„A Patria Rádió – Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősége a szlovákiai magyar elektronikus sajtó területén vezető helyet tölt be.” – ezt a mondatot találja az az internetező, aki keresőjébe beírja: Pátria Rádió, és megnyitja az első találatot.
Ismert tény, hogy 2009. február másodikától a közszolgálati Szlovák Rádió vezetőségének döntése értelmében a Pátria Rádió már nem közvetíti műsorait középhullámon, a szolgáltatóval január 31-ig volt érvényes szerződése.
Gazdasági és egyéb okokra hivatkozva így a magyar nyelvű adás most már csak ultrarövidhullámú frekvencián hallgatható. Bővült ugyan a műsoridő és jobb a vételi lehetőség is, viszont az adott frekvenciák nem minden, szlovákiai magyarok által lakott területen érhetők el, illetve fedik le az adott régiót. A legnagyobb részben ez a Csallóközt érinti, de a Pátria Rádió műsorait rádiókészülékkel nem lehet hallgatni Pozsony, Somorja, Szenc és Galánta környékén sem, legfeljebb interneten keresztül.
A Pátria Rádió körüli gondokkal sajnos már 2006 óta szinte folyamatosan kénytelenek vagyunk foglalkozni. A rádió sugárzásában azóta többször történt változás, és mindegyikről elmondható, hogy nem oldotta meg, hanem inkább elmélyítette a kisebbségi rádióadás gondjait. – nyilatkozta munkatársunknak Biró Ágnes, az MKP kulturát felügyelő alelnöke. Szerdán, február 4-én pedig sajtótájékoztatóján két személyt is megnevezett, akiknek távoznia kellene posztjáról a kialakult helyzet miatt: Miroslava Zemková, a Szlovák Rádió vezérigazgatója és Both Enikő, a Pátria Rádió főszerkesztője.
Hogy mit hoz a jövő, azt sajnos nem lehet tudni, a múltat és a jelent ismerjük, tekintsük át, milyen volt a magyar nyelvű rádióadás Csehszlovákiában/Szlovákiában a múltban.
Közép-Európában a húszas évek derekán kezdődött a rendszeres rádiózás. A Szlovák Rádió 1928. december 16-án közvetített először magyarul, Kassáról. Igaz, ekkor még rendszertelenül, csak a következő évben lett rendszeres adás, Pozsonyból. A műsor nagyobb részét híradások és közérdekű információk töltötték meg, tág teret kapott az irodalom, a művelődés, és a folklór. Viaszhengereken történt a hangrögzítés, sok volt a helyszíni közvetítés. A mágneses hangrögzítés csak 1930-tól kezdődött. A magyar műsorokat jobbára magyarországi emigránsok szerkesztették. A harmincas évektől kezdve heti egy órában foglalkoztak a magyar kultúrával. A magyar részleg vezetője: Sebestyén József. 1934-ben a heti egy óra négy órára változott. Márciusban megindult az Iskolarádió magyar nyelvű műsora is. A Magyar Adás kibővítését a Masaryk Akadémia kezdeményezte. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25-30 percet Kassáról közvetítették. A pozsonyi magyar osztályt Tilkovszky Béla, Ungvári Ferenc, a kassai osztályt Juhász Árpád vezette.
Az 1939. március 14-én megalakult Szlovák Köztársaságban mintegy 65 000-70 000 magyar élt. Számukra a Szlovák Rádió hetente két alkalommal kb. 1 órányi műsort sugárzott. Az első időszakban Ungvári Ferenc szerkesztette a magyar adást. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak. De gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői. A pozsonyi rádió 1944-ig sugárzott magyar nyelvű adást. A háború alatt egy német nyelvű rádió, a Prinz Eugen is közvetített Pozsonyból magyar nyelvű összeállításokat.
A II. világháború után 1949. januárjában kezdte meg Pozsonyból a magyar nyelvű műsoraik sugárzását a Szlovák Rádió. Első felelős szerkesztője Monoszlóy Dezső volt. A kezdeti időszakban az adás naponta két alkalommal összesen 40-60 perces műsort sugárzott. Rendszeresen felolvasták a hírek mellett az Új Szó cikkeit. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal reggel és délben – összesen 40-60 perces műsort sugárzott. Fokozatosan bővült mind a munkatársak létszáma, mind a műsoridő. A riportműsorok elsősorban a mezőgazdaság kérdéseivel, a Csemadok kulturális tevékenységével és a fiatalok életével foglalkoztak. A Magyar Adás a szlovákiai magyar amatőr kulturális mozgalomról is rendszeresen hírt adott, s a különböző országos Csemadok-rendezvényekről részletes összefoglalókat közvetített.
A Magyar Adást 1960-ig irányító Nagy Jenőt dr. Krivosik István váltotta fel. 1963-ig már jelentősen bővült a műsoridő. Hétköznap 3 és fél órát, szombaton és vasárnap hat órát sugárzott magyar nyelven. Rendszeressé váltak a színházi közvetítések.
