2010. december 8-án a szlovák törvényhozás elfogadta a 2011. év állami költségvetését. Ezzel kapcsolatban Farkas Iván, az az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke tartott sajtótájékoztatót, melynek leghangsúlyosabb részleteit ismertetjük
A büdzsé bevételi oldala: 13 mld. €, ebből 4 mld. € az EU-s alapokból
A büdzsé kiadási oldala: 16,8 mld. €
Költségvetési hiány: 3,8 mld. € – azaz a nemzeti össztermék (NÖT) 4,9%-a
Farkas Iván sajtótájékoztatója videón is megtekinthető – ITT
A jóváhagyott állami költségvetés kockázati tényezői:
1. Az EU-s költségvetésből származó forrásokra való indokolatlanul nagy támaszkodás. 2010. novemberéig a Szlovákia rendelkezésére álló források merítésének mértéke 10,5%-os volt, vagyis a programozási időszak 60%-ának letelte után (a 7 éves prgramozási időszak 4.évében) a 11,4 mld.-os keretből novemberig csupán 1,23 mld. €-t merítettek.
2. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapba fizetendő esetleges kiadások Szlovákia vállalt kezessége alapján
3. Objektív kockázati tényezők :
Árvizek – hiszen csökkennek az árvízvédelemre szánt kiadások
Energiaválság – az energiaforrások diverzifikálása nem kielégítő
Fő üzenet a társadalom felé – a jóváhagyott állami költségvetés következményei:
– a költségvetési hiány alapvető csökkenése a NÖT jelenlegi 7,8%-áról
– a jelentős áremelkedés várható, néhány esetben ennek objektív okai vannak (energiahordozók, élelmiszerek) más esetekben a kormány válságkezelő csomagjának hatása – gondolok itt a jövő évi 1,7 mld. € megtakarításra:
– az érték mintegy felét az államigazgatásban bevezetett megtakarításokból,
– másik felét az adó- és járulékterhek növeléséből érik el.
Pont ez az alapvető probléma, ugyanis ez nem felel meg a 4 kormánypárt kormányprogramban rögzített, illetve a választási kampányuk során hangoztatott ígéreteinek: egyetlen kormánypárt sem ígérte az adó- és járulékterhek emelését és kiszélesítését.
Elfogadhatatlan számunkra az az érvelés, hogy a kormány tagjai nem voltak tisztában a közpénzek valós helyzetével, az előző kormányciklus második felében ugyanis a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságában elértük, hogy az akkori pénzügyminiszter rendszeresen beszámolt a parlamenti képviselőknek, a bizottság tagjainak az államháztartás állapotáról.
Ismerniük kellett tehát az államháztartás valós állapotát s ehhez mérten kellett volna a választási programjukban ígérgetniük.
A takarékossági csomag egy átlagos négytagú család havi kiadásait 25 €-val növeli, évente ez 300 €-nyi összeget tesz ki. Ez elég nagy megterhelés a családok többsége számára, ezért a terheket a kormánynak hosszabb időszakra kellett volna elosztania. Évi 770 millió €-t behajtani a polgárokon és a családokon túl megterhelő.
Rossz jelzés a lakosság széles rétegei számára, hogy a kormány válságmegelőző csomagjának intézkedéseit elsősorban a szociálisan rászorulók, az alacsony bérű alkalmazottak, a középréteg, az iparosok és a kisvállalkozók sínylik meg. Az adó- és járulékterhek kiszélesítése is őket érinti, mivel ezek elsősorban az elvégzett munka után járó jövedelmeket és a fogyasztást terhelik meg (a HÉA és némely jövedéki adó növekedése), csak elvétve a tőkejellegű bevételeket.
A forrásokat tehát nem ott keresik, ahol tartalékok vannak, ahol lehetőség nyílik a közteherviselés növelésére, hanem ott, ahol nem találhatók tartalékforrások és nem dúskálnak a pénzben.
Emellett le kell szögeznünk, hogy egyetértünk a jubileumi jutalom, a végkielégítés, a felmondási díj, az ügyeleti szolgálatokért járó díj, a túlórapótlék, a szociális alapból járó juttatások járulék-megterhelésével, illetve a művészi és szerzői jövedelmek járulékkötelezettségével – miáltal megszűnik az eddig fennálló deformáció.
