Már közel nyolcvan évvel a második világháború után, az elszakított területeken van mit tennünk a múlt őrzéséért, a hősök tiszteletéért – emlékezésekkel, emlékjelek állításával. A párkányi öreg temetőben a legutóbbi kutatások szerint nyolcvan magyar katona földi maradványai pihentek, sírhelyüket a helyi lakosok gondozták. Aztán 1945 után sok minden történt a magyar katonasírokkal, elesett hősök sírhalmaival, sajnos voltak, akik ezeket igyekeztek eltörölni, megsemmisíteni. Párkányban is ez történt.
A pár éve alakult párkányi, majd barti székhelyű Memorie Patrum Honismereti Társulás alapítója, működtetője, Bréda Tivadar évek óta kutatja a magyar hősök sírjait, nemcsak helyi szinten, de szlovákiai viszonylatban is. Az ő nevéhez is fűződik a Bart községben megnyílt központi Magyar Katonai Emlékhely, melynek létrehozását még a Limes – Anavum Regionális Honismereti Társulással indították el.
Ma már a speciálisan erre a célra megalakult társulás foglalkozik a hadisírok kutatásával, feltárásával. Mindezt a magyar Honvédelmi Minisztériummal szoros kapcsolatban és anyagi támogatásával Bréda Tivadar egyedül végzi.
Fotó: Füzes Judith, HM HIM
Így került sor a párkányi egykori sírhelyek feltárására, és a régi kápolna mellett egy síremlék létrehozására, melyhez azonban már a városi hivatal is támogatást nyújtott.
A Memoriae Patrum Honismereti Társulás és a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság kutatásának köszönhetően tizenkét katona nevét sikerült azonosítani. Ugyan a most felavatott emlékművön csak ezek olvashatók, de a temetőben másik két tömegsírban ismeretlen magyar katonák is örök álmukat alusszák, akiknek szintén emléket állít a hármashalom alakú gránit alkotás.
Fotó: Füzes Judith, HM HIM
A síremlék avatására, megáldására ugyan kevés helyi ember jött össze, de ezen ünnepség méltó volt a hősök emlékéhez.
A megemlékezés a magyar himnusszal kezdődött, majd Szabó Eugen, a város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki megköszönte a társulás, illetve Bréda Tivadar kitartó munkáját.
Fotó: Füzes Judith, HM HIM
Bíró Andor főtanácsos, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság igazgatója a második világháború utolsó évének történetét ismertette, főleg a Garam menti harcokat és az elesettek tragédiáját vázolta fel beszédében. Külön megköszönte szintén a társulás elnökének kitartó munkáját, s a város polgármesterének pozitív hozzáállását.
„A békepárti álláspont hangoztatásának egyik lehetséges módja a hadisírgondozás, a katonakegyeleti tevékenység, azaz a hősi halált halt katonák emlékének megörökítése” – fogalmazott beszédében dr. Bíró Andor, a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság igazgatója. Az igazgató hozzátette: a hadisírok a világégések mementóiként szolgálnak és azt üzenik: „soha többé háborút!”
Az emlékhely feltárását és szükségességét Bréda Tivadar elnök ismertette, elmondta, milyen nehézségek árán sikerült a város temetőjében méltó sírhelyet létrehozni. Beszédében rávilágított arra, hogy az emlékműállítással adósságot törlesztenek a hősi halált halt katonákkal szemben, hiszen az életüket áldozták a hazáért és a háború után született magyar nemzedékekért.
Fotó: Füzes Judith, HM HIM
Az emlékművet megáldotta Alácsi Ervin János alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspöksége helynöke és Fóthy Zoltán helyi esperesplébános.
Az ünnepi szertartás koszorúzással és a Szózat éneklésével ért véget. Közreműködött a Csemadok Szivárvány énekkara, Vecserka Péter tárogatón és Rónai Gábor törzsőrmester, a Szentendrei Helyőrségi Zenekar kürtöse.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
