Nyolcszáz éves oklevelekkel, dokumentumokkal és építészeti emlékekkel szombaton megnyílt a Pannonhalmi Főapátságban az Uros apát és műve című időszaki kiállítás, amely a főapátság bazilikáját újjáépíttető főpap életútját járja végig – tájékoztatta főapátság az MTI-t.
A kiállítás a bazilika újjáépítésének és felszentelésének 800 éves évfordulója alkalmából mutatja be Uros apát, az Árpád-kor legismertebb magyar főpapjának személyét, utazásait, itineráriumának ismert állomáshelyeit és tevékenységét.
A monostor falai közé 782 év után tértek vissza azok a levelek, amelyeket a tatárjárás idején írt Uros apát a pápának, mert a király távollétében nem volt ki gondját viselje az országnak, ezért ő kért segítséget a Szentatyától.
Az erről tanúskodó levelei 1242. februárjában hagyták el Pannonhalmát, a kiállításra azonban „hazatértek” a Sienai Állami Levéltárból a tárlat idejére.
A korábbi templom leégése után a bazilika építését Uros apát kezdeményezte a monostor általános megújításának részeként.
A templom építéséhez II. András is hozzájárult, amelyről a kiállításon látható 1223-ban kelt, királyi aranybullával megerősített oklevele is tanúskodik.
A tárlaton bemutatják továbbá Uros pannonhalmi apáti pecsétjét, amelynek legépebb fennmaradt példánya egy 1237-es oklevélen függ. A dokumentumot öt bírótársával együtt adta ki egy királyi megbízásból végzett somogyi birtokazonosítás és -megosztás ügyében.
Ebből a korból a pannonhalmi konvent, vagy ahogy a pecsét körirata fogalmaz, káptalan új pecsétnyomója is fennmaradt, amely szintén látható számos más felbecsülhetetlen értékű kincs mellett. Uros apát életművéről egy tanulmánykötetet is megjelentetett a Pannonhalmi Főapátság.
A közlemény idézi Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátot, aki köszöntőjében kiemelte, hogy
egyszerre megrendítő és felemelő a bencés tettrekészséggel, hazaszerető elkötelezettséggel és európai távlatokkal rendelkező főpapnak emlékére és életművére gondolni, főként úgy, ha „látjuk, hogy mindaz, amit ő végzett, amibe ő belekezdett, mennyire időtálló”.
Elmondta, hogy Uros apát 1224-ben megújította és felszenteltette Szent Márton templomát, az Istent dicsérő, neki hálát adó és őt kérlelő imádság pedig azóta is megtölti a bazilikát, ahogy szerzetesek generációi, hívek és zarándokok nemzedékei is.
Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy a Bazilika 800 elnevezésű emlékév programjait igyekeztek három csokorba fűzni, Ferenc pápa Pannonhalma monostoráról mondott három gondolata alapján.
„Spirituális emlékmű, az imádság helye és a testvériség hídja
– ez a templom, ez monostorunk, és ez szeretne lenni bencés közösségünk is. Olyan megszentelt hely, amely őrzi a múltat, de a jövőbe mutat, olyan hely, ahol közösségben és a magány csendjében keressük Isten jelenlétét. Olyan hely, ahol rádöbbenünk, hogy mindannyian Isten arcának ugyanazon vonásait viseljük – testvérek vagyunk, mert Isten Krisztusban örökbe fogadott minket” – mondta.
Maróth Miklós akadémikus megnyitó beszédében arról beszélt, hogy Uros apát több reformot vezetett be, megerősítette szerepét II. András környezetében, és jelentősen meg tudta növelni a rend gazdasági erejét. Ez tette lehetővé számára az építkezéseket.
Hozzátette: ő teremtette meg elsőként azt a gazdasági hátteret, ami révén Pannonhalma felvirágzott és hosszú távon biztosítani tudta kiemelkedő szerepét Magyarország hitéletében és kultúrájában.
A kiállítás létrejöttét a Köszönjük Magyarország Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A tárlat november 11-ig látogatható a Főmonostori Kiállítótérben.
(MTI)
