Kassán megnyitották az Alsó Kaput

Kassának a középkorban eleinte két városkapuja létezett. A Felső és Alsó Kapu. Ezek évszázadok alatt elpusztultak, okafogyottá váltak. Tudni lehetett róluk, de láthatatlanul a föld gyomrában álmodtak egykori dicsőségükről.

Álmából az egyiket Rudolf Schuster akkori főpolgármester ébresztette fel, amikor rendezni, felújítani kellett az Óváros vezetékeit és így tereprendezésre is sor került. Ő 1983 és 1986 között állt először a város élén, majd 1994 és 1999 között másodszor. Erre az utóbbi időszakra esett a város központjának szükségszerű felújítása (1995 júniusa és 1996 decembere között). Ez sok vitával járt, ám végül megvalósult.

Megnyílt az Alsó Kapu (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Ekkor találták meg a Déli Kapu környékén a régi falmaradványokat.

Ezek a város Árpád-kori (13. sz. második fele), majd Zsigmond-, vagy Luxemburg-kori (14. és 15. sz. fordulója) és Korvin-, vagyis Mátyás-korabeli (15. sz. második fele) korszak maradványai.

Ezt három újkori bástyaépítési korszak követte. Bethlen Gábor is kézjegyét hagyta a védműveken. II. Rákóczi Ferenc felkelése zárta az erődítési munkálatokat. Persze fiatalabb falmaradványok is napvilágra kerültek.

A kapu a 13. sz. végén

2020-ban a magyar kormány jelentős összeggel támogatta a föld alatti múzeum felújítását, így három nyelven: szlovákul, magyarul és angolul olvashatjuk a magyarázó szövegeket. „Kassa környéke folyó menti, síksággal és dombsággal határolt kedvező fekvésének köszönhetően már az ősidőktől lakott terület volt. Kisebb települések keletkeztek és szűntek meg addig, amíg a 13. században Kassa vált a király letelepedési és urbanizációs politikája egyik célpontjává. Ez nagyban hozzájárult a virágzó középkori város megszületéséhez.”

Az Alsó Kapu 1441-ben

A tárlat tehát végigvezeti a látogatót a város magyar évszázadain, megemlítve az első európai városi címeradományozást (1369. V. 7.), amit I. Károlynak köszönhetünk.

A városnak nemcsak felemelő pillanatok jutottak, hanem számos ostrom is. Érdekes, hogy Kassát ostrommal sohasem vették be.

„Jagelló Ulászló (1490–1516) magyar királlyá választása arra ösztönözte testvérét, János Albert lengyel herceget, hogy hadjáratot indítson Magyarország ellen. A támadó hadsereget Kassa állította meg. A város 1490 októberétől 1491 februárjáig ellenállt az ostromnak, ekkor megérkezett a magyar sereg, élén a királlyal, és békét kötöttek. Ez volt a város leghosszabb ideig tartó ostroma, amikor első alkalommal a tüzérséget is bevetették” – olvashatjuk a tárlaton.

Faragott kövek a tárlaton

A királyt Dobzse (csehül és lengyelül: jól van!) Lászlóként is jegyzi a történelem. Az ostromnak mindmáig látható nyoma is van. A főszékesegyház ekkor veszítette el kőcsipkés tornyát az ágyúzás miatt és kapta végül 1775-ben mai barokk sisakját. A testvérek békekötésének emlékét a lőcsei bazilika őrzi. Ott békéltek meg egymással és állították ennek emlékére a Havas Boldogasszony oltárát (1494).

A vizesárok a híddal (14–15. sz.)

Kassa kívül esett már a török időkben is a fő hadiútvonalakon. A haditechnika fejlődése meg teljesen korszerűtlenné tette a védműveket, másrészt a városokat a bástyák és falak gátolták fejlődésükben, növekedésükben, így azoktól meg kellett szabadulni.

Az Alsó Kapu maradványait 1783–1806 között bontották le, utolsó részei 1827-ben tűntek el. A többször átalakított erődrendszer így elsüllyedt, mígnem a régészek feltárták. Egy betonlappal fedték le és így alakult ki a föld alatti múzeum.

A látogató egy filmet is megtekinthet, melyben Rudolf Schuster meséli el a feltárás történetét. A filmet magyar feliratozással látták el.

Az Alsó Kapu 1470–80-ban

A föld alatt makettek mutatják be az egykori építkezési fázisokat, miközben az ember az évszázados falak között sétál. Két animáció külön figyelmet is érdemel. Az egyik bemutatja a város égésének menetét 1674-ben, a másik a pestis terjedését 1710-ben. Láthatjuk a vizesárkot és annak hídját, a bástyák maradványait és a főszékesegyház eredeti vízköpőit.

Nem soroljuk föl az összes látnivalót. Meg kell látogatni a tárlatot, mely naponta 10 és 18 óra között tart nyitva. Felnőttek 4 eurót fizetnek, a diákok és nyugdíjasok ennek felét.