Kultusz és emlékezet – Madáchhoz kötődő relikviák bemutatása Alsósztregován

A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Az ember tragédiája kéziratának 1860. március 26-ai befejezéséhez igazítva szervezte meg nem mindennapi rendezvényét Alsósztregován. A március 26-ai eseményen számos felvidéki és anyaországbeli múzeum féltett Madách-relikviáit ismertette a Madách-kastély nagytermében.

Mint Jarábik Gabriella, az alsósztregovai Madách-kastélyt is fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója köszöntőjében kifejtette: rendhagyó szakmai napot szerveztek Alsósztregován.

„Madách Imréhez és családjához kötődő magyar–szlovák közös örökségünket mutatjuk be, először láthatóak így együtt ezek a tárgyak”

– fogalmazott az intézmény igazgatója.

Jarábik Gabriella (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ugyancsak köszöntötte a szép számban összegyűlt hallgatóságot Ľuboslav Dobrocký, Alsósztregova polgármestere.

Mint kifejtette:  fontos az emlékezés a közös múltunkra, a Madách előtti tisztelgés, az értékeinek megőrzése.

Ľuboslav Dobrocký (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A szerdai szakmai rendezvényen számos dokumentumot, fotográfiát, festményt, metszetet, kisplasztikát és egyéb Madách-relikviát mutattak be.

Elsőként Szászi Zoltán ismertette a füleki Vármúzeumból és a Városi Honismereti Múzeumból származó Madách-dokumentumokat és a személyéhez kötődő tárgyakat. Szólt arról a tintatartóról, melyet egykoron Madách használt a tragédia írásakor. Majd Kubányi Lajos Madách-festményéről ejtett pár szót, ezek napjainkban már az alsósztregovai irodalmi múzeumban láthatóak.

Füleki intézményből származik továbbá az  Szent Pétert ábrázoló fametszet, melyet Frenyó Ferdinándnak ajándékozott a tragédia szerzője, az alkotáson Madách saját kezűleg írt ajánlása olvasható.

Szászi Zoltán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A tragédia egyik színét ábrázoló relief szintén látható volt a kastély nagytermében. Fülekhez kötődő dokumentumról is szólt, a Madách família füleki birtokához kapcsolódó 1831-es keltezésű irat igen nagy értékkel bír.

A rimaszombati Gömör–Kishont Múzeum is rendelkezik Madách-relikviával. Angelika Kolárová mutatta be a fából készült kis Krisztus-szobrot. Ennek másolatát megkapta az alsósztregovai irodalmi múzeum.

Lengyel Ágnes (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az Alsósztregovához közeli balassagyarmati MNM – Palóc Múzeum számos  értékes tárggyal rendelkezik.  A bicentenárium kapcsán időszaki tárlatot rendeztek a tragédia írójának tiszteletére. A Madách 200 – Nógrádból a halhatatlanságba című tárlat képes beszámolója ITT érhető el.

Lengyel Ágnes, a MNM – Palóc Múzeum igazgatója a Madách Imre végrendeletét ismertette, ez látható volt a már említett tárlaton.

Rácz Rita (b.) (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Rácz Rita, a balassagyarmati múzeum  munkatársa további tárgyi relikviákat szedett csokorba. A számos kiadvány közül kiemelkedik Madách első verseskötete, melyet Nagy Iván múzeumalapító részére dedikált.

Stanislav Babic egy értékes klasszikus aranybibliát ajándékozott a múzeumnak. Ez is Madách személyéhez kötődik.

Babus Antal (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Babus Antal, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának vezetője az intézményben őrzött számos Madách-kézirat történetét osztotta meg  a hallgatóssággal. Mint megtudtuk, a legtöbb irodalmi pályázatra írt pályamunka megtalálható a kéziratgyűjteményben.

Madách korai drámai mellett a Mózes,  a Csák végnapjai és Az ember tragédiája 1863-as hiteles kötete is megtalálható itt. Minderről képes prezentációban számolt be.

Dana Veselovská és Nagy Tímea (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ismertették továbbá a Madách Jolán hagyatékából származó tárgyak történetét Alena Pšanecká és Dana Veselovská tolmácsolásában. Majd Nagy Tímea a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által tavaly az alsósztregovai Madách-kastélynak adományozott Balogh Károly-festményekről szólt röviden. Az adományozásról ITT írtunk bővebben.

Madách Flóra imakönyvéről és az őt ábrázoló festményről és egyéb, a családdal kapcsolatos tárgyi emlékekről is értekeztek a nap folyamán.

Neisz Péter és leánya (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az utolsó előadás Az ember tragédiája már említett 1863-as kiadásához kapcsolódott. A nagy értékkel bíró kiadványt maga a szerző dedikálta Herkovich Sándor részére, s különös történetét Neisz Péter ecsetelte. Mint hangsúlyozta: a család több generáción át féltve őrzi a kötetet, kerülhettek bármilyen nehéz helyzetbe, soha nem tették pénzzé az értékes dedikált könyvet.

Praznovszy Mihály, az ismert Madách-kutató Neisz fenti szemléletére fűzte fel zárógondolatait. Mint hangsúlyozta: vonzódás, ragaszkodás és megszállottság jellemzi azon személyeket, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek Madách személyével és örökségével.

Praznovszky Mihály (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A kézirat befejezésének évfordulója kapcsán a következőket mondta a kutató:

„A mai napon egy könyvről beszélünk, egy könyv ürügyén jöttünk össze. Minden könyvnek, minden családnak megvan a maga sorsa. Több országon, több nyelven ível át a mai nap az irodalmi kultusz szép példájaként

– foglalta össze a nap hozadékaként.

A Madách-kultusz éltetésére összegyűlt baráti társaság kötetlen beszélgetéssel zárta a rendezvényt.

Pásztor Péter/Felvidék.ma