Gombaszög ma már nemcsak a felvidéki magyar fiatalok legnagyobb nyári találkozóhelyeként ismert, hanem egyúttal kulturális és történeti szempontból is egyre jelentősebbé válik. A település melletti erdő mélyén húzódó romok visszavezetnek a pálos rend gombaszögi kolostorának történetéhez, amely egykor a lelkiség és a tudás szigete volt.
A monostort, amelynek a templom is része volt, valamikor 1371 előtt alapították
Ekkor említik először az írásos források. Maga a pálos rend valószínűleg korábban is aktív volt a környéken.
A hely történelmi hátterének feltárásában jelentős szerepet játszott Buják Gábor történész, aki levéltári kutatásokkal és régészeti önkéntes munkával is hozzájárult a kolostor múltjának megismeréséhez.
Kutatásai nyomán tudható, hogy a kolostort a 14. század végén alapította a Bebek család, nevezetesen Bebek György, aki másik két rokon családdal közösen – a Pelsőci és a Csetneki ágakkal – egy nemzetségi monostort hozott létre a pálos rend számára. A kolostor sorsa azonban ironikus módon szintén egy Bebek György nevű utód kezébe került, aki a 16. század derekán áttért a református hitre, a rendet feloszlatták, és az épületegyüttest a pálosok elhagyták. Az épületeket ezután katonai erőddé alakították át. A kolostor a Sajó-völgyének természetes védelmére támaszkodva egy erődítményrendszer részévé vált, ám ez lett a veszte is: 1566-ban Schwendi Lázár csapatai elfoglalták és felégették, azóta romokban hevert.
Buják Gábor történész (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A kolostor és környéke későbbi sorsa is tanulságos
A 17. században az Esterházyak vették birtokba a területet, majd bérbe adták Polcz Jánosnak, aki a patak vizére alapozva vasgyárat létesített – részben sajnálatos módon a kolostor köveinek felhasználásával. A 19. század végén a gyár és a terület az Andrássy család birtokába került. Itt még egyszer fellendült a gömöri vasipar, mielőtt a 20. század elején végleg megszűnt volna. Az Andrássyak története 1944-ben zárult le a térségben, amikor a család elhagyta Gombaszöget a háborús események miatt.
Az épület romjait később temetőnek használták. A kövek az évszázadok során eltűntek vagy más építkezések során felhasználásra kerültek. A kolostor épületegyüttese egy körülbelül 2 hektáros területen helyezkedik el, amelynek mintegy egynegyedén feküdt maga a kolostor.
Az alaprajz szerint az egykori építményt templomhajó, szerzetesi lakórészek és egy erődített védőfal alkották.
A történeti kutatások szerint fénykorában a kolostor akár hét pálos szerzetesnek adott otthont, akikhez körülbelül hetven segítő – szolgák, tanítványok, gazdasági dolgozók – kapcsolódtak. A gombaszögi kolostor anyaegyházi szerepet töltött be, három remetekolostor is tartozott hozzá.
Előtérben a 2007-ben, a balogvölgyi rákóczisok által emelt kopjafa (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A romok évszázadokig feledésbe merültek
Mígnem a 2010-es évek közepén újra figyelem irányult rájuk. A feltárásokat, helyreállításokat és a terület újraélesztését Orosz Örs, a Sine Metu társulás elnöke vezeti. A legújabb Interreg pályázatnak köszönhetően megvalósult az oktogonális kápolna lefedése, amely a kolostor egyik kiemelkedő építészeti eleme. Egy korábbi Interreg pályázatból a gombaszögi Andrássy-kúria teljes körű felújítását és egyesületi múzeum létesítését végezték el.
Az építészeti rekonstrukció részeként minden feltárt falszakaszt szeretnének megmagasítani, hogy a kolostor körvonalai a jövő generációk számára is érzékelhetőek legyenek.
A helyreállítás egyik kiemelt eleme az oktogonális kápolna, amelyet csaknem teljes mértékben sikerült visszaépíteni. A rekonstrukció falazással és kortárs acélszerkezetek beépítésével történt, különös tekintettel arra, hogy ebben a helyiségben freskótöredékek is fennmaradtak, amelyeket így meg tudnak őrizni. 2025. július 16-án itt nyílt meg a Smidt 25/50 életmű-kiállítás, ahol Smidt Tamás építész pályája, tervei és egyedi szemlélete került a figyelem középpontjába.
A Smidt 25/50 életmű-kiállítás a kápolnában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A cél nemcsak a múlt feltárása, hanem annak élményszerű és közösségi bemutatása is.
Az első lépések a terület megtisztítására irányultak
Bokros, elhanyagolt részeket tisztítottak meg, majd georadaros vizsgálat segítségével határozták meg a föld alatt rejtőző falmaradványokat. Együttműködve a műemlékvédelem szakembereivel terület mintegy 50%-át tudták eddig feltárni. Az állagmegóvás mellett egyes falszakaszokat fokozatosan magasítottak is.
