November 25-én minden évben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra is emlékezünk.
A magyar országgyűlés 2012-ben tette hivatalos emléknappá ezt a dátumot, amely szimbolikusan is kapcsolódik a történelem egyik legfájdalmasabb fejezetéhez:
1953. november 25-én tért haza az első túlélő csoport a Gulág poklából.
A második világháború utolsó hónapjaiban és az azt követő években mintegy 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el a Szovjetunióba, sokukat teljesen ártatlanul.
A „málenkij robotnak”, azaz „kis munkának” nevezett kényszermunka gyakran évekre, sőt évtizedekre szakította el az embereket családjuktól és hazájuktól.
A táborok embertelen körülményei, az éhség, a járványok és a kimerítő fizikai munka sokak számára végzetesnek bizonyultak.
Az emléknap célja, hogy a társadalom figyelme ráirányuljon a kommunista diktatúra által elkövetett bűnökre, és méltó módon tisztelegjen azok előtt, akik szenvedtek, akik meghaltak, és akik – csodával határos módon – túlélték a lehetetlent.
Megemlékezéseket tartanak országszerte, köztük Budapesten a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél is, ahol civil szervezetek, állami intézmények és túlélők hozzátartozói közösen hajtanak fejet.
Ma, amikor a történelem élő tanúi már egyre kevesebben vannak, különösen fontos, hogy megőrizzük emléküket.
November 25-e arra emlékeztet: a szabadság törékeny, a diktatúrák kegyetlensége pedig soha többé nem ismétlődhet meg.
Ez a nap a hazatérés reményének és a túlélők méltóságának ünnepe is – azoké, akik visszatértek, és akiknek története ma is figyelmeztetés mindannyiunk számára.
Emlékezés a Szovjetunióba hurcolt áldozatokra – filmválogatás a közmédia csatornáin
Az M5 kulturális csatorna és a Duna World tematikus filmekkel hívja fel a figyelmet az elfeledett tragédiákra, emberi sorsokra és a múlt tanulságaira.
Emberek és egerek (M5, 23:15)
A rövidfilm Krasznai Béla recski fogoly igaz történetét dolgozza fel, amelynek középpontjában egy 30 napos „sötétzárka” ítélet áll. A rab magányosságában barátságot köt egy Morzsa nevű kisegérrel, aki a zárt, rideg börtönben az egyetlen érzelmi kapaszkodóját jelenti. A különös barátság által olyan menedékre lel, amely a fogságban töltött, zord és kegyetlen órákban is emlékezteti arra, miért is jó embernek lenni. A Magyar Média Mecenatúra támogatásával készült, 2015-ös filmben a két főszereplő Krizsik Alfonz és László Gábor.
Sárga pipacsok (Duna World, 22:35)
A kisjátékfilm a sztálini munkatáborok világába kalauzol vissza, a harmincas évek végét felidézve. A történet üzenete, hogy bárki, bármikor a politika áldozatává válhat: mérnök, fizikaprofesszor, vagy átlagos értelmiségi – koholt vádak alapján hurcolják el őket a munkatáborba. Az elnyomás, a hatalommal való visszaélés és a kényszervallomások súlya mind olyan témák, amelyek mélyen beágyazódnak a totalitárius diktatúrák emlékezetébe. A film rendezője Esztergályos Károly, a főbb szerepekben – mások mellett – Blaskó Péter és Mensáros László látható.
mti, Magyar Nemzet, mtva/Felvidék.ma