Ezzel részben teljesül a kormánynak azon szándéka, mely szerint az adóköteles jövedelmeket járulékokkal terheli meg. Azért részben, mert az elvégzett munkából származó jövedelmek járulékterheinek kiszélesítéséről van szó. Míg a másik oldalon pl.az osztalékokat csak az egészségügyi járulékokkal terhelik, ez pedig részmegoldás.
Egyetértünk azzal az intézkedéssel is, mely szerint az adóalapból levonható átalány a jövőben a passzív jövedelmek esetében megszűnik, csak az aktív jövedelmeknél, azaz a munkából származó jövedelmek esetén marad meg.
A hozzáadott érték adó (HÉA) adókulcsának szabályozása által az energiahordozóknál (a távhőszolgáltatók díjszabásának emelése) szintén megszűnik az eddigi deformáció, tudatosítani kell azonban, hogy a távhőszolgáltatók biztosítják a társasházak és szociális jellegű társasházak számára a hőenergiát, ez tehát újfent a kevésbé tehetős polgártársainkat érinti majd kedvezőtlenül.
Méltányoljuk, hogy a legalacsonyabb, szerződéses alapon kifizetett jövedelmeket nem terhelik meg járulékokkal.
Kár, hogy a kiegészítő nyugdíjbiztosítás összege 398 €-ig nem lesz levonható az adóalapból, sajnos ez az intézkedés is azok számára káros, akik részben átvállalják a felelősséget saját jövőjükért – még szerencse, hogy ezt a megtakarítást nem terhelik a társadalom- és az egészségügyi biztosítóba fizetendő járulékokkal.
Hogyan értékeljük az állami költségvetés egyes fejezeteit?
A mezőgazdaságban a szélsőséges időjárásnak és a kormány válságkezelő csomagjának hatására (emelkedik a piros gázolaj jövedéki adója) elmélyül az ágazat válsága. A jövő évben a mezőgazdaság területén majd 10 ezer munkahely szűnhet meg. Ez azonban nem mutatkozik meg a szociális és munkaügyi tárca fejezetében.
Ennek megoldása lehetne a mezőgazdaságban használatos gázolaj festéséről való átmenet a korlátozott mennyiségű kedvezményes jövedéki adóval megterhelt gázolaj mezőgazdasági használatára mondjuk a megművelt termőföld nagysága vagy a gazdasági állatállomány számának arányában.
Üdvözöljük, hogy nem emelkedik a sör jövedéki adója, ezáltal nem mélyül tovább a mezőgazdaság válsága. Másrészt viszont szerencsétlennek tartjuk az állami költségvetés e bevételkiesését az útépítésre és -felújításra szánt kiadások csökkentésével kiegyensúlyozni.
Tiltakozunk a szarvasmarha-tenyésztés támogatási költségvetésének 19 mil. €-val való csökkentése ellen, ez az intézkedés tönkreteheti a mezőgazdaság eme területét.
Nem értünk egyet a mezőgazdasági termékek háztáji vagy saját hálózatban történő értékesítésére vonatkozó HÉA-szabályozással a szabványos 20%-os szintre. Javasolom, hogy az alapvető élelmiszerekre, a gyümölcsökre és zöldségekre csökkentett HÉA legyen bevezetve 10 %-os adókulccsal.
Az ágazat nemzeti forrásokból származó költségvetése csökken, ezt az EU költségvetéséből származó magasabb bevételekkel szándékozzák kiegyenlíteni. És ez itt a probléma. Ezeket a megemelt EU-s forrásokat a lehető legmagasabb mértékben társfinaszírozhattuk volna nemzeti forrásokból, de ez nem így van, a kormány ezt nem tartja célszerűnek. Kár, mert ha visszaemlékezünk a 2004-2005-ös évekre, amikor Brüsszel 55%-os szinten behatárolta ezt számunkra, mindnyájan úgy érveltünk, hogy ezzel a hazai élelmiszergyártóink elveszítik versenyképességüket. Ez fennállhat jövőre is.
Az agrárágazat jelenlegi kedvezőtlen helyzetében, amikor az ágazat a gazdasági válság következtében egyre mélyebb szakadékba kerül, a szomszédos országok a kritikus helyzet megoldása érdekében szívósan tervezik agrárpolitikájuk új stratégiáját. Szlovákiában pedig e téren síri csend honol.