Az ásatások itt nemcsak egy történelmi monostor feltárásáról szólnak, hanem arról is, hogyan tud a közösség újra kapcsolatba lépni saját gyökereivel. A romok nemcsak kövek, hanem történetek – hangsúlyozta Orosz Örs azon a fórumon, amelyet a Gombaszögi Nyári Tábor keretében rendeztek július 19-én, szombaton a kolostorkápolnában Értékeink a föld alatt és a föld fölött – A gombaszögi feltárások csúcsleletei címmel.
Orosz Örs, a Sine Metu elnöke, értékmentő (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A kolostor valódi feltárása 2017-ben indult el az Sine Metu egyesület kezdeményezésére
Azóta hét ásatási szezonon keresztül több mint 46 ezer önkéntes munkaórát fordítottak a munkálatokra. A feltárások során több jelentős lelet is napvilágra került, köztük egy középkori, több mint ezer darabra tört cserépkályha maradványai, amely a kolostor nagy étkezőjét díszítette. A kályhaszemek közül egy másolatot Éliás Ádám szobrász készített el.
A feltárási helyszínen kialakított látogatóközpont és múzeum mellett egy virtuális rekonstrukció is megtekinthető, amely bemutatja a kolostor eredeti tömegét.
A helyi múzeum, amely szintén a Sine Metu egyesület gondozásában újult meg, 2024-ben elnyerte a Főnix-díjat, Szlovákia legrangosabb műemlékvédelmi elismerését, mint az év műemléke.
Éliás Ádám szobrász oldalról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az értékmentés, a közösségépítés és a kulturális örökség megőrzése nemcsak a tábor, hanem az egész Sine Metu társulás vezérelve.
Orosz Örs szerint a jövő csak akkor lehet szilárd, ha a múlt szimbólumaihoz és értékeihez tudunk igazodni – ideológiáktól függetlenül.
A kolostor maradványai körül évről évre zajlottak a régészeti feltárások
A munkában kezdettől fogva részt vett Balogh Árpád régésztechnikus, aki önkéntesek tucatjait vezette a nyári szezonokban.
„Nagyon szeretném folytatni az ásatásokat. Legnagyobb álmom, hogy egyszer szerzetesi sírra bukkanjunk – ez lenne a legszorosabb kapcsolódás a lelki örökséghez” – mondta.
Balogh Árpád régésztechnikus (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A feltárási munkálatok azonban idén nyáron egyelőre véget értek, így e fontos régészeti szakasz most lezárult.
A kutatók szerint a terület mintegy fele továbbra is feltáratlan, így a jövő lehetőségeit még mindig sok titok övezi.
A feltárt leletek nagy része a közelben álló, gyönyörűen felújított Andrássy-kúriában kapott helyet. Itt állandó kiállítás mutatja be a kolostor múltját.
A gombaszögi feltárások csúcsleletei
A tárlat megálmodója és egyik rendezője Szakálos Éva művészettörténész, aki Buják Gábor történésszel együtt a terepen is dolgozott.
Szakálos Éva művészettörténész (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A kúriában berendezett kiállításon a fő leleteinket állítottuk ki. Kályhacsempék sellőkkel, mitológiai alakokkal, freskótöredékek, sírkőtöredékek, fém könyvcsatok. A legkülönlegesebb egy festett freskózárókő, amely egy áldó kezet ábrázol” – sorolja Szakálos Éva.
A középkori kályhacsempék ikonográfiáját Isó Emese kutatja. Szerinte ezek az elemek nemcsak díszítésre szolgáltak, hanem mély spirituális tartalommal bírtak.
„Egy középkori kályha olyan, mint egy képes idézetgyűjtemény. A gombaszögi csempéken magyar szentek – Szent Imre, Szent László, Szent Borbála – jelennek meg. Ezek valóban párjukat ritkító darabok, valószínűleg egy Besztercebányán működő műhely hatására készültek, sőt, az M. S. mester iskolájához köthető szobrászkéz is közrejátszhatott a mintázatban” – szögezte le.
Isó M. Emese művészettörténész (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A kiállítás nem csupán a kolostor múltját dolgozza fel, hanem bemutatja a gombaszögi térség és az Andrássy család történetét is egészen a 20. század közepéig.
A kúriában tett látogatás során egyetlen séta alatt képet kaphatunk a magyar középkor mindennapjairól, a pálosok életéről, a rombolás nyomairól – leégett tető, leszakadt mennyezet, törött padlótéglák.
A feltárás lezárását egy különleges ünnepséggel koronázzák meg
A jelenlegi felújítási munkák lezárásaként a központi templomhajó is új burkolatot kap. A tervek szerint 2025. október 25-én nagyszabású rendezvény keretében adják át a nagyközönségnek a helyszínt. Ekkor szeretnének tisztelegni mindazok – régészek, kutatók, önkéntesek és szervezők – előtt, akik az elmúlt években a gombaszögi kolostor történetének újrafelfedezésén dolgoztak.
-
- (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A pálosok a magyar történelem és kultúra szerves részét képezik. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, mely a mai napig fontos szerepet játszik a magyar identitásban. Ha nem is testben, de szellemiekben a pálosok visszatértek Gombaszögre.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
