nekünk egy üzenet, hogy hogyan tovább egyenes gerinccel” – mondta.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Varga Judit parlamenti képviselő, a Magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke ünnepi szónoklatában leszögezte, az 1956-os forradalom emléknapján nemcsak az áldozatokról és a hősökről emlékezünk meg, hanem a magyar összetartozást is ünnepeljük. „
Az ’56-osok bátorsága és hazaszeretete összeköt minket.
A történelem a bizonyossága, a mártírok pedig a tanúi, hogy ’56 volt az első szikra, amely meggyújtotta a szabadság kanócát, és forradalmunk volt az első szög, melyet bevertek a Szovjetunió koporsójába. 1956 hite és szelleme ütötte ki az első téglát a berlini falból, és hagyta nyitva a sorompókat a páneurópai pikniken” – fogalmazott. Varga szerint ’56 -tal a magyarság kijelölte saját nemzeti kereteit és helyét a kontinensen, illetve a nagyvilágban. „A mi ötvenhatosaink áldozata világtörténelmet formáló erővel bírt, és bár a szabadságharcot idegen kezek vérbe fojtották, a magyarok végül is dicsőséges győzelmet arattak egy elnyomó birodalom felett” – jelentette ki.
Varga Judit, a Magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint mondta, a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel főhajtás mellett emlékezik azokra a felvidéki magyarokra is, akik szolidaritást vállaltak a forradalommal és a szabadságharccal. Idézte Reagan amerikai elnököt, aki úgy fogalmazott, a „magyar forradalom mindörökké megcáfolta a kommunizmus azon állítását, hogy ez az eszme az embereket képviseli, s megmutatta a világnak, hogy a bátorság még mindig létezik, és azzal legyőzhető az igazságtalanság”.
Aláhúzta, 1956 nem egyszeri harc volt, hanem „egy hősies pillanat a magyar szuverenitásért folytatott évezredes küzdelemben”. Véleménye szerint ez a küzdelem ma is tart és a magyar nemzetnek „ismét magasra kell emelnie a szabadság lobogó fáklyáját és képviselnünk kell a józan észt nemcsak a Kárpát-medencében, hanem szerte Európában és a nagyvilágban is”. Rámutatott, a jelenleg is zajló háborúk, járványok, illegális migráció és a terrorizmus mind olyan folyamatok, melyek beárnyékolják európai életmódunkat, gyarapodásunkat és szabadságunkat.
„A jelenlegi európai elit képtelen megvédeni minket, európai embereket!
A józan észhez való visszatérés helyett kvótákat, különféle paktumokat, elosztási mechanizmusokat erőltetnek ránk és megbontanák az európai demokrácia konszenzusos kultúráját” – fogalmazott, hozzátéve, ez az elit egy antidemokratikus birodalom felé mozdítaná el a közösséget, belesodorja az európai országokat a háborúba, energiabiztonsági kihívást teremt, és elvenne a tagállamoktól a saját döntéseikhez való jogot, kötelező betelepítési kvótákat erőltetne ránk és különböző idegen ideológiákat.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Kitért arra is, hogy ma a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést szabadságunkra, életmódunkra és kultúránkra. „Arra a szabadságra és arra az életmódra, amiért szüleink, nagyszüleink és dédszüleink harcoltak és szenvedtek a kommunista elnyomás alatt. Ezt a szabadságot ma nekünk kell megvédenünk itt, Komáromban, Budapesten vagy Brüsszelben.
A magyar nemzetnek a Kárpát-medencében ma ismét azért kell dolgoznia, hogy a következő hónapokban sikerüljön visszavezetnünk Európát a szabadság és a józan ész útjára.
Én mindenképpen ezért fogok dolgozni” – jelentette ki Varga Judit.
Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete zárta az ünnepi szónoklatok sorát. Az ’56-os események három tanulságát emelte ki. Elsőként arról szólt, hogy bebizonyosodott, hamis, hazug ideológiákkal csak ideig-óráig lehet elkábítani az embereket. Az események második tanulsága pedig a közösség erejét hirdeti. Bár az egyének elpusztíthatók, ám a közös gyökerekből táplálkozó közösség elpusztíthatatlan, vélekedett. Harmadik tanulságként azt emelte ki, hogy amikor a szabadságért harcolunk, a szuverenitásunkért harcolunk, a közösséget védjük, csak magunkra számíthatunk, és ez igaz Közép-Európa valamennyi kis nemzetére.
„Össze kell fognunk a sikerért, magyaroknak, szlovákoknak, szerbeknek és mindenki másnak a szuverenitásunkért vívott harcban”
– fogalmazott a nagykövet.
bj: Forró Krisztián, Keszegh Béla, Andruskó Imre, Balogh Csaba (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az ünnepi megemlékezésen fellépett Vadkerti Imre előadóművész, valamint Bánfi Kata és Berényi Dávid színművészek. A rendezvény a Szózat közös eléneklésével ért véget, majd Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója megemlékezett a helytálló gimnazistákról, az emlékükre 2006-ban állíttatott emléktábla előtt fejet hajtva, megkoszorúzták azt.
Szalai Erika/Felvidék.ma
