Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter a környezetvédelmi hatástanulmányokról szóló jogszabály „egyszerűsítésével” igyekszik elérni, hogy a lakosság és az önkormányzatok ne szólhassanak bele, hogy kataszterükben épülhet-e szélturbinapark – ez egyértelműen a nagyberuházók érdekeit elégítené ki – véli a Magyar Szövetség.
Nagy József, a párt elnökségi tagja (korábbi környezetvédelmi miniszter és volt EP-képviselő) a pénteken délután tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a zöldenergiákra való átállás sem lehet ürügy és a gyorsabb engedélyeztetés sem lehet indok arra, hogy a helyi lakosság és az érintett önkormányzatok megkérdezése, belegyezése nélkül épüljenek fel szélturbinák.
Mint mondta, az energetikai zöldátállás szempontjából a legkevésbé hatékony a szélerőművek telepítése, ráadásul rendkívül költséges az üzemeltetésük, ezen felül környezeti károkat is okoz.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a sík területek gyenge szélkapacitását 180, sőt 250 méter magas turbinák felállításával igyekeznek majd pótolni, ami még intenzívebb környezeti kockázatot jelent az emberek és a természet számára. Megjegyezte, a beruházók számára sokkal olcsóbb szélturbinákat építeni a síkságokon és lankás tájakon, mint a magas hegygerinceken.
„A Magyar Szövetség felkarolja a problémát, hiszen a magyarlakta dél- és kelet-szlovákiai területek a legveszélyeztetettebbek”
– mondta Nagy József, aki ismertette a párt öt pontból álló – a minisztériumhoz címzett – követelését. Ezek a következők:
-
Azonnali moratórium a törvényjavaslatra, amíg nem történik független társadalmi és környezeti vizsgálat.
-
Kötelező nyilvános meghallgatásokat kérünk minden szélerőműprojekt kapcsán a helyi önkormányzatokkal és a lakossággal is.
-
Stratégiai energiakonferenciák szervezése szakértőkkel, egyetemekkel és civilekkel, ahol megvitathatják Szlovákia energiajövőjét és azon belül is a megújuló energiaforrásokat.
-
A folyamatban lévő közösségi ellenállást kiváltott projektek újratárgyalása.
-
A kataszteri szabályozás megerősítése – a szomszédos községek beleszólási jogának garantálása.
Kijelentette, a Magyar Szövetség a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet véleményezési folyamatába is bekapcsolódik.
A sajtótájékoztatón a fűri és kürti borászok véleményét Ollé Vladimíra képviselte, aki kiemelte, a térség borászatait és turizmusát is ellehetetlenítené a szélerőművek telepítése. A zajszennyezés, az óriás turbinák látványa, illetve a turbinalapátokból lehulló részecskék súlyosan károsítanák a természetet, a térségben élőket, a vállalkozókat és a mezőgazdasági termelést, borászatot – vélekedett.
Pék Pál, a Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet alapítója, Nyitra megye energetikai és környezetvédelmi bizottságának tagja a Magyar Szövetség pozsonyi székházában tartott sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy most még a települések tiltakozhatnak a szélerőműparkok létesítése ellen, de ha elfogadják a jogszabály-módosítást a tervezett javaslat értelmében, erre már nem lesz lehetőségük.
Kifejtette, a beruházók, akik jellemzően külföldiek, nem a helyiek érdekeit képviselik. Szakmai civil szervezetként több önkormányzattal tartanak kapcsolatot, ennek tapasztalatait megosztva elmondta, Fűr község esetében az önkormányzat éves kompenzációja mindössze 0,68 százalék lenne egy ilyen projekt hozamából – ez nagyon alacsony szám a külföldi gyakorlathoz képest – jegyezte meg, hozzátéve, a törvénymódosítással még ettől a méltatlanul alacsony kompenzációtól is elesnének az önkormányzatok.
Aláhúzta: elfogadhatatlan, hogy a helyi közösségeket kizárják az őket közvetlenül érintő döntésekből. A szakértő a WHO 2018-as elemzésére hivatkozva kijelentette, a szélturbinák zajterhelése egészségre káros, ugyanis az alacsony frekvenciájú infrahang alvászavart, szorongást, valamint szív-és érrendszeri problémákat okozhat.
Bár még csak nyolc hónap telt el a környezeti hatásvizsgálati törvény (EIA) nagyszabású módosításának jóváhagyása óta, a Környezetvédelmi Minisztérium máris újabb módosításra készül. Amint azt a minisztérium tavaly bejelentette, ennek okai elsősorban az európai jogszabályokból eredő új követelmények, és a változások nagyrészt kifejezetten az energiaágazatot érintik majd. Szlovákia már most is késésben van az ügyben, és már tavaly óta úgynevezett jogsértésekkel szembesül. Az Európai Bizottság azzal vádolja a kormányt, hogy nem tartja be a RED III irányelvet, amely a megújuló energiaforrások területén az új projektek engedélyezését hivatott felgyorsítani.
A minisztérium azonban az eredetileg meghirdetett 2024. novemberi határidő helyett végül csak május 9-én nyújtotta be az anyagot észrevételezésre. A 68 módosító pontot tartalmazó, terjedelmes anyagot rövidített véleményezési időszakra nyújtották be, amely csak május 19-ig, hétfőig tart.
Szalai Erika/Felvidék.ma
