A veterán autósok nagy örömére február 28-án, a Pozsonyi Közlekedési Múzeumban (Sánc út 1.) megnyílt a Galamb József, Henry Ford és a Ford T-modell című kiállítás, mely a Makói József Attila Múzeumból érkezett a Felvidékre.
A kiállításon, melyet a Pozsonyi Magyar Intézet szervezett, a veterán autók szerelmesei egy igazi szenzációval találkozhatnak, mégpedig egy üzemképes eredeti Ford T-modellel. A gépkocsigyártás hőskorából származó jármű, amely a XX. század elején Henry Ford autógyáros legismertebb autója volt, számunkra azért is kedves darab, mivel tervezője egy magyar tudós, mégpedig a makói Galamb József mérnök és társa, Farkas Jenő volt. A kiállítást megnyitó Ernest Huska, a pozsonyi Közlekedési Múzeum igazgatója örömét kifejezve köszönte meg a Pozsonyi Magyar Intézetnek és a makói múzeumnak ezt a becses kiállítási tárgyat.
Elmondta, múzeuma komoly szakmai kapcsolatokat ápol a szlovákiai „oldtimers” klubokkal, akik előre jelezték a ritka becses darab iránti érdeklődésüket. A nagy érdeklődésre való tekintettel a gépkocsit a helyszínen május 5-ig, a múzeumok éjszakájának pozsonyi programjáig tekinthetik meg a muzeális korú járművek szerelmesei. Az autógyártás hőskorszakából származó gépkocsit és a világhírre méltán szert tevő magyar alkotójának életpályáját Halmágyi Pál történész, a Makói József Attila Múzeum egykori igazgatója mutatta be a megnyitóra összegyűlt közönségnek.
Galamb József friss diplomásként 1903-ban a Magyar Automobil Részvénytársaság aradi (MARTA) gyárának ösztöndíjával németországi tanulmányútra ment, onnan a Saint Louis-i autó-világkiállítás megtekintésére, ahol elhatározta, hogy Amerikában marad. 1905. december 11-én belépett a detroiti Ford céghez. Ebben az időben találkozott Henry Forddal is, aki hamar felfigyelt a tehetséges magyar tervezőre, és tágabb tered adott tehetsége kibontakoztatására. Galamb élt is a lehetőséggel. A szintén magyar Farkas Jenővel megalkották a Ford T-modell tervét. 1913-ban Galamb József vezetésével tért át a gyár a futószalagos gyártásra, s a T-modell ezzel a technikával a világ első népautója lehetett.
Az autót 1908-tól 1927-ig gyártották az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában és Argentínában. Több mint 15 millió darab készült belőle. Mindez a szocializmus ideje alatt tabutémának számított Makón, hiszen Galamb József munkássága a „rothadó kapitalizmus” emblematikus képviselőjévé vált. Csak a rendszerváltás után foglalkozhattak munkásságával és állíthattak neki szobrot szülővárosában.
A gépkocsi tulajdonosa Szilágyi László, a Maros-parti Veterán Autós-Motoros Közhasznú Sportegyesület elnöke, aki ismertette egyesületük makói tevékenységét és örömmel invitálta a felvidéki magyar és szlovák veterán autós klubok tagjait a hagyományos makói pünkösdi Maros-parti veterán autós randevúra, illetve az ennek keretében sorra kerülő Ford-modell nemzetközi veteránjármű-találkozóra.