Kétszáz éve született Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek munkássága generációkon átívelve formálta nemzeti kultúránkat. Az író szülővárosa, Komárom méltó módon emlékezett meg a „nagy mesemondóról”.
A bicentenáriumi évforduló napján számos rendezvény zajlott a településen, melyek részét képezte a helyi református templomban tartott ünnepi megemlékezés is. A templom különleges helyszín volt e jeles alkalomra, hiszen Jókai Mór és családja számos alkalommal megfordult itt, a család padját pedig emlékplakett jelöli. A nagyszabású eseményen dr. Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó mondott ünnepi beszédet.
Az esemény egyik főszervezője, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület vezetője, Keszegh Margit beszédében kiemelte, hogy Jókai Mór mindig tisztelettel emlékezett szeretett szülővárosára. Megjegyezte, hogy a száz évvel ezelőtti centenáriumi megemlékezés is ugyanitt, a református templomban került megrendezésre.
„Ez a templom Komárom városának egyik legszebb épülete, és a felszentelésekor, 1788-ban az akkori Magyarország második legnagyobb református temploma volt, melyet Jókai Mór egyik írása is megörökít, elmesélve a ma piros-fehér-zöld szalaggal díszbe öltöztetett Jókai-pad történetét”
– emelte ki Keszegh Margit, s megjegyezte, hogy Komárom lakosságát büszkeséggel és örömmel töltheti el az, hogy magukénak mondhatják Jókai Mórt, akinek életműve felidézi a nemzeti múltunkat, s aki pótolhatatlan kincs minden magyar ember számára.
Keszegh Margit (Fotó: Bartalos Nikolas)
Az egyesület Komárom város polgármestere és képviselő-testülete mellett az ünnepi megemlékezés megszervezésében együttműködött a helyi református egyházközséggel is.
Fazekas László emeritus püspök, a komáromi református gyülekezet lelkipásztora kiemelte, hogy a neves író számára valójában minden e falak között kezdődött. Jókai Mór szülei a házasságkötésüket követően költöztek Ógyalláról Komáromba. A „nagy mesemondó” édesapja, Jókay József előbb elfoglalta a presbiteri padját a második padsorban, később a feleségének, Pulay Máriának elkészítette a híres padot. A házaspár itt hallgatta közösen Isten igéjét, és itt keresztelte meg Csepi Mihály lelkipásztor az 1825. február 18-án született fiukat, Móricot.
„Jókai Mór itt nevelkedett, itt járt iskolába. A család puritán református életmódja, hite elkísérte őt az egész életében. Az élete nagy hányattatása közt is tartotta őt az az istenfélelem, amely gyakran előjön írásaiban, gondolkodásában”
– emelte ki az emeritus püspök.
Fazekas László emeritus püspök (Fotó: Bartalos Nikolas)
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke az ünnepi beszédében méltatta Jókai Mór kimagasló életművét, hangsúlyozva nemcsak a magyar irodalomban betöltött meghatározó szerepét, hanem azt a hatást is, amelyet a nemzeti öntudat, a közösségi értékek és a társadalmi fejlődés alakításában gyakorolt. Beszédében rámutatott arra, hogy Jókai nem csupán a szavak mestere volt, hanem olyan gondolkodó és alkotó, aki művein keresztül nemzedékek lelkületét és erkölcsi világképét is formálta. Írásai a hazaszeretet, az emberi tisztesség és a kitartás eszményét hirdetik, maradandó értékeket hagyva ezzel az utókorra.
Az ünnepi szónok hangsúlyozta, hogy az író mély szeretettel és nosztalgiával tekintett szülővárosára, Komáromra, amely nem csupán emlékeiben, hanem műveinek lapjain is élénken megelevenedett. Meglátta a városban azokat a karaktereket, azokat az emberi sorsokat és konfliktusokat, amelyek első irodalmi kísérleteit, majd több későbbi regényét is ihlették. A település mindennapjai, sajátos atmoszférája és a korszak újszerű, izgalmas beszédmódja olyan inspirációt jelentettek számára, amelyeket a művelt olvasóközönség elé tudott tárni, ezzel pedig Komáromot az irodalom térképére is felrajzolta.
„Itt, a Csallóköz e szegletében bizonyára van valami különlegesség a levegőben, hiszen az a régió az elmúlt évszázadokban számos hírességet, remek elmét, a kultúra kiváló képviselőjét adott a nemzetnek, a hazának. Komárom városa pedig mindig is egy rendkívül tartásos polgárságot adott a magyar népnek. Isten áldja a nemzetet! Isten áldja a komáromiakat!
– mondta Szili Katalin, aki a beszéde alatt többször is idézett a kétszáz esztendeje napvilágot látott íróóriástól.
Dr. Szili Katalin (Fotó: Bartalos Nikolas)
A rendezvény alatt, délután négy órakor Komárom templomainak harangjai egyszerre zendültek fel, hogy hirdessék: ezen a napon a város nagy szülöttére emlékezünk. A harangzúgás méltóságteljesen visszhangzott a város felett, mintha Jókai Mór maga is hallaná az utókortól kapott tisztelgést. Ez a pillanat – ahogy az egész nap – az ő emlékének szólt.
-
- A jelenlévő vendégek egy része (Fotó: Bartalos Nikolas)
-
- Az eseményen a szekeresgazdák is képviseltették magukat (Fotó: Bartalos Nikolas)
Az ünnepi megemlékezés fényét emelte továbbá a művészi igényességgel összeállított műsor, amely szintén méltó tisztelgés volt a neves író emléke előtt. A rendezvényen Lakatos Róbert brácsaművész játéka, Majer Jázmin előadása, valamint a Concordia Vegyeskar és a Jókai Mór Alapiskola Kicsinyek Kórusának éneke tette még felemelőbbé az eseményt.
-
- Concordia Vegyeskar (Fotó: Bartalos Nikolas)
-
- A Jókai Mór Alapiskola Kicsinyek Kórusa (Fotó: Bartalos Nikolas)
-
- Lakatos Róbert brácsaművész (Fotó: Bartalos Nikolas)
-
- Majer Jázmin (Fotó: Bartalos Nikolas)
A megemlékezés méltóságteljes hangulatát jól tükrözte a zsúfolásig megtelt templom is, ahol az egybegyűltek közösen tisztelegtek Jókai halhatatlan öröksége előtt.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
