A Pro Pátria Honismereti Szövetség és társszervezői 27. alkalommal szervezték meg a Mérföldkövek helytörténeti konferenciát Udvardon, november 30-án. A Pro Pátria Honismereti Szövetséget 1999-ben hozták létre és 2001-ben jegyezték azt be. A konferencia előtt a résztvevők egy csoportja elhelyezte az emlékezés koszorúit az udvardi kitelepítettek emlékművénél.
A Mérföldköveken megszoktuk, hogy a kitelepítettek emlékművénél koszorúzunk, ezzel tisztelgünk elődeink előtt, most is így volt ez, viszont a megemlékező beszéd ezúttal a kultúrházban hangzott el.
Farkas Tibor, Udvard alpolgármestere megnyitó beszédében kiemelte: büszkék a Lebo Ferenc alkotta emlékműre, hiszen ez volt az első ilyen Szlovákiában. Udvardról egyébként 700-800 főt telepítettek ki Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében.
Sztruhár Izarael Diána a Csemadokot értéknek nevezte beszédében (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok Országos Elnökségének tagja, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket.
Mint mondta, ahogy az elmúlt években is, most is fontos témát boncolgatnak a konferencián, ahol értékekről esik szó.
Ők maguk is kutatják a magyar emlékeket, mint televíziósok, ennek köszönhetően sok magyar emléket találtak.
Varga László és Görföl Jenő átadják a Pátria-díjat (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Csemadok is érték, ezt őrizni kell, meg kell írni, meg kell ismertetni történetét mindenkivel. Azért is fontos a kutatás, mert a Csemadoknak a rendszerváltás előtt két élete volt, egyik a hivatalos, a másik, amit a helyi szervezetek végeztek, nem mindig egyezett a tagok és a vezetők véleménye.
A helytörténeti konferencián 2003-tól adnak át díjat, mondta Görföl Jenő a Pro Pátria Honismereti Szövetség elnöke. A Pátria-díjat idén Végh Lászlónak ítélte oda a Szövetség vezetősége. A méltatást Kaszás Kornél olvasta fel. A díjat a kitüntetett lánya, Végh Annamária vette át.
Nagy Kristóf a Csemadok Alsószeli Alapszervezetének történetéről adott elő (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Fiatal kutatók
A díjátadó után a Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok konferenciájának három résztvevőjének előadásával folytatódtak az előadások.
A Csemadok Alsószeli Alapszervezetének történetéről, a kezdetektől a mai napig az Alsószeli Nagy Kristóf adott elő, aki a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulója, felékszítője Morovics Ibolya volt. Az alsószeli csemadokosok életét bemutató prezentáció arról a hatalmas tevékenységről és az ebből adódó sikerekről szólt, ami az alapszervezeti életnek és az ott önkéntes munkát vállaló személyeknek köszönhető.
Vankó Norbert Bence és Královič Ádám a hagyományos disznóölésről beszéltek (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Csemadok Felsőszeli Alapszervezetének volt elnöke, Mészáros Magdolna készítette fel a felsőszeli előadókat, akik a falusi disznóölésről adtak elő. A hagyományos falusi disznóölés menetét, jellegzetes ételeit mutatták be. Vankó Norbert Bence és Královič Ádám az ősök hagyatékát mutatta be prezentációjukon keresztül.
A madari Zajos Kincső ugyan már nem a madari Édes Gergely Alapiskola tanulója, de szívesen mutatta be az 5 évvel ezelőtti prezentációt, amely a Csemadok első hetven évét ismertette. Madaron többek között színjátszócsoport, táncegyüttes, citeracsoport is gazdagította a kulturális életet. A madari csemadokosok életébe is betekintést nyertek az érdeklődők az előadásból. A felkészítő pedagógus Fišer Angéla volt.
Zajos Kincső a madari Csemadok életéről szólt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Kincskeresők mozgalomról röviden e sorok szerzője, a Pro Pátria Helytörténeti Szövetség és a Csemadok elnökségének tagja szólt, aki arra bíztatta a fiatalokat, folytassák a kutató munkát, még akkor is, ha az időigényes feladat és sok türelmet igényel.
A Bibliotheca Hungarica a Csemadok levéltára
A Csemadok múltját kutatók az otthoni környezeten kívül és az ismerősök megkérdezésén kívül a somorjai Bibliotheca Hungaricában is kutathatnak, ugyanis itt van a Csemadok könyvtára és levéltára is. Mindez mellett a könyvtárba várják a Csemadok alapszervezetek által kiadott kiadványokat, meghívókat, újságokat is.
