A szlovákok országuk lappangó magyarosításától tartanak címmel prágai keltezésű elemzésben foglalkozott a szlovák-magyar viszonnyal szombaton a Die Welt. A német konzervatív napilap tudósítója, Hans-Jörg Schmidt cikkének bevezetőjében arról írt: a két ország közötti, tartós konfliktusokkal terhelt viszony borúlátó megfigyelői megjósolták, hogy alig lép majd hivatalba az új magyar vezetés, máris újabb viszály támad a kétoldalú kapcsolatokban. Az újság szerint ezt bizonyította az új magyar parlament alakuló ülése, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz – legalábbis a német lap ezt így állítja – olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amely magyar állampolgárságot kínál az ország határain kívül élő magyaroknak.
Mindez arra hivatott, hogy erősítse a magyarok összetartozásának érzését – írta a tudósító, utalva arra, hogy magyarok élnek Szerbiában, Horvátországban, Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában, ahol a lakosság 10 százalékát teszik ki. Budapest szerint ezt az összetartozási érzést mindenekelőtt azért kell erősíteni, mert az idei esztendőben van a trianoni szerződés 90. évfordulója. Magyarország annak következtében területének kétharmadát, lakosságának pedig egyharmadát vesztette el, és a magyarok számára az máig történelmi „szégyenszerződésnek” számít.
A tudósító emlékeztetett arra, hogy Szlovákia hagyományosan dühödten reagál, ha Budapest „aggódni” kezd a magyar kisebbség miatt. Most éppen Szlovákia tervezett „orbanizálásáról” beszélnek. Robert Fico miniszterelnök pedig ” nagyon kemény választ” jelentett be, a többi között azt hangoztatva, hogy a törvénytervezet nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára.
A lap emlékeztetett arra is, hogy felsorakozott Fico mögött az a szlovák polgári ellenzék is, amely egyébként késhegyig menő harcot vív a kormányfő ellen. A tudósító szerint mindez azokkal a tapasztalatokkal függ össze, amelyeket Szlovákia a korábbi Orbán-kormány ideje alatt szerzett. Abban az időben – kilenc évvel ezelőtt – Orbán egyebek között követelte a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését – írta a tudósító, utalva arra, hogy 1945 után az akkori Csehszlovákiában élő magyarokat – csakúgy mint a szudétanémeteket – ellenségként bélyegeztek meg és javaikat elkobozták. Az a tény, hogy Szlovákia mind a mai napig kitart a dekrétumok mellett, a magyarok vonatkozásában azért is különös, mert annak idején mindkét ország Hitler vazallusa volt – írta a Die Welt.
Az újság utalt arra, hogy Orbán akkoriban nemcsak Szlovákia, hanem Csehország részéről is heves ellenállásba ütközött. A cseh sajtó ma Fico oldalán áll, noha a szlovák miniszterelnök egyáltalán nem élvezi a prágai újságok rokonszenvét. A cseh és a szlovák kommentátorok – mint a Die Welt írta – egyetértenek abban: Orbán azért keresi a viszályt a szomszédokkal, mert nem tudja, hogy miként oldja meg tulajdonképpeni problémáját, a gyengélkedő gazdaság újraélesztését.
A cikkíró ennek kapcsán a Hospodárske noviny cseh és a Sme szlovák napilapokat idézte, amelyek szerint Orbán tudatosan számításba vette azt is, hogy törvénytervezetével a választások előtt álló Szlovákiában a nacionalista erők pótlólagos lendületet kapnak. Ezekre az emberekre egyfajta súrlódási felületként van szüksége arra az esetre, ha belpolitikai téren valami félrecsúszik – vélekedett a Die Welt által idézett két újság.
MTI
