Meghitt, családias hangulatban és létszámban ünnepelte létrejöttének 20. évfordulóját a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás. Az ünnepi közgyűlésen elsősorban az eltelt húsz esztendőt elevenítették fel a társulás egykori letéteményesei, így Boros Zoltán (betegség miatt levelet küldött), B. Kovács István és Csúsz László, de szó esett a folytatásról, az elengedhetetlen megújulásról is.
A társulás ugyanis az idők során elöregedett, annak mozgatói megfáradtak, s bizony nem kevés szó esett a közönyről és a közömbösségről, amely egyre inkább úrrá lesz a szlovákiai, így a gömöri magyarokon is.
A hétfői találkozón a sok-sok panasz mellett azért örömre is volt ok bőven, hiszen a közgyűlés elején kedves karácsonyi műsorral köszöntötték a résztvevőket a Daxner utcai Óvoda gyerkőcei, s átadásra került az Első könyvem – babanapló egy példánya is. Ez utóbbiról, valamint a Gólyahír programról Gál Sándor, a Társulás alelnöke szólt részletesen, aki hangsúlyozta, a megmaradásunk záloga a gyerekvállalásban van, bár mint Csúsz László, a Társulás elnöke hozzátette, a régióban nem beszélhetünk demográfiai válságról, az elmúlt években nagyjából 300-330 közötti kiselsős vehette át a Rákóczi Szövetség beiratkozási támogatását.
Soha ekkora támogatást nem kaptak még a határon túli magyarok, mint most. A magyar kormány nemzetpolitikájának köszönhetően amíg pár éve még évi 9 milliárd forint jutott a nemzetpolitikára, ez az összeg az idén elérte a 100 milliárdot – hangsúlyozta Pósa Homoly Erzsébet, a társulás elnökségi tagja, a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodájának a munkatársa, aki felvállalta az ünnepi közgyűlés megszervezését.
A Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás a legvadabb mečiari időszakban jött létre, amikor az alapítványok egy törvényi szabályozás miatt megszűntek, így az akkor a Felvidéken működő célalapok kénytelenek voltak átalakulni polgári társulásokká. 1997. szeptember 2-án így jött létre a Rimaszombat és Vidéke is, amelyet a Szlovák Belügyminisztériumban jegyeztek be, annak első elnöke Boros Zoltán lett, de már akkor fontos szerepet vállalt a működésben B. Kovács István, Csúsz László, ahogy Hacsi Attila, Bán Zoltán, Komlósy Zsolt és Kovács László is.
A társulás fénykora B. Kovács István nevéhez fűződik, aki szenvedélyes felszólalásában sorolta az eredményeket, így a Petőfi szobor felállítását, a zsípi Izsó Miklós emléktáblát, a nemesradnóti Radnóti szobor-, a rimaszécsi Radnóti emléktábla-, a rimaszombati A. Tóth Sándor- és a Bartók-Pásztory emléktábla leleplezését, a Múzsák Háza átadását, de a 2006-ban Rimaszombatban megrendezett Protestáns Szabadegyetem megszervezését is, amelyen mintegy 200 jeles magyar értelmiségi vett részt szerte a világból.
De a kulturális aktivitás mellett kivették a részüket az oktatási támogatások elosztásából, ahogy segítettek az árvízkárosultaknak is. B. Kovács nem felejtette el hozzátenni azt sem, hogy bár egy időben több mint 20 tagja volt a társulás vezetésének, a munka dandárját mindig egy-két ember végezte. Egyik utolsó nagy terve B. Kovácsnak a rimaszombatiak emlékparkjának létrehozása volt, ez jelenleg a város képviselő-testületének és vezetésének a kezében van. Ha a város átvállalja, akkor lesz emlékpark, ha nem, akkor nem.
Tizenhét év után B. Kovács lemondott az elnöki posztról, akit Csúsz László követett, s várja, hogy jöjjenek a fiatalok, akik átveszik tőle a stafétabotot. Csúsz szólt a Rimaszombat és Vidéke egyik legfontosabb feladatáról, a beiratkozási programról, amelyet az idén már tizennegyedik alkalommal valósítottak meg. Az ösztöndíjak átadásának három iskola adott otthont, Rimaszombat mellett Bátka és Feled vállalta ezt a feladatot. Ma Feled szerepét Várgede és Almágy vette át.
Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos alelnöke a magyar kormány óvodafejlesztési programjáról szólt, hisz 21,5 milliárd forintból 217 intézmény újul meg, s új óvodaépület kerül felépítésre Felvidék számos településén (a komáromi új óvoda alapkőletételére vasárnap került sor), így Rimaszombatban és Tornalján is. Az SZMPSZ 1998 és 2000 között stratégiai szövetségese volt a Rákóczi Szövetségnek, de azóta is rendkívül szoros az együttműködés a két szervezet között. Ádám Zitától megtudtuk azt is, hogy az EMMI jóvoltából Magyar sarkak címmel a Felvidéken mind a 342 óvoda egy 560 € értékű ajándékcsomagot kap a közeljövőben.
Az ünnepi közgyűlés egyik utolsó felszólalójaként Bán Zoltán városi képviselő, a Rimaszombati Református Egyházközség főgondnoka hangsúlyozta, hogy hiába van a kezünkben a kulcs, s hiába van anyagi támogatás is, ha a közöny megöli az elképzeléseinket. A közönyt legyőzni, ez a mi munkánk, nem is kevés – talán ez lehetne a legfontosabb üzenete a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás ünnepi közgyűlésének, amely szeretetvendégséggel és a Sorsvirág együttes ünnepi műsorával zárult.
Az ünnepi közgyűlés a Rákóczi Szövetség támogatásával valósult meg.