XVI. Benedek pápa 2007-ben meghirdette a kínai népért és egyházért az imahetet. Liturgiai naptárjukban május 24-ét jelölte meg a világméretű imanap idejeként. Azóta nem csak a római katolikus egyház, hanem protestáns egyházak, és más felekezetek is csatlakoztak az imahéthez, illetve imanaphoz. Cikkünk az imaalkalom kapcsán bemutatja a református, kálvinista felekezet legújabb felfutását a Nagy Fal mögött, főként az urbanizálódó, városiasodó Kínában dr. Jie Kang kínai szakértőnő, kutató tanulmánya alapján. Istennek legyen hála mindazért, amit Ő Kínában keresztyén testvéreink életében létrehozott!
Nagy veszteség lenne, ha nem tudnánk: a Nagy Fal mögötti, modern nagyvárosi Kínában a kálvinista, református keresztyénségnek milyen erős befolyása van. Miközben Európa nyugati felében a keresztyénség szinte valamennyi formájában, felekezetében a csökkenő érdeklődés, gyérülő templomlátogatás üti meg az érdeklődők szemét, addig más kontinenseken, így Afrikában és Ázsiában éppen ellentétes folyamatok zajlanak.
Isten végtelen, kreatív fantáziájának köszönhetően olyan helyeken virágoztatja fel a Krisztus-hitet, ahol korábban ez nem volt jellemző. Afrikában 2030-ra azt prognosztizálják, hogy mintegy milliárdnyi keresztyén fogja magasztalni a Szentháromság Istent. Ez még szembetűnőbb Kínában, ahol a korábbi évtizedek maoista „kultúrforradalma” nyomán sokan azt várták, hogy a keresztyénségnek még az írmagját is sikerült kiirtani. Abszolút nem így van.
Philip Jenkins amerikai vallásszociológus és keresztyén teológus évtizedekkel ezelőtt kiszámította, egyre erősebben hat majd az ún. harmadik egyházi világkorszak jelensége. Nevezetesen: a Szentlélek hatalmas kiáradásai nyomán hívő közösségek tízezrei jönnek létre, amelyek egy része az ún. földalatti házi gyülekezetekben, másik része a látható egyházakban manifesztálódik. Ez jelzi Isten jelenlétét a mai posztmodern, digitalizált Kínában is. A felfutás elképesztő. Nemrég megjelent e-könyvemben, a Krisztus és Kálvin Kínában cím alatt közzétettem azt a grafikont, ami nagy pontossággal jelzi a trendet, ami Sanghaijban és Pekingben, és szerte a szárazföldi Kínában mutatja a statisztikai növekedést. Eszerint a sino-keresztyénség, benne a sino-kálvinizmus fogalmakkal jelölt Krisztus-követők száma 2010-ben 58 millió, 2020-ban 155 millió (legális és „illegális”, a be nem jegyzett házi gyülekezetek számával együtt). Ez 2030-ra várhatóan 418 millió lesz. 2040-re több, mint 1 milliárd.
MIÉRT VONZZA A KÁLVINIZMUS A KÍNAI KERESZTYÉNEKET?
Nemrég áttanulmányoztam, lefordítottam és meg is jelentettem saját blogjaimon dr. Jie Kang kínai vallásszociológus és teológusnő izgalmas és konkrét bepillantást nyújtó publikációját, amit a göttingeni Max Planck Intézet Vallási és Etnikai Kutató részlegében készített „A kálvinista keresztyénség felemelkedése az urbanizálódó Kínában” címmel. A 20 oldalon erre a kérdésre kereste a választ kínai helyszíni interjúk, gyülekezetlátogatások, lelkészekkel, teológusokkal folytatott beszélgetések során: miért vonzza a kálvinizmus a kínai keresztyéneket? Mit jelent a kálvinizmus egy észak-kínai város keresztyén közösségének úgynevezett házi gyülekezetei számára, és milyen változást hozott a református teológia importja a kínai házi gyülekezetekben, valamint a megapoliszok, például Sanghai és más sokmilliós város értelmiségi köreiben?
Dr. Jie Kang rövid visszapillantást is ad a kálvinizmus Kínába jutásáról. Igen elgondolkodtatóak a megállapításai. A református teológia új hulláma, vagyis a kálvinizmus két csatornán keresztül került Kínába. Az első a tengerentúli kínai, különösen a szingapúri, malajziai és indonéziai teológiai szemináriumokon keresztül. Például a neves református lelkész, Stephen Tong (唐崇荣) prédikációit széles körben terjesztették az interneten is. Továbbá a kálvinista teológiát koreai misszionáriusok vezették be, akik teológiai szemináriumokat alapítottak főként Észak-Kína városaiban. Ez azt eredményezte, hogy egyre több kínai egyházi vezető vált a kálvinizmus hívévé, és egyházait református irányba mozdította.
Kína kiterjedt urbanizációjához, hatalmas, 5-10-20 milliós városainak kialakulásához kapcsolódik a modern kínai értelmiségiek felemelkedése. Ők nagy érdeklődést mutatnak a hit iránt. Az ilyen értelmiségi keresztyén vezetők számára a kálvinizmus fejlődő kínai változata sokkal kifinomultabb, mint a keresztyénség más, általában korábbi és vidéki formái. A kálvinista teológia a hitről szóló tanítás átfogó megértésével és értelmezésével, a keresztyénség mindennapi életben való gyakorlásáról szóló nagy mennyiségű irodalommal, jól strukturált hitrendszerrel és az egyházak szervezésének, irányításának szisztematikus, presbiteri jellegű módszerével elégíti ki a modern igényeiket.
