Az Európa Tanács prioritásai egyértelműek: „kiállni Ukrajna mellett a szabadságért és az igazságosságért folytatott küzdelmében, újjáéleszteni a nyomás alatt álló demokráciákat, és erőben és egységben tartani az európai családunkat” – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkára a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság helyzetét értékelő jelentésében.
Alain Berset leszögezte, az Európa Tanács továbbra is
„határozottan támogatja Ukrajnát, megerősítve ellenálló képességét Oroszország folyamatos agressziójával szemben”.
Az Európa Tanács jogi segítségnyújtással, kapacitásépítéssel és együttműködési kezdeményezések révén segíti Ukrajnát a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fenntartásában, miközben megerősíti a helyreállítási és újjáépítési képességét – mondta.
Szavai szerint a történelem manipulálása egyre növekvő problémává vált, amit a digitalizáció és a közösségi média felerősít. Oroszország Ukrajna elleni háborúja jól mutatja, hogyan lehet a történelmet az agresszió igazolására használni – vélte.
„Európa olyan viharral, azaz háborúval, változó geopolitikai viszonyokkal, a demokrácia visszaesésével, az elszámoltatás hiányával, klímaválsággal, dezinformációval, gyors technológiai változással, valamint az együttműködéstől a nacionalizmusba és a protekcionizmusba való süllyedéssel néz szembe, ami azzal fenyeget, hogy felszámolja azt a békét, stabilitást és azt a nehezen kivívott haladást, melyet az Európa Tanács az elmúlt 75 évben egy egész kontinensen segített elérni” – fogalmazott jelentésében Alain Berset.
A társadalmak előtt álló kihívások egyre nagyobbak, olyan kérdéseket kell kezelni, mint a migráció, a kiberbiztonság, a terrorizmus és az emberkereskedelem.
A kihívások kezelése csak a demokratikus biztonság szavatolása esetén lehetséges, amely szabad és tisztességes választásokon, független bíróságokon, szabad médián, korrupcióellenes kereteken, nemek közötti egyenlőségen, sokszínűségen, társadalmi igazságosságon, befogadó civil téren, és a közéletben való aktív részvételen alapul – hangoztatta.
„Nem tudunk megfelelni a ma kihívásainak a tegnap forgókönyvével” – fogalmazott a főtitkár, majd úgy folytatta:
„a második világháború után kialakult szabályokon alapuló rend a szemünk láttára bomlik fel”.
Alain Berset együttműködésre szólított fel, azt hangoztatva, hogy az Európa Tanács által képviselt értékeket, köztük az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot támadás éri, ami – véleménye szerint – a szavazóurnáknál érhető tetten leginkább.
Közölte: a választások tisztessége egyes államokban gyengül a sietősen meghozott jogi változások és a gyenge kampányfinanszírozási szabályok miatt. A dezinformáció, a külföldi beavatkozás és a közforrások visszaélésszerű felhasználása torzítja a kampányokat. A médiát érintő korlátozások, a választók megfélemlítése és a választási megfigyelők munkájának korlátozása komoly aggályokat vet fel az átláthatósággal és a tisztességgel kapcsolatban – hangoztatta.
Berset beszámolója szerint az erőszak széles körben elterjedt, az online gyűlölet egyre inkább fenyegeti a nőket, különösen a közéleti pozíciókban. A békés tüntetők túlzott erőszakkal szembesülnek, miközben önkényesen meghozott intézkedések tiltják a politikailag érzékeny megmozdulások tartását.
A migránsellenes, antiszemita és muszlimellenes retorika terjed a növekvő geopolitikai feszültségek légkörében
– jelentette ki.
Az Európa Tanács főtitkára szerint az újságírók fenyegetésekkel, zaklatással és visszaélésszerű perekkel néznek szembe a már működő demokráciákban is. A közszolgálati média egyre növekvő politikai és pénzügyi nyomás alatt áll.
”Az úgynevezett külföldi befolyást érintő törvények~ több államban is szűkítik a civil teret. A fiatalok társadalmi elidegenedése különösen a marginalizált csoportok esetében jelentkezik. A fiatal nők kihívásokkal néznek szembe a politikában – hangoztatta.
A bírói kinevezésekbe és a bíróságok működésébe való politikai beavatkozás továbbra is komoly fenyegetést jelent több államban. A bírák elleni nyilvános támadások és az elszámoltathatóság és az ellenőrzés közötti elmosódó határvonalak aláássák a közbizalmat – hívta fel a figyelmet.
A kiberbűnözés terjedőben van, a mesterséges intelligencia által vezérelt fenyegetések aláássák a magánéletet és a demokráciát – jelentette ki. Egyre több a gyermekeket célzó online bántalmazás, beleértve a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat is, mégis sok államban még mindig hiányoznak az erős gyermekvédelmi rendszerek – húzta alá.
Amire Európának szüksége van, az egy új demokratikus paktum, amely a demokrácia hanyatlásának minden formájával való szembenézésre, valamint a polarizáció és a dezinformáció elleni határozott fellépésre szólít fel
– hangsúlyozta.
„Ezen múlik, hogy képesek vagyunk-e helyreállítani a demokráciába vetett bizalmat azáltal, hogy a részvétel, az elszámoltathatóság és a jogokhoz való egyenlő hozzáférés révén kézzelfoghatóvá tesszük azt az emberek mindennapi életében. Mert nem kevesebb forog kockán, mint Európa biztonsága, a közös értékeink és a világban elfoglalt helyünk” – tette hozzá jelentésében az Európa Tanács főtitkára.
MTI
