A Magyar Református Egyházak közös képviseleti testülete, a Generális Konvent fennállása óta először tanácskozott a határon túl.
A 130 küldöttel a Kárpát-medencei reformátusság Komáromban tanácskozó testülete a közös költségvetés mellett elfogadta a trianoni békeszerződésről szóló nyilatkozatot is. Az ülésen felszólalt a Szlovákiai Református Egyház szlovák nyelvű püspökhelyettese is. A Szlovákiai Református Egyház elnökségének a meghívására tartotta ülését Komáromban a Generális Konvent. Erről még április elején a Borsod megyei Mályiban döntöttek. A Kárpát-medencei reformátusság legfőbb tanácskozó szerve így a fennállása óta – Budapest, Debrecen, Sárospatak és Pápa után – első alkalommal ülésezett határon túli helyszínen.
A Generális Konvent ülésére a Selye János Egyetem konferencia központjában került sor. Fazekas László püspök nyitó áhítatában, amelyet az ApCsel 2, 42-47 alapján tartott, azt mondta: nem lehetett alkalmasabb időt és helyet találni a Generális Konvent idei első ülésére, mint ebben a kettészakított városban, Komáromban. A püspök azt is mondta: át kell élni ezt a mostani Istentől való közösséget. Kiemelte azt is, hogy most már olyan időket élünk, amikor szabad szabadon gondolkodni, szabad közösségben lenni egymással.
Az áhítat után a Generális Konvent tagjait köszöntötte Bastrnák Tibor Komárom polgármestere és Stoffa Veronika a Selye János Egyetem rektorhelyettese is. A Kárpát-medencei reformátusság legfőbb tanácskozó ülésén első alkalommal vettek részt – a hét magyar református egyházmegye esperesei és gondnokai – mellett a két szlovák református egyházmegye képviselői is. Meghívásukra Fazekas László püspök javaslatára került sor, akik az alkalmon való részvételükkel kifejezték, hogy bár szlovákokként, de ők is a reformátusok közösségéhez tartoznak. Marián Hamari püspök-helyettes üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a Generális Konvent azt követően ülésezik, hogy a magyar és a szlovák parlament is meghozta a maga kettős állampolgárságról szóló határozatát. „Megtiszteltetés volt számunkra részt venni ezen az ülésen. Nekünk. keresztyének a mennyben van az országunk és a polgárságunk is – és ez az, ami – még ha a múlt meg is oszt minket a jelen feszültsége mellett – összeköt bennünket Krisztusban“ .
Géresi Róbert a Szlovákiai Református Egyház püspök-helyettese a küldötteknek bemutatta a szlovákiai református egyház kilencvenéves történetét. Elmondta, hogy a legutóbbi, 2001-es népszámláláskor 109 735-en vallották magukat reformátusnak. Ez 25 ezerrel volt több, mint tíz évvel korábban, 1991-ben, amikor csak 82 545-ös lélekszámú reformátusságról lehetett beszélni. A 109 ezer reformátusnak, amelynek csak a fele fizeti az egyházfenntartói járulékot, 240 lelkipásztora van.
Az egységes Magyar Református Egyház első évének eredményéről Tarr Zoltán zsinati tanácsos számolt be, kiemelve a közös lelkészképesítés irányába tett lépéseket, valamint az egységes liturgia felé vezető első javaslattervezetet. A református egyházak együttműködése a missziói területeken is testet öltött, példaként említette meg a Szeretethíd önkéntes napot. Beszélt arról is, hogy a református egyházak új világközössége június végén az Egyesült Államokban, Grand Rapidsban alakul meg.
A Generális Konvent elfogadta az első közös költségvetést, amelyek jelentős részét a Magyarországi Református Egyház vállalt magára, de a bevételi forrásokat kizárólag csak határon túli programok megvalósítására lehet fordítani. Az egyháztestek mellett két Kárpát-medencei alap, a lelkészsegélyezési és a közoktatási további tízmillió forinttal járul hozzá a költségvetéshez, amelynek végösszege ötvenegymillió-hétszázezer forint.
Annak ellenére, hogy a Szlovákiai Református Egyház tavaly nem írta alá a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozási szándékát, mégis kiveszi részét a közös tehervállalásból. Fazekas László püspök ezzel kapcsolatban elmondta: „A református egyház zsinata ennek ellenére elfogadta az erről szó határozatát. Nagyon sok terv van előttünk, de ha azok megvalósulnak, akkor annak gyümölcséből a mi egyházunk is részesül“.
A Generális Konvent elfogadta a Trianonról megemlékező nyilatkozatot, amelynek kezdő mondata így hangzik: „A hit erejével elhordozni, de nem elfelejteni – a magyarság számára ez a feladat adatott a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján.”
Reformata
