Változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket” – hangoztatta Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kedden az erdélyi Tordán a vallásszabadság napja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.
A közép-erdélyi város unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely
Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot.
A történelmi jelentőségű döntés emlékére az Országgyűlés január 13-át 2018-ban a vallásszabadság napjává nyilvánította.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke ünnepi beszédében az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6-13. között hozott törvényeinek sokszínűségét vázolta.
Rámutatott: ezek közül mára csupán a vallásszabadság határozatának szövege és eszméje maradt meg.
„Az egyedüli elv, ami felöltöztethet, az az igazság, ami – Pál apostollal vallom – szabaddá tesz”
– fogalmazott.
Emlékeztetett, hogy az unitárius egyház is erre épült, és ma sem spórolhatja meg ennek „a küldetésízű igazságnak az újrafogalmazását”. Alapvető küldetése a következő lehet: „a hiteles, őszinte, sallang- és salakmentes igazságkeresés, emberszolgálat, egyensúlyra való törekvés, közösségünk és az elmagányosodott hívek számára talpalatnyi szilárd eszmei alap biztosítása egy folyékonnyá vált civilizációban” – mondta a püspök.
Az ünnepi istentiszteleten az unitárius egyház elöljárói – püspöki helynökök és esperesek – foglalták össze az egyház egy-egy alapigazságát a híveknek.
A zsúfolásig megtelt templomban Lőrinczi Levente kissolymosi unitárius lelkész is aláhúzta:
az elődök olyan törvényt hoztak, mely kiállta az idő próbáját.
Azért fohászkodott, hogy az egyház napjainkban is méltó legyen ennek szellemiségéhez.
Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész igehirdetésében Dávid Ferenc unitárius püspök alakját idézte meg, aki új utat választott, melyhez Erdély egy része is csatlakozott. „Célja a tiszta jézusi kereszténység visszaállítása volt” – emlékeztetett.
„Az építkezést” a fejedelem és az erdélyi országgyűlés hagyta jóvá, és az évszázadok során felépült „az épület”, az egyház – mondta. Hangsúlyozta: az építkezést ebben a században is folytatni kell, mégpedig oly módon, hogy a hívek életüket áldásként éljék meg, közösségben teljesítsék ki.
„Ha az alap változatlan, akkor hűek vagyunk Dávid Ferenchez és a vallásszabadság eszméjéhez, és a ránk bízott építő munkához is”
– összegezte.
A tordai istentiszteletet a Keresztúri Népzenetanoda és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjainak műsora tette ünnepélyessé.
A megemlékezést koszorúzás követte a vallásszabadság emlékművénél. Ezt megelőzően Andrási Benedek főjegyző mondott beszédet, melyben az erdélyi hitviták korát idézte fel. Hangsúlyozta: „ezen vitákból nem pusztulás, hanem törvény született”.
A vallásszabadság törvényéről délután Kolozsváron is megemlékeznek.
MTI/Felvidék.ma
