A Curie Környezetvédelmi Emlékversenynek a versenykiírás szerint célja, hogy a versenyzők irányítottan figyeljék, ismerjék meg környezetüket, s váljanak környezettudatosakká. A versenyre háromfős csapatok nevezhettek be, és a területi döntőt három levelező forduló előzte meg.
Az első három fordulón a legmagasabb pontszámot elért és a területi döntőbe jutó tíz csapat között a Selye János Gimnázium két csapata is magas pontszámmal szerepelt, s ezúttal ismét megmérethette tudását. A 11–12. évfolyam kategóriájának csapata, Csörgő Evelin és Nagy Noémi a III. B-ből, valamint Gábor Balázs Máté a III. D osztályból, Kovács Zsuzsanna tanárnő felkészítésével az 1. helyen végzett,
ezzel bekerült az országos szolnoki döntőbe, melynek időpontja 2024. április 27.
Sikeresen szerepelt a versenyen a 9–10. évfolyam kategóriájának csapata is, Csehy Flóra, Gál Rebeka II. C osztályos tanulók, valamint Koczka Hanna a II. B-ből, szintén Kovács Zsuzsanna tanárnő felkészítésével.
A területi döntőre 2024. február 19-én került sor a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának Biológia Tanszékén, ahol az Aggteleki Nemzeti Park, illetve a közlekedés és környezetvédelem témájában várt a csapatokra egy kitöltendő feladatsor, továbbá különböző kémiai anyagok voltak kikészítve számukra lombikokban, amelyek segítségével egy adott kísérletet kellett elvégezniük, majd írásos formában megmagyarázni a kísérlet során létrejött reakciót. A feladatok teljesítéséhez 90 perc állt a csapatok rendelkezésére.
A várva várt területi döntő nemcsak oktató jellegűnek, hanem teljes mértékben kreatívnak, szórakoztatónak és kifejezetten csapatépítőnek is bizonyult.
A verseny célja a környezettudatos magatartás kialakítása volt, s nagyon fontos, hogy a versenyen szerzett ismereteket képesek legyünk a gyakorlatban is alkalmazni, hiszen – ahogy Jane Goodall hangoztatta – „magunk mögött kell hagyni azt az arroganciát, hogy csak azért, mert olyan aggyal rendelkezünk, amellyel képesek vagyunk a Marsra utazó rakétákat tervezni, több jogunk van ezen a bolygón élni, mint egy polipnak. Fel kell ismernünk, hogy ennek a természeti világnak a részei vagyunk, és az életünk függ tőle.”
(Csehy Flóra/Felvidék.ma)