Pozsonyban február 28-án a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Nyitrai Kerületi Önkormányzat, a Komáromi Duna Menti Múzeum, a Budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Komáromi Klapka György Múzeum közös szervezésében nyílt emlékkiállítás Selye János életéről, munkásságáról, szellemi örökségéről.
A megnyitó közönségét Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatónője köszöntötte, majd Szabó Katalin, a Budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kurátora elemezte, miért tartották fontosnak a kiállítás létrejöttét, méltatta Selye János munkásságát, érdemeit.
Selye Jánost a világ úgy ismeri, mint a stresszelmélet, egy merőben új ismeret megalkotóját. A 20. századi orvostudomány markáns alakja volt, akinek a kutatásban, a kísérleti patológiában elévülhetetlen érdemei vannak. Ő dolgozta ki elsőként 1936-ban a stresszelméletet, amely szerint az élőlény az őt ért fenyegetésekre általános vészreakcióval reagál, mozgósítja tartalékait és hormonális erőforrásait.
Szabó Katalin külön kihangsúlyozta, hogy a kiállítás anyagát nemcsak az orvosszakma és az orvostudomány iránt érdeklődőknek szánják, hanem a nagyközönségnek, minden érdeklődőnek, mert Selye élete, munkastílusa, életvitele tanulságul szolgálhat másoknak is, munkásságának eredményei, orvostudományi felfedezései pedig, ha jobban megismerjük azokat, szertefoszlathatják a kételkedéseket. Mert ilyenekkel is lehetett találkozni, amikor egyesek megkérdőjelezték, hogy Selye elméletének helye van-e az orvostudományban.
Csütörtöky József, a Komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója elmondta, hogy a kiállítást Selye János születésének 110. évfordulója alkalmából szervezték. Az anyagot először Komáromban mutatták be tavaly, onnan érkezett most Pozsonyba, majd innen Dél-Komáromba viszik tovább. A kiállítás alapját a Budapesti Orvostörténeti Múzeum dokumentumai és tárgyai képezik, nagyban kiegészítve a Komáromi Duna Menti Múzeum Selyével kapcsolatos anyagaival, a Selyével összefüggő kiadványokkal.
A tárlat tizenegy tematikus részre oszlik. A tudósprofesszor gyermekkorától kezdődően végigkövethetjük egész életét és munkásságát Bécstől, Komáromon át egészen Montrealig. A fényképek bemutatják családját, iskoláját, tanárait, majd egyetemeit, későbbi munkahelyeit, kollégáit, otthonát, Komárom azon épületeit, amelyek az orvosprofesszorhoz kapcsolódnak. Láthatjuk több műszerét, bonckéseit, segédeszközeit, nagyítószemüvegét, de a tárlókban helyet kaptak könyvei, munkáinak idegen nyelvű fordításai, és külön érdekesség egyik könyvének példánya, amelyet gyönyörű kézírással a komáromi múzeum látogatóinak dedikált.
Csütörtöky József számos kedves, valós történettel hozta közelebb a kiállítás megnyitójának közönségéhez Selye János személyét. Bár Selye Bécsben született 1907-ben, de gyerekkorától Komáromban élt, ahol édesapja elismert orvos volt. János iskolásként és a bencés gimnázium diákjaként egyáltalán nem volt eminens tanuló, sőt kifejezetten gyenge, nyelvtudása azonban bámulatos volt, már gyerekkorában hat nyelvet bírt tökéletesen. És már akkor lelkesen kísérletezett, házuk pincéjében kutyákat vizsgálgatott, de azok persze, jókora zajt csaptak. Erre fel édesapja kollégája, az ugyancsak híres komáromi orvos dr.
Polóny Béla azt javasolta neki, hogy próbálkozzon inkább patkányokkal. A fiú megfogadta a tanácsát, és végül is egész életében a fehér patkányok voltak a kísérleti alanyai. Ennek alapján hangoztatta, hogy őt a patkányok tették híressé. Első stresszélménye is Komáromban érte. Már egészen korán kedvenc időtöltése a lovaglás volt, ami élete végéig meg is maradt, és édesapja egy pónit ajándékozott neki. Egyszer az udvaron lovagolva leesett a póniról és eltörött a könyöke. Apja azonnal ellátta a törött könyöket, és bár orvosként tudta, hogy a gyereknek rettenetes fájdalmai vannak, azonnal visszaültette a nyeregbe, tudván, ha ezt nem teszi meg, fia soha többé nem ül lóra. Selye szerint ez az élménye szembesítette őt először a stresszel és annak hatásával.
Az érettségi után a Prágai Orvosi Egyetemre került, ahol egyszerre megtalálta a helyét, kitűnt érdeklődésével, szorgalmával, innen került párizsi, római kitérő után a Montreali Egyetem Kísérleti Orvostudományi és Sebészeti Intézetébe, amelynek később professzora és igazgatója lett. Ott minden lehetőséget megkapott kutatásaihoz, amelynek középpontjában a belső elválasztási mirigyek, a hormonok álltak, illetve azok hatása az emberi szervezet működésére.
Az 1970-es években többször ellátogatott Magyarországra és Szlovákiába, a pozsonyi Komensky Egyetemre is. Előadásait mindenhol nagy érdeklődés kísérte, kutatási eredményeit sikerrel alkalmazták. A világban 18 egyetem avatta díszdoktorává, 43 tudományos társaság tiszteletbeli tagja volt, számos kitüntetés, többek között Kanada legmagasabb elismerésének tulajdonosa.
Az ő példája szolgál arra, hogy kis közösségből, a világ bármely pontjáról ki lehet emelkedni, el lehet jutni a csúcsig, ha valaki kitartó, céltudatos és szorgalmas. Ő a tudományra tette fel az életét, mindennapjait a munkájának rendelte alá, reggel négykor kelt, hétköznap, ünnepnap egyaránt dolgozott, pontos, szigorú, rendszerető volt. Vallotta: A boldogság és a siker kulcsa minden életpályán az őszinte, kiegyensúlyozott és megértő magatartás önmagunkkal és másokkal szemben.
Komárom mintaszerűen őrzi Selye János emlékét, nevét viseli az egyetem, a gimnázium, lakóházuk falán pedig emléktáblát helyeztek el. A kiállítás anyaga, amelyet további helyekre is elvisznek majd a Felvidéken, ugyancsak bizonyítja, hogy a híres tudós érdemeit becsüli az utókor. Már az 1980-as években felvetődött, hogy a múzeumban Selye-emlékszobát hoznak létre, de akkor ez helyszűke miatt meghiúsult. Abban az időben járt Selye özvegye a kanadai televízió stábjával Komáromban, akik a tudósprofesszor életéről készítettek filmet, így gyermekkorának helyszínén ugyancsak forgattak. Közben gyűlt a vele kapcsolatos anyag a múzeumban is, hiszen idekerültek Polóny doktor és Selye levelezésének darabjai is. Mára tehát, mint a kiállítás is igazolja, egységes egésszé álltak össze Selye életének tükörcserepei.
A kiállítás Pozsonyban 2018. április 16-ig tekinthető meg.