A katolikus egyház november 5-én üli Szent Imre herceg emléknapját. Az Árpád-kori legendák és intelmek című könyv így ír az államalapító király fiáról, a magyar trón várományosáról: „A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint a cédrus a Libanonról, Szent Istvántól, Magyarország első királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve ragyogóan tündökölt.”
István és Gizella királyné gyermekei közül csak két fiúgyermek nevét ismeri az utókor, Ottóét és Imréét. Imre életének töredékeit és üzenetét krónikák és legendák őrzik.
A herceg 1000 és 1007 között született Székesfehérváron. Szülei különös gondot fordítottak nevelésére. 1015-től hét éven át Gellért püspök tanította az akkori tudományok minden ágára, latinra, a vallás és a papi élet rejtelmeire, beavatva őt a kor legmagasabb iskolai fokozataiba. Imre tizenöt éves korától atyja, I. István mellett az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátíthatta el.
A krónikák arról tanúskodnak, hogy apja rábízta a királyi testősrég vezetését, tehát bizonyára egy határozott katonaember volt.
Ismeretlen festő:István király, Gizella királyné, Imre herceg és Gellért püspök, részlet (Fotó: bakonybel-monostor.hu)
Sík Sándor A szent magyarság című könyvében így ír ezzel kapcsolatban: „Pedig Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt. Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvérei egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságából, fiatalos nyerseségéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. A hősi magyar hagyományban nevelte. A másik hagyományt az anyatejjel szívta magába: anyja Gizella, maga is szent életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy császári szent-család él, és szenteli meg az uralkodás német hagyományait.”
István király a fiához írt intelmekben, a kor szokásai szerint királytükröt készített, melyben őszintén, barátian tanítja. Figyelmébe ajánlja, hogy őrizze meg a katolikus hitet, erősítse az egyházi rendet, hozzon igaz ítéletet, minden cselekedetében mutasson türelmet, tanács nélkül semmit se tegyen, az elődök példája mindig legyen szeme előtt, „sűrűn teljesítse az imádkozás kötelmét, s a kegyességet, irgalmasságot s a többi erényt éber gonddal megtartsa”.
Kisfaludi Strobl Zsigmond: Szent Imre-szoborcsoport, Móricz Zsigmond körtér (Fotó: szoborlap.hu)
István király hatalmának csúcsán, 1031-ben egyetlen életben maradt fiát, Imrét kívánta megkoronáztatni Székesfehérvárott, trónját és országában a kereszténység zsenge vetését a jövő számára biztosítva. Valószínűleg erre az alkalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása alatt az a miseruha, amelyet 900 esztendőn keresztül használtak koronázási palástként.
Az írások szerint vadászat közben egy vadkan halálra sebezte a trónörököst, aki 1031. szeptember 2-án belehalt sebeibe. „Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalhatatlanul, nagy sírással…” – szerepel a krónikában.
Szent Imre-iskola, Miskolc, Molnár András alkotása (Fotó: szentimre.com)
Szent László király volt, aki Imre herceget, atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért püspökkel, 1083-ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette, ami abban az időben a szentté avatásnak felelt meg.
Imre herceg, a magyar nemzet fiatal szentje és az első magyar szent család tagja. A magyar ifjak példaképeként és védőszentjeként maradt fenn emléke ezer éven át, melyről Prohászka Ottokár így írt: „Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja.”
Forrás: Wikipédia, bizdramagad.hu
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
