Októberben nemzeti kulturális emlékké nyilvánították a rozsnyói vasútállomás épületét. Az 1973-ban átadott épület ezzel felkerült a 20. századi, háború utáni építészet jelentős emlékeinek listájára – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Juraj Gembický, a Kassai Regionális Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa.
A rozsnyói vasútállomás épületét két év alatt építette fel a kassai vasúti építővállalat. A főépítész neve nem ismert. 1973. március 2-án adták át és avatták fel ünnepélyesen az épületet. A műemlékvédelmi szakemberek szerint rendkívül hiteles emléke az 1960-as és 1970-es években a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban létesült közlekedési objektumok késő modern építészetének és építési módszereinek.
„Főleg a nyitott, üvegezett homlokzat, az áttört mennyezet, a csarnokot díszítő monumentális alkotások, a fa- és kőburkolat, és a galériára vezető széles lépcsősor jellemzi ezt az építészeti stílust. Az épület presztízsét fokozzák a csarnokot díszítő formatervezett elemek, a radiátorvédők, virágtartók, vitrinek”
– mondta Gembický. A várócsarnok meghatározó eleme a Lýdia Čepeková és Milan Čepek művészházaspár betonkerámia domborműve.
Számos hasonló alkotás díszíti az 1970-es években épült kelet-szlovákiai középületeket. A műemlékvédelmi szakemberek szerint az állomás számos értéket rejt a lassan feledésbe merülő brüsszeli stílus építészeti jegyeiből, amely az 1958-as brüsszeli világkiállításon indult útjára a csehszlovák pavilon sikerének köszönhetően.
„A geometriával való játék, az anyagokban rejlő lehetőségek kihasználása, a finom konstrukciók, a műalkotások, valamint a háború utáni lelkesedés jellemzi ezt a korszakot”
– tette hozzá Gembický. A rozsnyói vasútállomás felkerült a 20. századi, háború utáni építészet védett emlékeinek listájára.
Ilyen például a Szlovák Rádió épülete, a pozsonyi krematórium, a Szlovák nemzeti felkelés hídja, a pöstyéni kultúrház, a nyitrai egyetemi komplexum, valamint a szviti, a zólyomi és az érsekújvári vasútállomás.
TASR/Felvidék.ma