A Bibliotheca Hungaricát Roncz Melinda a könyvtár munkatársa mutatta be, aki ismertette azt a gazdag anyagot, ami Somorján található.
Görföl Jenő a Pro Pátria Honismereti Szövetség elnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Varga László helytörténész több csemadokos kiadvány szerkesztője, szerzője. Mint elmondta azért kezdett helytörténettel foglalkozni, mert oktatni akarta, de rájött, hogy nincsen hozzá anyag.
A Csemadok múltját véleménye szerint az alábbi forrásokból lehet kutatni: alapszervezeti és települési krónikák, jegyzőkönyvek, képek, ugyanakkor fontos az egyéni gyűjtés is.
Varga László még találkozott a Csemadok alapítóival is, mivel az alapítók már nem élnek, ezért azokat kell felkeresni, akik évtizedeken át dolgoztak a Csemadoknak. A kiadványok is fontos források. Sajtóból is kutatható a Csemadok története. A levéltári anyagok felkutatása is fontos.
A Bibliotheca Hungaricát Roncz Melinda mutatta be (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Akinek lehetősége van, kutassa a Csemadok történetét, hogy az fennmaradjon. Szükség lenne egy országos kiadványra is – véli a helytörténész.
Megírni a Csemadok történetét
Görföl Jenő is elismeri, a Csemadok történet megírása nagyon hiányzik, olyan embereket kellene megkeresni, akik a Csemadokkal éltek, akik el tudnak igazodni, a korábban megírt jegyzőkönyvekben, ugyanis nem biztos, hogy azok a valóságot tartalmazzák.
A Bibliotheca Hungarica könyvtárban sok kiadvány megtalálható (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Példaként egy éberhardi hagyományos rendezvényt említett: augusztus 20-ról nem illett megemlékezni, de Éberhardon ilyenkor tábortüzet gyújtottak és hívtak előadókat is, a hivatalos statisztikákba ez „Partizánska vatra” néven került be, miközben az államalapításról emlékeztek meg.
A gyakorlati kutatásról Kiss Beáta, a Csemadok országos elnökségének tagja, a Csemadok Lévai Területi Választmányának tagja szólt, hiszen volt kutatni a Bibliotheca Hungaricában, a Lévai járás múltjáról kerestek iratokat.
Varga László a kutatási lehetőségekről szólt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Kutatásaiból kiderült: 1968 márciusában a Csemadok Központi Bizottsága megfogalmazta elképzeléseit a nemzetiségek jogállásáról. Majd egy levélben arra kérték a járásokat, hogy mérjék fel a járásokban a Csemadok szervezetek helyzetét. A statisztikai mutatókból kiderült, nagyon sok rendezvényt tartottak abban az időszakban, a 101 Lévai járáshoz tartozó községből 62-ben volt a Csemadoknak helyi szervezete.
A jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a járási vezetés bírálta a pártot, hogy bele akar szólni a Csemadok életébe, de a magyar iskolák állapotáról is nyilatkoztak.
Kiss Beáta a Lévai járás történetét kutatta a somorjai könyvtárban és levéltárban (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az előadások sorát Duba Ernő zárta, a Csemadok Lévai Területi Választmányának titkára több helytörténeti kutatást végzett már. Ezúttal a Hontfüzesgyarmaton született Elek Jónás életéről szólt, aki Törökországban moszlimmá vált, és felvette az Ömer Feridun nevet, egyes források szerint fanatikus moszlimmá vált. Ugyanakkor tett a magyar kultúráért, hiszen magyarról törökre fordította többek között a Szózatot Vörösmarty Mihálytól, de Petőfi Sándor verseit is.
A Csemadok megalapításának hetvenötödik évfordulójára a helytörténeti kutatás tükrében emlékeztünk Udvardon, a feladatot többen megfogalmazták,
dolgozzuk fel a Csemadok alapszervezetek múltját, de jó lenne, ha a Csemadok teljes történetét is sikerülne elkészíteni. Reméljük, egyszer erre is sor kerül.
A rendezvény végén Kaszás Kornél felolvasta Dudás Károly üzenetét, melyet az Anyanyelvi Napok alkalmából fogalmazott meg a vajdasági író.
Duba Ernő egy érdekes életútról szólt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