A mezőgazdaság a pénzügyminisztériummal egyetemben valójában a kormányprogram ellenében cselekszik ezen a területen – az ágazatot érintő intézkedések eredménye nem a versenyképesség megerősítése, hanem a mezőgazdászok, termelők és gazdák fokozatos ellehetetlenítése lesz.
A környezetvédelemről szóló fejezetben az ágazat bevételei emelkednek ugyan, kérdéses azonban, hogy milyen arányban sikerül a tervezett EU-s költségvetésből származó bevételeket hasznosítani az elkövetkező évben. Jelentős lesz a környezetvédelmi alap költségvetésében a visszaesés, az idei költségvetés kb. 70%-val gazdálkodhatnak jövőre annak ellenére, hogy az alap bevételei megnövekednek. Ez elsősorban a közepes és kisebb települések vízvezeték- és csatornahálózatainak építését érinti majd kedvezőtlenül, nem beszélve arról, hogy Szlovákia nem teljesíti majd az EU irányában vállalt kötelezettségeit.
Jelentős mértékben csökken a környezetvédelem költségvetése is.
Csökkennek az árvízvédelemre szánt pénzeszközök is, ami az utóbbi évek gyakori árvizei függvényében komoly gondot okozhat, elsősorban Szlovákia keleti térségében.
Egyetértünk a mértékfölötti, kihasználatlan emissziós kvótákra való 80%-os adókivetéssel, mivel az elmúlt választási időszakban néhány társaság egyértelműen mértéken felüli, számukra feleslegesen nagyvonalú engedélyt kapott, amivel azután azok szabadon kereskedtek.
A szociális szférában pozitív és negatív változásokra is sor kerül. Sajnos, a szociális és munkaügyi miniszter javaslata ellenére mégsem kerül sor a legalacsonyabb nyugdíjak gyorsabb ütemű valorizációjára. Pozitívan értékelhető azonban, hogy növekszik a gyermekgondozási segély az adókivetési alap 55%-áról 60%-ra és hogy meghosszabbodik a gyermekgondozási szabadság. Méltányoljuk azt is, hogy a családi pótlék átutalását a gyermek iskolakötelezettségének teljesítéséhez kötik.
Nem értünk egyet azonban a munkatörvénykönyv módosításával az alkalmazottak kárára, legyen szó akár a próbaidő meghosszabbításáról vagy a felmondási idő és az egyidejű végkielégítés megszűnéséről, illetve a felmondási idő lerövidítéséről.
Csökken az egészségügyi ellátás színvonala, az állam kevesebbet fizet a biztosítottjaiért, a betegeknek többet kell majd fizetniük a jó minőségű gyógyszerekért és csak remélhetjük, hogy nem változik a jelenlegi gyakorlat, miszerint az orvosok gyógyszert írnak majd fel a pácienseknek, nem pedig hatóanyagot, ez a változtatás ugyanis szakmai szempontból katasztrofális következményekkel járhatna.
Vállalkozói környezet:
Az iparosok átalánykiadásai az eddigi 60%-ról egységesen 40%-ra csökkenek, ami komoly negatív következményekkel jár majd számukra. Több eddigi, a jövedelemadóról szóló törvénybe iktatott kivétel megszűnik, bővülnek a járulékterhek, a passzív adóalapból levonható átalány megszűnik – rosszabbodik tehát a vállalkozói környezet.
Az önkormányzatok újfent szűkebb költségvetéssel gazdálkodhatnak majd. A gazdasági válság következményeit nem lehet helyi, települési reformmal, községek összevonásával megoldani, mint ahogyan azt a kormányprogram és a pénzügyminiszter is hangoztatja – ezt elutasítjuk. Át kell értékelni az önkormányzatok forrásainak összetételét, fel kell hagyni az egypillérű modellel (a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott százalékából származó bevétel), minél gyorsabban többlábúvá kell módosítani a forrásokat.
Ami az átruházott államigazgatási feladatokat illeti, pl. az építésügyi hivatalok működtetésére, de egyéb állami feladatok elvégzésére is az állam sokkal kevesebbet szán, mint idén.
