40
Az MR1-Kossuth Rádió hétfői Ütköző című műsorának egyik témája a szlovák parlament által elutasított görög kölcsön volt. Nánási Anikó műsorvezető vendégei Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa, Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár és Rajkovics Péter, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság egyik alapító tagja voltak. Az alábbiakban egy összefoglalót közlünk a beszélgetésről.
Az MR1-Kossuth Rádió hétfői Ütköző című műsorának egyik témája a szlovák parlament által elutasított görög kölcsön volt. Nánási Anikó műsorvezető vendégei Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa, Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár és Rajkovics Péter, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság egyik alapító tagja voltak. Az alábbiakban egy összefoglalót közlünk a beszélgetésről.
Az adásban először egy bejátszás hangzott el, amelyben Rajkovics Péter, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alapító tagja értékelte a múlt heti döntést.
Elmondta, hogy a Görögországnak meg nem szavazott kölcsön egyértelműen politikai döntés következménye. Szlovákiában ugyanis nem jellemző, hogy gazdaságilag közelítenék meg a kérdést. A politikusok a szavazóikat akarják kiszolgálni, s úgy vélekednek, nem szabad kölcsönt adni Görögországnak.
A szlovák média még a tavasszal sokat cikkezett arról, hogy míg az első Dzurinda-kormány alatt az ország komoly megszorítások révén eljutott az Euro-atlanti csatlakozáshoz és sikerült a gazdaságot egy teljesen más vágányra átvezetni, addig a görögök magasabb nyugdíjakkal, magasabb szociális juttatásokkal és fizetésekkel éltek, s nem kellett megszenvedniük semmit.
Szakmai szempontból megközelítve a kérdést elmondható, hogy nem helyes a döntés, s ebben sok más szlovák közgazdász is egyetért, egyértelműen szakmai döntésről van szó. A szlovák gazdaságot nem vinné csődbe ez a kölcsön, bár néhányan úgy vélik, hogy amennyiben valamilyen retorzió következményében Szlovákia nem fog megkapni valamilyen támogatást, ezek mértéke nem fogja elérni azt a 816 millió eurós összeget, amelyet most ki kellett volna fizetni.
Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa erre reagálva megjegyezte, hogy Szlovákiának felelősségteljesebben kellett volna kezelnie a kérdést, mert nem arról van szó, hogy csak a görögöknek kell segíteni, hanem az eurózóna maga is veszélybe került. A kölcsön felhasználását pedig a Valutaalap figyeli, így nem kell attól tartani, hogy a források nem hatékonyan kerülnek felhasználásra. A folyamatnak ugyanakkor komoly problémát nem okoz, hogy a szlovák parlament nem szavazta meg a kölcsönt, de az üzenete a döntésnek jóval mélyrehatóbb, s ez jelenti az igazi problémát. A szakértő még azt is megjegyezte, Szlovákia számára a későbbiekben még visszaüthet a mostani határozat, hiszen nincs olyan helyzetben, hogy ne szorulna rá mások segítségére.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár ugyanakkor elmondta, Szlovákia az eurózóna legszegényebb országa, s az új kormány engedett a választók akaratának, s a parlamentben nem szavazták meg a Fico-kormány által megígért kölcsönt. Az is persze megjegyzendő, hogy a kölcsönre azért is szükség van, hogy a nyugat-európai bankok ne járjanak rosszul, s ez is egy ellenérv volt, amit Szlovákiában is felhasználtak.
A közgazdász továbbá megjegyezte, érti a szlovák döntés lélektanát, hiszen a kormány most kicsit önállóban akar cselekedni, míg az előző vezetés mindenáron meg akart felelni, most úgy gondolják, kicsit magabiztosabbak lehetnek. Viszont egy klubnak a tagjai, ahol a játékszabályokat együtt alkották, s azokat be is kellene tartani. Feltehetően viszont nem várható, hogy rosszabbul bírálnák el a szlovák projekteket a jövőben.
A következtetés igazából az lehet az Európai Unió számára a döntés kapcsán, hogy a szabályokat szigorítani kell, mert egy kezdeményezés indítását követően egy kis ország is megakaszthatja az egész sikerességét, s ez nem jó senkinek, még Magyarországnak sem, amely nincs az euróövezetben.
Elmondta, hogy a Görögországnak meg nem szavazott kölcsön egyértelműen politikai döntés következménye. Szlovákiában ugyanis nem jellemző, hogy gazdaságilag közelítenék meg a kérdést. A politikusok a szavazóikat akarják kiszolgálni, s úgy vélekednek, nem szabad kölcsönt adni Görögországnak.
A szlovák média még a tavasszal sokat cikkezett arról, hogy míg az első Dzurinda-kormány alatt az ország komoly megszorítások révén eljutott az Euro-atlanti csatlakozáshoz és sikerült a gazdaságot egy teljesen más vágányra átvezetni, addig a görögök magasabb nyugdíjakkal, magasabb szociális juttatásokkal és fizetésekkel éltek, s nem kellett megszenvedniük semmit.
Szakmai szempontból megközelítve a kérdést elmondható, hogy nem helyes a döntés, s ebben sok más szlovák közgazdász is egyetért, egyértelműen szakmai döntésről van szó. A szlovák gazdaságot nem vinné csődbe ez a kölcsön, bár néhányan úgy vélik, hogy amennyiben valamilyen retorzió következményében Szlovákia nem fog megkapni valamilyen támogatást, ezek mértéke nem fogja elérni azt a 816 millió eurós összeget, amelyet most ki kellett volna fizetni.
Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa erre reagálva megjegyezte, hogy Szlovákiának felelősségteljesebben kellett volna kezelnie a kérdést, mert nem arról van szó, hogy csak a görögöknek kell segíteni, hanem az eurózóna maga is veszélybe került. A kölcsön felhasználását pedig a Valutaalap figyeli, így nem kell attól tartani, hogy a források nem hatékonyan kerülnek felhasználásra. A folyamatnak ugyanakkor komoly problémát nem okoz, hogy a szlovák parlament nem szavazta meg a kölcsönt, de az üzenete a döntésnek jóval mélyrehatóbb, s ez jelenti az igazi problémát. A szakértő még azt is megjegyezte, Szlovákia számára a későbbiekben még visszaüthet a mostani határozat, hiszen nincs olyan helyzetben, hogy ne szorulna rá mások segítségére.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár ugyanakkor elmondta, Szlovákia az eurózóna legszegényebb országa, s az új kormány engedett a választók akaratának, s a parlamentben nem szavazták meg a Fico-kormány által megígért kölcsönt. Az is persze megjegyzendő, hogy a kölcsönre azért is szükség van, hogy a nyugat-európai bankok ne járjanak rosszul, s ez is egy ellenérv volt, amit Szlovákiában is felhasználtak.
A közgazdász továbbá megjegyezte, érti a szlovák döntés lélektanát, hiszen a kormány most kicsit önállóban akar cselekedni, míg az előző vezetés mindenáron meg akart felelni, most úgy gondolják, kicsit magabiztosabbak lehetnek. Viszont egy klubnak a tagjai, ahol a játékszabályokat együtt alkották, s azokat be is kellene tartani. Feltehetően viszont nem várható, hogy rosszabbul bírálnák el a szlovák projekteket a jövőben.
A következtetés igazából az lehet az Európai Unió számára a döntés kapcsán, hogy a szabályokat szigorítani kell, mert egy kezdeményezés indítását követően egy kis ország is megakaszthatja az egész sikerességét, s ez nem jó senkinek, még Magyarországnak sem, amely nincs az euróövezetben.
MR1-Kossuth Rádió, Felvidék Ma
