Tehetünk azért, hogy most ne a történelem formálja a sorsunkat, hanem mi formáljuk a történelmet, mert a békét józan ésszel alakítják, nem háborús erőforrásokkal – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, korábbi házelnök a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján pénteken, Budapesten.
Szili Katalin az eseményen, melyet a Rákóczi Szövetség szervezett, felidézte, hogy 1947-ben ezen a napon indult el az első vonat Csehszlovákiából a kitelepítettekkel Magyarországra.
Hozzátette:
az Országgyűlés határozata értelmében 2012 óta április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja, amelyen arról a több mint 100 ezer magyarról emlékezünk meg, akik a Beneš-dekrétumok következtében állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjük elhagyására kényszerültek.
A politikus rámutatott, hogy az akkori törvényeket a szlovák állam megőrizte a jogrendjében, ide értve a Beneš-dekrétumokat is. Sőt – tette hozzá –, még azt is elérték, hogy az Európai Unió a lisszaboni szerződésben hatályban tartotta ezeket a szabályokat. Ezért ma is zajlanak kisajátítások – állapította meg.
Felidézte, hogy
a megbékélés jegyében néhány éve sikerült megfogalmazni egy nyilatkozatot, amelyben a két parlament kölcsönösen bocsánatot kért volna a legnagyobb történelmi sérelmekért, a kollektív bűnösség alkalmazásáért is, ezzel lezárva a múltat. Azonban a szlovák parlament kormányzó pártjai elutasították a kezdeményezést.
Szili Katalin ezután kitért arra, hogy azóta mind a két ország az Európai Unió egyenrangú tagja, és „sorsközösségbe formáljuk” térségünk jövőjét is. De, mint mondta, ahhoz, hogy új fejezetet nyithassunk a holnap megformálásában is, a „megbékéléssel hagyhatjuk végérvényesen magunk mögött a 20. századot”. Így tehetünk mi magunk lépéseket, hogy már „ne a történelem formálja a sorsunkat, hanem mi formáljuk a történelmet”.
Majd úgy fogalmazott, „a békét józan ésszel alakítják és nem háborús erőforrásokkal, ezért első lépésként fontos a béke melletti kiállás, népeink biztonságának szavatolása”. Közös feladatnak nevezte, hogy olyan képviselőket küldjünk az Európai Parlamentbe, akik „ezen elveken túl kiállnak egy szuverén, nemzetek együttműködésén alapuló erős, a világban tisztelt és elismert Európáért”.
(MTI)
