Mint közismert, Bugár Béla jócskán a saját és pártja elvárásai alatt teljesített a köztársaságielnök-választáson a szavazatok 3,1 százalékának begyűjtésével. Ennek okait és hatásait már sokan sokféleképpen kielemezték. Legtöbbjük – Bugáron kívül – egyetértett abban, hogy ez a szereplés bukás a 30 éve politikából (jól) élő somorjai charakter számára.
A legtöbb elemzés Bárdos Gyula öt évvel ezelőtti 5,1 százalékos eredményével hasonlítja össze a mostani számadatokat. Egy fontos megállapítás viszont eddig elkerülte sokak figyelmét. Történetesen az, hogy
magyar vonatkozásban Bugár Béla nem 3,1 százalékot szerzett, hanem csak 2,3-at. A magyarlakta járásokban mindössze 50 529 szavazat érkezett rá, és ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy ez mind magyar voks lenne, bőven lehet köztük szlovák is.
További 16 138 szavazat viszont északi területekről érkezett rá, tehát biztosan szlovák szavazatnak tekinthető. Ezzel szemben Bárdos öt évvel ezelőtti 97 035 karikájából csak 1 953 érkezett nem magyarok által lakott területről.
Tehát ennek fényében Bárdos valójában kétszer annyi magyar szavazatot kapott, mint Bugár. Ez pedig azt jelenti, hogy a felvidéki magyarság részéről Bugárnak (és vélhetően pártjának) a támogatottsága már alig haladja meg a 2%-ot.
Sőt, a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy sok MKP-szavazó, aki hű az etnikai szavazás intézményéhez, jobb híján és régi reflexiói szerint egyetlen magyar lévén átszavazott Bugárra. Ez az arány becslések szerint mintegy 1%-os többletet jelenthetett Bugár számára, ami abszolút számokat tekintve nagyságrendileg 20 000 voks.
Ezeket a számokat valószínűleg a Híd székházban is látják, ennek ellenére Bugár – mint a hatalom megszállottja – nem kívánja vállalni a felelősséget és levonni a megfelelő személyi következtetéseket és azok következményeit.
Erre valószínűleg csak az európai parlamenti választások után kerülhet sor, amikor ezen tendencia szerint a vegyespárt nem éri el az 5%-os bejutási küszöböt és elveszti egyetlen brüsszeli mandátumát.