A közelmúltban alakult meg presbiteri-kálvinista elvek szerint az Evangéliumi Egyház (= Gospel Church). Egyéves teológiai képzést és katekizmusórákat kínál. Minden vasárnap negyvenperces prédikációt mondanak. Heti bibliatanulmányozás van a munkatársak csoportjaiban, ahol a Westminsteri Rövidebb Katekizmusra és a Heidelbergi Kátéra összpontosítanak. Az egyház hitoktatási intézmény is, ahol képzéssel és tanulással elengedhetetlennek tartják a bibliai igazság közvetítését, és az egyháztagok közti közösség építését.
A sokarcú kínai kálvinizmus a kormányzattal szembeni kritikai alapállás teológiáját érvényesíti sajátos értelmezésben. A Kínai Kommunista Párt (KKP) kormányát Istentől rendelt felsőbbségnek tekintik a Róma 13 értelmében, és ezért törvényesnek tartják. Nem állnak szemben a hatóságokkal, hanem bizonyos távolságot tartanak a kormánytól. Teológusaik kétféle mandátumot különböztetnek meg. 1. A kulturális mandátum (文化使命 wenhua shiming) szerint az egyházi vezetők elsősorban a politikai és társadalmi kérdések kezelésében érdekeltek. Az evangelizációs mandátum képviselői (福音使命 fuyin shiming) nem a politikumra koncentrálnak, hanem az evangélium terjesztésére, kiváltképpen a muszlimok felé.
TÖMEGES MEGTÉRÉSEK – VILÁGSZEMLÉLETI, ERKÖLCSI IGÉNYESSÉG
A tömeges megtérések a városi területeken az 1990-es évek óta inkább egy új erkölcsi és hitrendszer keresésének az eredményei. Ennek célja a korábbi „kultúrforradalom” okozta spirituális vákuum” betöltése. Liu lelkész-teológus, aki Dél-Koreában kapott teológiai kiképzést, így határozza meg a kálvinista teológia népszerűségének több komponensű okozati összefüggését: „A kálvinizmus a Biblián alapul, és egy teljes hitrendszerré épült ki, amely magában foglalja az ok, a következmények és a cselekvés összefüggéseit. Szisztematikus és teljes világnézet. A hitélet az első, ami a belső énről szól. Ez aztán befolyásolja az egyén viselkedését vagy cselekedeteit. A hit magában foglalja a változást az emberek nézeteiben az életről, a világról és az értékekről. Ezt nevezik a három nézetnek, 三观 sanguan. A református teológia racionális hitrendszer is, amely nagyon vonzó a kínai értelmiségiek számára. Az értelmiségiek nem akarnak hinni olyan vallásban, amit nem értenek. Világosan tudni akarják, hogy mi a keresztyén hit, és miért jó így hinni Istenben.”
A hagyományos, főként földművelők alkotta vidéki gyülekezetekben a hívők a Bibliát olvassák, a városias Kínában pedig szorosan követik a keresztyén katekizmusokat vagy hitvallásokat, így a Westminsteri Katekizmust, a Heidelbergi Kátét. A kálvinizmust életrendszerező hitiránynak tartják. Hollandia korábbi miniszterelnöke, Abraham Kuyper szerintük életesen, elevenen mutatta be a kálvinizmust rendszerként, szisztematikus világnézetként. Ez három fontos kapcsolatot foglal magában: az emberek és az emberek között, Isten és az emberek között, valamint az emberek és a világ között. Ehhez járul még az üdvbizonyosság a Róma 10,10 szerint: Szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.
Az üdvbizonyosság azért fontos a városiasodó, urbanizálódó Kínában, mert világosan eligazítja őket a mindennapi városi élet bizonytalanságaiban. A kínai kálvinista teológia bátorítja az Istenért végzett kemény munkát, és nem lát semmi rosszat abban, hogy pénzt keressenek a keresztyénség révén, feltéve, hogy tizedével mindenki hozzájárul az egyházi vagy missziós munkához. Sok keresztyén cég jött létre, amelyek támogatják a vallási turizmust. A kínai kálvinistáktól elvárják, hogy átalakítsák az emberek világnézetét, különösen életük és értékeik újraértékelésével. Nagy hangsúlyt fektetnek az erkölcsre és a puritán életmódra, nem hajtanak végre ártó tetteket és nem képviselnek ártó politikai szemléletet. Az erkölcsi élet személyes aspektusaira nagyon odafigyelnek. Az őszinteség, engedelmesség és a házasság értékeire. Jelszavuk: kövesd az erkölcsi törvényt (道德律 daode lü), ami szemükben a hála kifejezése, megélése Isten üdvösségszerző váltságművéért.
Van miről nekünk is ennek az evangéliumi fejlődésnek a láttán elgondolkodnunk! Ex oriente lux – Újra Keletről jön a fény?
Dr. Békefy Lajos