1963-tól új főszerkesztője lett az adásnak Juraj Molnár személyében. Sajátos színfoltja az ún. esztrádműsor lett, amelyben tréfás jelenetek, magyar nóták, és operettdallamok hangoztak el.
A Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió „illegalitásba” vonult, s Gabonaváros néven ismeretlen helyszínekről magyar nyelven is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. A hetvenes évek legelején az önként vagy kényszerűségből távozott szerkesztők helyére új és fiatal munkatársak kerültek a szerkesztőségbe. A kommunista párt arra törekedett, hogy megnyerje magának a felnövekvő nemzedékeket, ezért próbált hatni a fiatalokra, és ehhez eszközként használta fel a rádiót, és a tv-t is. A Magyar Adásban bővült az iskolásoknak szóló műsorok terjedelme.
A 80-as évektől kezdve a szerkesztők nagyobb teret kaptak. Az adás reggel 6 órakor, (később 7 kor) kezdődött. Bizonyos napokon az iskolák műsora 10.00-kor a Pionírhíradó . Déli műsorblokk: zenei összeállítás. Majd 15.00-kor, vagy 16.00-kor következett a Napi Krónika. A hétvégi műsorokat a Magyar Adás folyamatosan közvetítette szombat reggel 8.00 tól egészen délután 6-ig, míg vasárnap reggel 8-tól este fél 5-ig. Ekkor kerültek adásba az irodalmi műsorok. pl.: Fáklya, Fiatalok stúdiója, Rádióegyetem…stb.
Az 1989-es események a Magyar Adás életében is jelentős változásokat hoztak. 1989-ben Protics János lett a főszerkesztő. Módosította a műsorok hangvételét. Hétfőtől csütörtökig jobbára hírműsorok, és zenei összeállítások kerültek az éterbe. Bővült a pénteki adás: 6 és fél órára, és a hétvégi adás 10 órára. A hétköznapi műsorok továbbra is két blokkra bontva, reggel és délután kerültek adásba.
A Magyar Adás kezdettől fogva a Szlovák Rádió szerves részeként tevékenykedett, gazdasági vonatkozású ügyeit (bérek, szolgálati utak, munkahelyi étkeztetés, a közvetítéssel és a műsorszórással járó kiadások stb.), az intézmény gazdasági részlege bonyolította le. Ennek ellenére viszonylagos autonómiát élvezett, sőt, a rendszerváltozás után a magyar szerkesztőség már saját műszaki személyzetet is kapott. Az 1989-es novemberi események a Magyar Adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement.
1992-től Papp Sándor volt a Magyar Adás főszerkesztője, 1992 augusztusában kezdve megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a Magyar Adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig elő műsort közvetített Délutáni Magazin címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok..stb. kerültek adásba. Az adás 40 és fél órásra bővült (heti műsorrend).
Néhány hónappal később indult útjára a Pavilon című hétköznapi élő publicisztikai műsor, valamint az eleinte szombat délután, majd később szombat délelőtt közvetített élő műsor, amely a Hétről hétre megnevezést kapta. Ezek a változások határozottan dinamikusabbá tették a Magyar Adást. Néhány új „szolgáltató” rovat (például a Rádióbörze, a Kívánságműsor és a Játék) lehetőséget adott a hallgatóknak, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak a műsorba. A változásokkal egyidejűleg a korábbi 37 és fél óráról 45 órára bővült a Magyar Adás heti műsorideje. Jelenleg hétköznap 5-5 órát (13-tól 18 óráig), szombaton és vasárnap pedig 10-10 órát (8-tól 18 óráig), tehát hetente összesen 45 órát közvetít magyar nyelven a Szlovák Rádió. 1998 júniusától a Magyar Adás heti fél órában a magyarul beszélő romáknak is sugároz műsort.
A magyar főszerkesztőséget 2006 júniusáig Papp Sándor vezette. A Szlovák Rádió vezérigazgatója, Miloslava Zemková által kiírt pályázatot Nagy Ildikó nyerte meg és augusztus 1-jén ő került a szerkesztőség élére. Az intézményben végrehajtott szerkezeti átalakítás következtében 2006 szeptemberében megszűntek a főszerkesztőségek és a főszerkesztői státusok. A Szlovák Rádiót alkotó 5 adó — Slovensko, Regina, Devín, FM, Patria — élére igazgatókat neveztek ki. A Patria Rádióba de facto is betagozódott a de iure eddig is hozzá tartozó kassai székhelyű nemzetiségi és etnikai adás szerkesztősége. Ez a részleg korábban a kassai Regina hullámhosszán és struktúrájában sugározta műsorait, túlnyomórészt ukrán és ruszin nyelven, illetve német, cseh, lengyel és roma magazinjait ritkábban, két-három hetente.
Nagy Ildikót 2008. január végén menesztették az igazgatói posztról, helyére Both Enikő került, akinek nevéhez újabb változások kötődnek.
Felvidék Ma, ncs
