Lőcse erődített fallal körbevett belvárosa igazi kincsesláda. Nem hiába része az UNESCO világörökség listájának. A történelmi tér központi épülete a Szent Jakab-templom mellett a régi városháza. Az épület mások mellett kultikus magyar filmadaptációkban is feltűnt.
Az egykori városháza gótikus stílusban épült fel a 15. században. Az 1550-es hatalmas lőcsei tűzvész alaposan megrongálta az építményt. Alig pár részlete maradt meg. A ma ismert épületet a 17. század legelején építették. A jellegzetes kőpillérekkel és árkádokkal szegélyezett épület 1615-re készült el.
A városháza a toronnyal (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ebből az időből valók a déli homlokzaton látható, a polgári erényeket szimbolizáló, falra festett nőalakok is, mégpedig
a mértékletesség, óvatosság, bátorság, türelem, igazságosság jelképei.
Az épület nyugati oldalán látható feliratos kövön, a város címere alatt ez olvasható: D. MICHA: CLEM (Clementis) IUDICE: ET: D. PANCRA: MAILAND: AEDILE: EXISTEN: ANNO: 1615.
Jellegzetes épülete a történelmi térnek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A városházát a 17. század második felében egy harangtoronnyal egészítették ki, melyet reneszánsz stílusban építettek meg. A városháza északi oldalával egy boltív fölött levő szoba által kötötték össze a toronnyal. A harangtoronyba helyezték el a szomszédos Szent Jakab-templom harangjait. A templom harangtornya a már említett nagy tűzvész során semmisült meg.
A városháza történelmében a 19. század utolsó évei hoznak jelentősebb fejleményeket. 1893 és 1895 között romantikus stílusban építik át az emblematikus épületet. A sarokoszlopokat pillérekkel erősítették meg.
Az öt erély jelképe (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ekkor építették az emeleti szintet és a fedélszék oromzatát Schulek Frigyes budapesti építész, műegyetemi tanár tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mai bejárata a keleti oldalon van, az 1894-ben épített új lépcsőn.
Az alagsori termekben gyönyörű szobrokat találtak befalazva, melyek abban az időben kerülhettek ide, amikor a fő téri Szent Jakab-templomot az evangélikusok használták.
Itt volt többek közt az Úr születése oltár, Lőcsei Pál mester alkotása, mely ma ismét a Szent Jakab templomban látható. Erről az oltárról való az a híres Szűz Mária-ábrázolás, amely más lőcsei részletekkel együtt az utolsó 100-koronás bankjegyen volt látható.
A városháza déli homlokzata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az épületet egészen 1955-ig használták adminisztratív célokra. Ma a Szepesi Múzeum székhelye, kiállítótereiben pedig a város és a városháza történetének állítanak emléket.
Itt felelevenedik a lőcsei fehér asszony története is. Az első emeleti gótikus nagyterem ajtaján a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszonyt, Korponayné Géczy Juliannát ismerhetjük fel, amint titkon a labancokat hívja. A városháza legszebb része az innen nyíló reneszánsz díszítésű, keresztgerendás mennyezetű tanácsterem, melynek falain Habsburg uralkodók és hajdani lőcsei polgármesterek arcképei lógnak.
A latin nyelvű felirat 1615-ből (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint már írtuk, a jellegzetes épület számos magyar film fogatási helyszíne volt az elmúlt évtizedekben.
A legjelentősebb Mikszáth Kálmán Fekete városának filmadaptációja.
A városháza oldalán találjuk a míves kovácsoltvas rácsokkal ellátott szégyenketrecet. Ennek népszerűsége vetekszik az egykori városháza ismertségével. Anno az erkölcs ellen vétkezők nyilvános kiállítására, megszégyenítésére szolgált. Manapság igen keresett turistalátványosság.
A szégyenketrec (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Lőcsén járva számos épített örökséget tekinthetünk meg a történelmi belvárosban. A régi városháza mellett álló Szent Jakab-templomban okvetlenül álljunk meg, hiszen P. Mester csodás faragott gótikus szárnyas oltárának az otthona.
Ugyancsak érdemes megállni a Mária-hegyen lévő kegytemplomnál s az azt körülvevő keresztútnál.
A városháza hátsó oldala (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:
emlekhelyek.csemadok.sk; tatryspispieniny.sk; kirandulasitippek.hu
Pásztor Péter/Felvidék.ma
