Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére május 31-e 1988 óta dohányzásmentes világnap. Az évente ezen a napon megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás káros voltára, veszélyeire, s ennek érdekében évről évre más ehhez kapcsolódó téma kerül a figyelem középpontjába.
Idén a dohányzás és a tüdő egészségének összefüggéseiről esik szó, amiről már sokat olvashattunk, de a dohányzók magas száma alapján még mindig nem eleget… „A dohányzás súlyosan károsítja az egészséget!” hirdeti a dohányipari termékeken kötelező érvénnyel feltüntetett felirat, melyhez a káros hatásokat szemléltető elrettentő képek társulnak, ám a dohányzás elleni egyre erősödő kampány, illetve a szigorodó szabályok ellenére még mindig nagyon sokan gyújtanak rá.
Világszerte évente több mint 7 millió ember hal meg a dohányzás következtében, és a dohányzás miatt szükségessé váló egészségügyi ráfordítások és a termelékenység csökkenése komoly gátja a fejlődésnek. Ha egy közösség fontos értéknek tartja a fenntartható jövőt, mindenképpen küzdenie kell a dohányzás ellen.
Azt is fontos tudni, hogy minél korábban kezdi el valaki a dohányzást, annál inkább érvényesülnek a dohányzás káros hatásai. Ráadásul fiatalabb korban hamarabb kialakul a nikotinfüggőség, nagyobb az esély arra, hogy a fiatal rendszeres dohányossá válik, és a leszokás is nehezebb. Sok kamasz számára a dohányzás megkezdése a felnőtté válás egyik állomása. Ebben a korban nemcsak a dohányzó kortársak mutatnak könnyen követhető rossz példát, hanem sok esetben a fiatalok szülei is, s ez a dohányzó felnőttek további komoly felelősségére világít rá.
A dohányzás áldozatai közül évente mintegy 600 ezren passzív dohányosok, tehát olyanok, akik maguk ugyan nem dohányoztak, de ki voltak téve mások dohányzásának. Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik, melyek közül a legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A dohányzáskor 43 rákkeltő anyag keletkezik, tehát minden egyes elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek kialakulásának veszélyét. A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD tüdőbetegség, az asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni.
A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb, ha szakorvosi felügyelet mellett kezdünk hozzá.
Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási arányát.
Világszerte a nemdohányzók mintegy 25-30 százaléka passzív dohányos. A passzív dohányzás erekre kifejtett hatásának felmérésére számos vizsgálat készült. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyik nagyszabású kutatás során beigazolódott, hogy a passzív dohányzás hatására növekedett az érfal két belső rétegének vastagsága, ami az akaratlan cigarettafüst és az érelmeszesedés közötti káros kapcsolatra utal.
További vizsgálatok megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli az érbetegség kockázatát. A már leszokott dohányosok kockázata közel 25 százalékra csökken. Figyelemfelkeltő azonban, hogy a passzív dohányosok esetében 30 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és adatok vannak arra, hogy a kockázatnövelő hatás stroke esetében is fennáll.
Sajnos a mások káros szenvedélyének kitett személyekre a passzív módon szívott dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányos emberre, mivel a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az a füst, melyet a dohányos maga lélegez be.
Mindezek alapján tehát a dohányzók minden kétséget kizáróan nemcsak a saját egészségüket károsítják, hanem jelentős mértékben a környezetükben élőkét is. Persze, ha valaki számára a saját egészsége közömbös, attól nehezen várható el, hogy másokéra tekintettel legyen.
Ennek ellenére nagyon fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek, s magának a dohányzásmentes világnapnak is, amikor a dohányzás káros hatásai kerülnek a figyelem középpontjába, aminek hatására remélhetőleg többen fontolóra veszik a leszokást. Minden egyes elhatározás életet, vagy akár életeket menthet…