Az oktatás és művelődés területe annak ellenére, hogy a kormányprogram az oktatásügyet az egyik kiemelt területének tekinti, nem számolhat a források emelkedésével. A jövő évre tervezett költségvetési kiadások 11 millió €-val csökkennek. Ha az EU-támogatások összege nem emelkedne 53 millió €-val, akkor ez a fél százalékos csökkenés erőteljesebb is lehetne, hiszen nemzeti forrásokból 3,3%-kal, mintegy 64 millió €-val kevesebb jut az ágazatnak. Pozitívan értékeljük, hogy az oktatásügyet, eltérően a többi ágazattól nem érinti a 10%-os csökkentés a személyi kiadások terén. Magyarán a közoktatásban dolgozó 65 ezer pedagógus, 6315 gyógypedagógus és a felsőoktatásban dolgozó közel 11 ezer egyetemi oktató bére nem csökken 10%-kal 2011-ben. Sajnos azonban a nem pedagógusi alkalmazottak bérére ez már nem érvényes, az övék 10%-kal csökken a jövő évben. Döbbenetes, hogy a felsőoktatás költségvetése jövőre 27 millió €-val csökken, nem várható tehát ezen a területen sem minőségbeli pozitív változás.
Pozitívan értékelhető, hogy a tudományosság költségvetése hosszú idő után először közelíti meg a NÖT 1%-át még ha nem is értünk egyet a Szlovák Tudományos Akadémia kutatásokra szánt keretének 10%-os, valamint a Kutatást és Fejlesztést Támogató Ügynökség 38%-os költségvetés-csökkentésével.
A sport támogatása is elmarad az előző évitől, mintegy 10%-kal. Az oktatásügy, a közművelődés költségvetését alulértékeltnek tekintem, így nem tudunk majd elmozdulni a kormányprogramban foglaltak alapján a tudásalapú társadalom irányába.
A kultúra költségvetési fejezete
Ha a 2011-es állami költségvetés hivatalos változatából indulunk ki, akkor megállapítható, hogy a kultúra visszafogottabb anyagi támogatásra számíthat, mint az előző évben. Az ún. egyéb forrásokat leszámítva 1,5%-kal csökkennek a tárca kiadásai a 2011. évben. Ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti kisebbségek támogatására fordított ez évi 3,5 millió € jövőre átkerül a kormányhivatal költségvetésébe, akkor ez a csökkenés már közel 10%-os.
A kulturális minisztériumhoz tartozó 33 költségvetési és egyéb állami intézmény, köztük színházak, galériák, múzeumok és egyéb intézmények költségvetése is mintegy 4%-kal csökken.
A nemzeti kisebbségi kultúra támogatása jövőre átkerül a kormányhivatal költségvetésébe 2,6 mil. € költségvetéssel, miközben a „kisebbségi politika és grantok” program alatt összesen 5,5 millió € van betervezve. Ezen a téren is visszaesés tapasztalható tehát, hiszen ebben az évben a kisebbségi kultúra 3,5 mil. € költségvetéssel gazdálkodik.
Az illetékesek a takarékoskodás szükségességéről beszélnek, eközben néhany tétel költségvetése jövőre jelentősen megnő. Íme néhány példa :
az oktatási minisztériumban a technikai asszisztenciára, a szakmai segítségnyújtásra szánt összeg 48%-al, összesen 1, 88 millió €-val megnő.
A pénzügyminisztérium a belső kormányaudit irányítása és módszertana tétel 7,5 %-al, összesen 6,8 millió €-val megnő.
Az állami tartalékalap költségvetése az idei büdzsével összehasonlítva 64 %-al, összesen 15, 32 millió €-val nő, miköben az ország nem készül háborúra vagy előre nem látható vészhelyzetre. Ezt támasztja alá a védelmi minisztérium költségvetésének csökkenése mintegy 8%-kal. A polgárok és családok többségének „tartalékalapja“ elfogyott, ezért méltánytalan az állam ezirányú költekezése.
Végül tekintsük át néhány olyan költségvetési tétel jelentős csökkentését, amelyek a kormányprogram kiemelt prioritásainak keretét szolgálják:
a szociális és munkaügyi tárca fejezetében a munkapiac aktív politikájának, vagyis az aktív munkahelyteremtés tétele 69 %-al csökken a következő évben, összesen 62,44 millió €-val.
A mezőgazdaségi minisztérium fejezetében a vidékfejlesztés kerete jövőre 33 %-al csökken, összesen 216,33 millió €-val összehasonlítva a korábbi Régiófejlesztési minisztérium idei költségvetésével erre a célra.
A közlekedési minisztérium hatáskörében a lakásépítés állami támogatásának tétele csökken 9 %-al, közel 15 millió €-val.
Felvidék Ma
